A szellemi tulajdon és a hamisítás

A magyarországi cégek negyedét rendkívül károsan érinti a hamisítás, mégis a hamisítással érintett cégeknek csak a fele tesz intézkedéseket a hamisítás megakadályozására. A hamisítás elleni fellépés első lépése, hogy megfelelően gondoskodjon szellemi tulajdona védelméről, ezzel elősegítve a később esetlegesen felmerülő jogsértések elleni fellépés hatékonyságát is!

A szellemitulajdon-jogok – akár a lajstromozási eljáráshoz kötött iparjogvédelmi jogok, vagy a lajstromozást nem igénylő szerzői jogok – vállalkozásunk vagyonának fontos elemét képezik, és versenyképességünk, üzleti sikerünk kulcsai lehetnek.

Iparjogvédelmi jogok a védjegy, a szabadalom, a használatiminta-oltalom, a formatervezésiminta-oltalom, a növényfajta-oltalom és a földrajzi árujelző oltalma.

• A védjegy az árujelzők legfontosabb fajtája. A védjegy, mint árujelző, az egyes áruk és szolgáltatások azonosítására, egymástól való megkülönböztetésére, a fogyasztók tájékozódásának előmozdítására szolgáló jogi oltalom. A gazdasági verseny alapvető eszköze, kiemelkedő szerepet játszik a marketing és a reklám területén.
• A szabadalom a találmányok jogi oltalmát biztosítja azáltal, hogy a szabadalom tulajdonosa számára a versenytársakhoz képest előnyösebb pozíciót teremt a termékek és technológiák piacán.
• A használatiminta-oltalom a szabadalmazható találmány színvonalát el nem érő új szerkezeti kialakítások védelmére szolgáló oltalmi forma. A mintaoltalom alapján a minta jogosultjának kizárólagos joga van arra, hogy a mintát hasznosítsa, illetve, hogy a hasznosításra másnak engedélyt adjon.
• A formatervezésiminta-oltalom az ipari termékek külső formájának jogi oltalmát biztosítja. Az oltalom révén a formatervezési minta tulajdonosa piaci pozícióját megteremtheti, vagy tovább erősítheti.
• A földrajzi árujelzők nem csupán a származási országról kialakított kép színezéséhez járulnak hozzá, hanem – a termékek minőségi követelményeinek fenntartásán túl – kollektív jogosultság formájában megjelenő oltalom révén komoly hozzáadott piaci értéket is jelentenek.
• A növényfajta-oltalom a nemesített növényfajták (hibridek, vonalak, klónok stb) jogi oltalmát biztosítja. Növényfajta-oltalomba részesülhet bármely növénytani nemzetséghez és fajhoz tartozó fajta.

Szerzői jogi védelem alatt például zeneművek, filmalkotások, szoftverek, könyvek állnak. A szerzői joghoz kapcsolódó úgy nevezett szomszédos jogi teljesítmények is védelmet élveznek, ