Milyen jogi lépéseket tehet a hamisítóval szemben?

A szellemitulajdon-jogok megsértőivel szemben széles eszköztár áll rendelkezésére: különböző jogérvényesítési utakat választhat helyzete rendezésére. Polgári jogi jogérvényesítésre, büntetőjogi jogérvényesítésre, szabálysértési eljárás kezdeményezésére, vámjogi jogérvényesítésre is nyílik lehetőség, és az interneten elkövetett jogsértésekkel szembeni fellépésre is van speciális eszköz!

Polgári jogi jogérvényesítés

1. Peren kívüli eszközök, felszólító levél, előzetes egyeztetés

Mielőtt a bírósághoz fordul, érdemes megfontolni a jogvitás ügy peren kívüli rendezését, mellyel időt és jelentős költséget is megtakaríthat. Sok esetben gyors és hatékony megoldást jelenthet egy felszólító levél küldése a jogsértőnek, melyben a következményekre való figyelmeztetéssel az adott tevékenység vagy jogellenes felhasználás abbahagyására szólíthatja fel a jogsértőt. A felszólító levél irányulhat esetleg egyfajta együttműködés felajánlására, bizonyos esetekben a felhasználás/használat ellenértékének a megfizetésére vagy megállapodás megkötésének kezdeményezésére is. Ha azonban semmiféle együttműködésre nincs kilátás, a jogérvényesítés jogi eszközeit célszerű igénybe venni.

Fontos tudni azt is, hogy a polgári jogi jogviták esetében általános szabály, hogy a jogvitában félként részt vevő gazdasági társaságoknak még a keresetlevél benyújtását megelőzően meg kell kísérelniük rendezni a jogvitát kötelező egyeztetés útján, peren kívül. Ennek során a vállalkozások kötelesek egymásnak bemutatni a rendelkezésükre álló okiratokat, továbbá előadni jogi és ténybeli álláspontjukat. A kötelező egyeztetés során számos, nem szándékolt jogsértő cselekmény rendezésre kerülhet, így elkerülhető lehet a hosszadalmas és költséges pereskedés.

Az egyeztetés egy speciális formája a mediáció, melynek lényege, hogy a két fél vitájának megoldása érdekében a felek közös beleegyezésével egy semleges harmadik fél (mediátor) jár el. A mediátor a felek között közvetít. Előnye a bírósági eljáráshoz képest, hogy alacsonyabb költséggel jár, illetve gyorsabb és hatékonyabb módon lehet a jogvitát megoldani.

2. Mely jogszabályok tartalmazzák a polgári jogi jogérvényesítés szabályait?

Az iparjogvédelmi jogok bitorlása esetén érvényesíthető igények és az ilyen esetekben alkalmazandó bírósági eljárás alapvető szabályait az alábbi jogszabályok tartalmazzák:

Védjegybitorlás: a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt. 27.§, 29.§, 95.§)
Földrajzi árujelző bitorlás: a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) 110.§.
Szabadalombitorlás: a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 35.§, 36.§, 104.§.
Formatervezési- és használati mintaoltalom, valamint mikroelektronikai félvezetők topográfiájának bitorlása: az Szt. bitorlásra vonatkozó rendelkezései

A szerzői jogok megsértése esetén igénybe vehető eszközökre és eljárásra vonatkozó szabályokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 14.§-15.§, 94.§-99.§-ig tartalmazza.

Jellegbitorlás esetén a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 6. §, 86.§-88.§-ai tartalmazzák az igénybe vehető eszközöket és eljárásra vonatkozó szabályokat.
A polgári jogi jogérvényesítési eljárás során alkalmazni kell továbbá a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) rendelkezéseit is.

3. Polgári per indítása védjegybitorlás tárgyában

Amennyiben cége márkaneve, logója, szlogene védjegyoltalom alatt áll, viszont észrevette, hogy azokat egy másik cég használja, kezdeményezzen egyeztetést, szólítsa fel a vállalatot a jogsértés abbahagyására.

Ha valaki más oltalom alatt álló, lajstromozott megjelölését használja jogosulatlanul, védjegybitorlást követ el.

A védjegy tekintetében bitorlásnak minősül a védjegy jogosulatlan használata, azaz ha valaki olyan védjegyet használ gazdasági tevékenysége során, amelynek nem ő a jogosultja, és annak használatára nem is kapott engedélyt.

Bitorló magatartásnak minősül például más védjegyének elhelyezése az árukon vagy használata szolgáltatásokkal kapcsolatban. Az olyan megjelölések használata is bitorlás, amelyeket a fogyasztók összetéveszthetnek más védjegyével; illetve az ilyen áruk forgalomba hozatala, országba hozatala vagy reklámozásban való használata is.

A védjegyekkel és földrajzi árujelzőkkel kapcsolatban a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (12.§; 27.§; 110.§) határozza meg pontosan, hogy mely magatartások minősülnek bitorlásnak.

Amennyiben a jogsértő nem reagál, indítson polgári pert. A védjegy bitorlása miatti pert a Fővárosi Törvényszéken kell megindítani. A keresetlevélben a következőket lehet kérni a bíróságtól:

a védjegybitorlás megtörténtének bírósági megállapítását;
a védjegybitorlás vagy az azzal közvetlenül fenyegető cselekmények abbahagyását és a bitorló eltiltását a további jogsértéstől;
a bitorló szolgáltasson adatot a bitorlással érintett áruk, illetve szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében résztvevőkről, valamint az ilyen áruk terjesztésére kialakított üzleti kapcsolatokról;
a bitorló nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a bitorló részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak;
a védjegybitorlással elért gazdagodás visszatérítését;
a kizárólag vagy elsősorban a védjegybitorlásra használt eszközök és anyagok, valamint a védjegybitorlással érintett áruk, illetve csomagolóanyagok lefoglalását, meghatározott személynek történő átadását, kereskedelmi forgalomból való visszahívását, onnan való végleges kivonását, illetve megsemmisítését.
kártérítést a polgári jogi felelősség szabályai szerint.

Konkrét jogérvényesítési kérdések esetén, illetve jogérvényesítési eljárásokban javasolt hivatásos képviselő – szabadalmi ügyvivő vagy szellemitulajdon-védelmi ügyekben jártas ügyvéd – igénybevétele.

4. Polgári per indítása szabadalom-bitorlás tárgyában

Oltalom alatt álló szabadalmát egy másik cég az Ön hozzájárulása nélkül hasznosította. Már írásban felszólította a jogsértés abbahagyására, egyeztetést is kezdeményezett, de a jogsértő nem reagált. Hogyan lehet ellene polgári pert indítani?

A szabadalmi oltalom alatt álló találmány jogosulatlan hasznosítása szabadalombitorlásnak minősül, az erre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény szabályozza.

A szabadalom bitorlása miatti pert a Fővárosi Törvényszéken kell megindítani. A keresetlevélben a következőket lehet kérni a bíróságtól:

a szabadalombitorlás megtörténtének bírósági megállapítását;
a szabadalombitorlás vagy az azzal közvetlenül fenyegető cselekmények abbahagyását és a bitorló eltiltását a további jogsértéstől;
a bitorló szolgáltasson adatot a szabadalombitorlással érintett termékek, illetve szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében résztvevőkről, valamint az ilyen termékek terjesztésére kialakított üzleti kapcsolatokról;
a bitorló nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a bitorló részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak;
a szabadalombitorlással elért gazdagodás visszatérítését;
a kizárólag vagy elsősorban a szabadalombitorlásra használt eszközök és anyagok, valamint a szabadalombitorlással érintett termékek lefoglalását, meghatározott személynek történő átadását, kereskedelmi forgalomból való visszahívását, onnan való végleges kivonását, illetve megsemmisítését,
kártérítést a polgári jogi felelősség szabályai szerint.

5. Polgári per indítása szerzői jogi jogsértés tárgyában

Szerzői jog vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése esetén, amennyiben sem az írásbeli felszólítás, sem a peren kívüli egyeztetés nem vezetett sikerre, a polgári jogi pert lehet indítani a jogsértő lakóhelye vagy székhelye szerint illetékes Törvényszéken.

A keresetlevélben a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 94.§-a szerint a következőket lehet kérni a bíróságtól:

a szerzői jogi jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;
a jogsértés vagy az azzal közvetlenül fenyegető cselekmények abbahagyását és a bitorló eltiltását a további jogsértéstől;
a jogsértő szolgáltasson adatot a jogsértéssel érintett dolgok, illetve szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében résztvevőkről, valamint az ilyen jogsértő felhasználásra kialakított üzleti kapcsolatokról;
a jogsértő nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértő részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak;
a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítését;
a jogsértő helyzet megszüntetését, megelőző állapot visszaállítását, a kizárólag vagy elsősorban a jogsértéshez használt eszközök és anyagok, valamint a jogsértéssel érintett termékek lefoglalását, meghatározott személynek történő átadását, kereskedelmi forgalomból való visszahívását, onnan való végleges kivonását, illetve megsemmisítését,
kártérítést a polgári jogi felelősség szabályai szerint.

A szerzői jogok megsértése esetén alkalmazható polgári jogi, büntető jogi, vámjogi és internetes jogérvényesítési eszközökről részletes információkat találhat a ProArt – Szövetség a Szerzői Jogokért által szerkesztett Kézikönyv a szerzői jogok érvényesítéséhez című kiadványból, mely elektronikusan ingyenesen elérhető a http://www.szerzoijogikezikonyv.hu oldalon.

6. Versenyjogi fellépés: jellegbitorlás

Mit lehet tenni akkor, ha a márkanevünk, logónk, szlogenünk nem áll jogi védelem alatt és azt egy másik cég hozzájárulásunk nélkül használja?

Ha nem rendelkezünk lajstromozott védjeggyel vagy szellemi alkotásunk nem éri el a szerzői jogi törvény által megkívánt egyéni eredeti jelleget, a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) alapján léphetünk fel a jogsértővel szemben. A Tpvt. 6. §-a szerint „tilos az árut, szolgáltatást (a továbbiakban együtt: áru) a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel – ideértve az eredetmegjelölést is – vagy elnevezéssel előállítani vagy forgalomba hozni, reklámozni, továbbá olyan nevet, megjelölést vagy árujelzőt használni, amelyről a versenytársat, illetőleg annak áruját szokták felismerni.” A fenti tilalmat megsértő tevékenységet jellegbitorlásnak nevezzük.

Ez a versenyjogi tilalom védi a vállalkozó befektetett munkáját attól, hogy az ő termékével hasonló terméket a vásárló megtévesztésével ne lehessen forgalomba hozni, így az utánzó ne tehessen gazdasági előnyre szert ezúton, a megtévesztéssel, tudatos és költséges marketingkommunikációval felépített bizalmat, „goodwill”-t kihasználva ne okozhasson kárt az ismert versenytársnak.

A jellegbitorlási pert a bitorló (alperes) székhelye szerinti megyei (fővárosi) törvényszéken kell megindítani. A keresetlevélben a következőket lehet kérni a bíróságtól:

a jogsértés megtörténtének megállapítását,
a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől,
azt, hogy a jogsértő – nyilatkozattal vagy más megfelelő módon – adjon elégtételt, és szükség esetén a jogsértő részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak,
a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását, továbbá a jogsértéssel előállított vagy forgalomba hozott áruk jogsértő jellegétől való megfosztását, vagy – ha ez nem lehetséges – megsemmisítését, továbbá az előállításra szolgáló különleges eszközök megsemmisítését,
kártérítést követelhet a polgári jog szabályai szerint, illetve követelheti, hogy a jogsértő szolgáltasson adatot a jogsértéssel érintett áruk előállításában, forgalmazásában résztvevőkről, valamint az ilyen áruk terjesztésére kialakított üzleti kapcsolatokról.
a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítését,
a kizárólag vagy elsősorban a jogsértésre használt eszközök és anyagok, valamint a jogsértéssel érintett áruk lefoglalását, meghatározott személyeknek történő átadását, kereskedelmi forgalomból való visszahívását, onnan való végleges kivonását, illetve megsemmisítését,
a határozatnak a jogsértő költségére történő nyilvánosságra hozatalát. Nyilvánosságra hozatalon kell érteni különösen az országos napilapban, illetve az internet útján történő közzétételt.

Konkrét jogérvényesítési kérdések esetén, illetve jogérvényesítési eljárásokban javasolt hivatásos jogi képviselő igénybevétele.

Büntetőjogi jogérvényesítés

Mivel a hamisításnak olyan súlyos következményei is lehetnek, melyek túlmutatnak az egyes jogosultakat érintő anyagi káron és veszteségen, ezért szükséges az, hogy a büntetőjog eszközeivel is fel lehessen lépni az ilyen cselekmények ellen.

Hamisítás miatt bárki – tehát nem csak a jogosult vagy egyéb érdekelt – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal illetékes nyomozó szervénél feljelentést tehet. Az illetékes szervek Budapesten a NAV Közép-magyarországi Regionális Bűnügyi Igazgatósága, vidéken pedig a NAV helyileg illetékes regionális bűnügyi igazgatóságai (NAV Regionális Bűnügyi Igazgatóságainak elérhetőségei).

Büntető feljelentés esetén értékhatártól függően a 2013. július 1-jén hatályba lépett Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

Az új Btk. XXXVII. fejezete határozza meg a szellemi tulajdon elleni bűncselekményeket, melyek az alábbiak:

Bitorlás (Btk. 384. §)
Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése (Btk. 385. §)
Védelmet biztosító műszaki intézkedés kijátszása (Btk. 386. §)
Jogkezelési adat meghamisítása (Btk. 387. §)
Iparjogvédelmi jogok megsértése (Btk. 388. §)
Versenytárs utánzása (Btk. 419. §)

A gyógyszerhamisítás elleni büntetőjogi fellépés

Az egészségre jelentett veszélye miatt a Btk. külön tényállásként tartalmazza az egészségügyi termék hamisítása bűncselekményt. (Btk. 186. §)

A Btk. 186. §-a szerinti egészségügyi termék hamisítása bűncselekmény esetén általános nyomozóhatóságként a rendőrség jár el, itt tehető feljelentés e bűncselekmény miatt.

Jogérvényesítés szabálysértések esetén

Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése, iparjogvédelmi jogok megsértése, valamint versenytárs utánzása esetén, ha az okozott vagyoni hátrány nem éri el a 100 000 Ft-ot, akkor nem bűncselekmény, hanem szabálysértés valósul meg, szabálysértési eljárásnak van helye.

A szellemi tulajdon megsértéséhez kapcsolódó szabálysértéseket a szabálysértésekről, szabálysértési eljárásokról, illetve szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény szabályozza.

Versenytárs utánzása (szabálysértési tv. 231.§)
Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése (szabálysértési tv. 238/A.§)
Iparjogvédelmi jogok megsértése (szabálysértési tv. 238/B.§)

Szabálysértési hatóságként a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jár el.

Vámjogi jogérvényesítés

1. Vámhatósági intézkedés

Az Európai Unión kívülről érkező hamis termékek elleni küzdelem egyik meghatározó eszköze a vámeljárás, azon belül is a vámhatósági intézkedés iránti kérelem benyújtása az illetékes vámszervhez a konkrét jogsértésről való tudomásszerzést megelőzően is. Egy vállalat a vámhatósági intézkedés igénybevételével védekezhet az ellen, hogy az általa gyártott termékekhez hasonló hamis termékeket hozzanak be az Európai Unió területére.

A vámhatósági intézkedés iránti kérelem az EU bármely tagállamában azonos formanyomtatvány kitöltésével nyújtható be. A nyomtatvány elérhető az Európai Bizottság Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóságának honlapján.

A kérelmet bármely oltalmi forma tekintetében Magyarországon a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Észak-budapesti Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság Szellemi Tulajdonjog-védelmi Osztályához (1037 Budapest, Csillaghegyi út 25.; telefon: +36 1 4374 300, +36 1 4374 393, Fax: +36 1 4370 285, e-mail: ebpvpig_sztvo@nav.gov.hu) kell benyújtani.

A formanyomtatvány Magyarországra vonatkozóan közösségi védjegy és közösségi formatervezési mintaoltalom esetén bármely tagállamban előterjeszthető Magyarország megjelölésével.

A kérelemben meg kell adni azokat az adatokat, leírásokat, amelyek alapján a vámosok könnyen felismerik az adott árukat (áru paraméterei), a kapcsolattartó és a jogosult személy nevét és címét, a jogosult felelősségvállaló és költségviselő nyilatkozatát (arra az esetre, ha mégsem jár eredménnyel az eljárás), arra vonatkozató nyilatkozatot, hogy a kérelmező az érvényesített jogok jogosultja (pl. védjegyjogosult, szabadalmas). A vámosok munkáját megkönnyítheti, és a kérelem hatékonyságát növelheti, ha a jogosult megad olyan további adatokat is, amelyek segíthetnek a hamis és kalóztermékek felismerésében. Ilyenek lehetnek a szállítási útvonalak, származási ország, kizárólagos forgalmazók felsorolása, a már ismertté vált hamisítások, illetve az eredeti és az ismert hamis és kalóztermékek közti eltérések bemutatása.

A vámhatósági intézkedésekre az alábbi jogszabályokat kell alkalmazni:

A Tanács 1383/2003/EK Rendelete (2003. július 22.) az egyes szellemi tulajdonjogokat feltehetően sértő áruk elleni vámhatósági intézkedésekről és az ilyen jogokat ténylegesen sértő áruk ellen hozandó intézkedésekről

(2014. január 1-jétől az Európai Parlament és a Tanács 608/2013/EU rendelete a szellemi tulajdonjogok vámhatósági érvényesítéséről és az 1383/2003/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről)

A kérelem alapján a jogosult legfeljebb 1 évre kérheti a vámhatóságtól, hogy ha a szokásosan végzett ellenőrzések során a kérelemben megnevezett szellemitulajdon-jog megsértésének gyanúját észleli, akkor értesítse őt annak érdekében, hogy bírósági eljárást kezdeményezhessen, illetve hogy az egyszerűsített eljárásra sor kerülhessen.

A vámhatóság a jogosult értesítésével egyidejűleg az árukat közvetlen vámfelügyelet alá veszi. Erről a helyi vámhatóság határozatot hoz, ezt megküldi a vámkezelést kérőnek (aki a feltehetően jogsértő árukat vámkezelésre bejelentette), és egyúttal értesíti erről a sértett jog jogosultját. Az értesítéssel egyidejűleg a vámhatóság felhívja a jogosultat, illetve az áru bejelentőjét az egyszerűsített eljárás lehetőségére és figyelmezteti a jogosultat, hogy amennyiben 10 napon belül nem indít bírósági eljárást, az árut ki fogja adni.

2. Egyszerűsített eljárás

Az egyszerűsített eljárás egy rendkívül gyors és költséghatékony eljárás, amelynek során a vámhatóság a jogsértő árukat megsemmisíti anélkül, hogy le kellene folytatni egy hosszadalmas és költséges bitorlási eljárást a bíróságon. Ha a jogosult élni kíván az egyszerűsített eljárás lehetőségével, akkor 10 munkanapon belül kell tájékoztatnia a vámhatóságot arról, hogy az áru valóban sérti a szellemitulajdon-jogát (elég csak állítani, bizonyítani nem kell), és ugyanezen határidőn belül át kell adnia az áru bejelentőjének írásbeli hozzájárulását ahhoz, hogy az árukat megsemmisíthetik. Amennyiben az áru bejelentője a megadott időtartam (10+10 munkanap) alatt nem tiltakozott kifejezetten a megsemmisítés ellen, akkor úgy kell tekintetni, hogy hozzájárult az áruk megsemmisítéséhez.

Ha az egyszerűsített eljárásra nem kerül sor, a jogosult szellemi alkotásához fűződő kizárólagos jogainak érvényesítése érdekében polgári pert (bitorlási pert) indíthat, illetőleg sor kerülhet (az eljáró hatóság által hivatalból vagy feljelentés alapján történő) büntetőeljárás lefolytatására.

A 1383/2003/EK rendelet szerint az alábbi áruk sértenek szellemi tulajdonjogot:

hamisított áruk, azaz olyan áruk, amelyek más nemzeti vagy közösségi védjegyével azonos vagy azokhoz az összetéveszthetőségig hasonló védjeggyel vagy megjelöléssel vannak ellátva;
kalóz áruk, azaz olyan másolt vagy másolatokat magukban foglaló áruk, amelyeket a szerzői jog, szomszédos jogok vagy formatervezési mintaoltalom jogosultjának engedélye nélkül állítottak elő;
áruk, amelyek szabadalmat, kiegészítő szabadalmi oltalmi tanúsítványt, nemzeti növényfajta oltalmat, eredetmegjelölést vagy földrajzi jelzést sértenek.
öntőforma vagy minta, amelyet a hamisított, illetve kalóz áruk gyártásához terveztek vagy ilyen célból alakítottak át.

A rendelet értelmében vámhatósági intézkedés benyújtására jogosult a szellemitulajdon-jog jogosultja, valamint az, aki a jogosult szellemitulajdon-jogának használatára jogot szerzett, valamint a jogosult és a használó képviselője.

3. Teendők, ha a vámhatóság vámfelügyelet alá veszi árunkat

Amennyiben az áru nem jogsértő, azaz a jogosult engedélyével kerül sor pl. annak a szabad forgalomba bocsátására, behozatalára, kivitelére, akkor a vámhatóság intézkedéséről való tájékoztatást követően igazolni kell ezt, valamint a megadott határidőn belül szükséges tiltakozni az áruk megsemmisítése ellen.

Ha az áru bejelentője nem tudja igazolni, hogy a jogosult engedélyével birtokolja az árut és jár el, azaz az áruk valóban jogsértőek, akkor a további eljárási költségek megelőzése és elkerülése érdekében célszerű az áruk megsemmisítéséhez az írásbeli hozzájárulást megadni.

Interneten elkövetett jogsértések elleni fellépési lehetőségek

Az interneten elkövetett szerzői jogi jogsértések valamint védjegyoltalomból eredő jogok megsértése elleni fellépés egyik legfontosabb eszköze az értesítési és eltávolítási eljárás.

Akkor éljen ezzel a lehetőséggel, ha szerzői jogi oltalom alatt álló művét (például könyv, fotó, zenemű, kép, film…) vagy védjegyével (vagy azzal összetéveszthető megjelöléssel) ellátott hamis termékeket az interneten látja viszont, ugyanakkor azok hozzáférhetővé tételére nem adott engedélyt.

Amennyiben tehát egy internetes aukciós oldalon védjegyjogot vagy szerzői jogot sértő tartalmakra bukkan, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (Ektv.) törvény szerinti értesítési és eltávolítási eljárás alkalmazására van lehetőség, annak érdekében, hogy a jogsértő tartalom minél hamarabb eltávolítható legyen az internetről.

Az eljárás lényege, hogy ha valaki azt észleli, hogy az előbbiekben említett jogait az interneten elhelyezett valamely tartalom sérti, erről értesítheti az internetszolgáltatót, és felhívhatja a jogsértő tartalom eltávolítására.

Az értesítésben meg kell megjelölni:

a jogsértés tárgyát, és az azt valószínűsítő tényeket;
a jogsértő tartalmú információ azonosításához szükséges adatokat;
a jogosult nevét, címét (székhelyét), elérhetőségét.

A szolgáltató az értesítést követő 12 órán belül köteles eltávolítani vagy legalább hozzáférhetetlenné tenni a kifogásolt tartalmat. Erre csak akkor nem köteles a szolgáltató, ha ugyanazon információ vonatkozásában ugyanazon jogosult (vagy meghatalmazottja) értesítése alapján már eljárt, kivéve, ha ezt az újabb eltávolítást bíróság vagy más hatóság rendelte el. A szolgáltató továbbá köteles 3 munkanapon belül felszólítani a tartalom elhelyezőjét arra, hogy a tartalom eltávolítása ellen 8 napon belül kifogással élhet.

Az esetek nagy részében a tartalom elhelyezője a felszólítást és a tartalom eltávolítását követően eltűnik, így a tartalom többé nem kerül vissza az internetre. Ha a tartalom elhelyezője mégis úgy nyilatkozik, hogy a tartalmat jogszerűen tette hozzáférhetővé (azaz kifogást emel a tartalom eltávolítása ellen), a szolgáltatónak vissza kell helyeznie a tartalmat és egyidejűleg értesítenie kell a jogosultat erről a tényről. Ha a jogosult ragaszkodik a jogérvényesítéshez, az értesítés átvételétől számított 10 munkanapon belül az igényét abbahagyás és eltiltás iránti ideiglenes intézkedés iránti kérelmet is tartalmazó kereset vagy fizetési meghagyás iránti kérelem benyújtása útján érvényesítheti, vagy büntető feljelentést tehet. Ha a jogosult ismételten szeretné a tartalom eltávolítását, azt e szakaszban a szolgáltatónak már csak bírósági döntés alapján kell eltávolítania.

Az online piacterek közvetítő szolgáltatónak minősülnek, melyek általában automatikus adatfeldolgozás útján kezelnek különböző tartalmakat. Ha ezek a tartalmak jogsértőek, a tartalomszolgáltató (aki a jogsértő tartalmat az online piactérre feltöltötte) közvetlenül felel a jogsértés elkövetéséért. Emellett azonban egy védjegybitorlási vagy szerzői jogi perben bizonyos követelések, így eltiltási és adatszolgáltatási igények a közvetítő szolgáltatóval szemben is érvényesíthetők. Fontos tudni, hogy a közvetítő szolgáltatók általában véve működésük során nem kötelezhetőek arra, hogy a szolgáltatásuk tárgyát képező információkat nyomon kövessék vagy arra, hogy jogellenes tevékenységre utaló tényeket vagy körülményeket keressenek. Ha a közvetítő szolgáltató az értesítési-eltávolítási eljárás során jogszerűen jár el, mentesül a más által hozzáférhetővé tett információért való felelősség alól.

Az értesítési-eltávolítási eljárás alkalmazásának megkönnyítésére néhány aukciós oldal űrlapot dolgozott ki, amelynek kitöltésével a jogaiban sértett jogosultak egyszerűen értesíthetik az oldal üzemeltetőit, ha az oldalon jogsértő termékeket kínálnak.

Ezt követően azonnal tudnak intézkedni a hivatkozott jogsértő termékeknek az aukciós oldalról történő eltávolítása iránt. Ilyenek például az Allegro Group HU Kft.-hez tartozó weboldalak, mint a vatera.hu, teszvesz.hu, az aprod.hu, grando.hu és a lealkudtuk.hu. A cégcsoport márkavédelmi űrlapja elérhető innét.

Figyelje, monitorozza tehát az aukciós oldalakat és azonnal intézkedjen a jogsértő termékek eltávolíttatása érdekében! Védje saját szellemitulajdon-jogait és óvja meg a fogyasztókat a gyenge minőségű, esetleg egészségre is káros hamisítványok megvásárlásától!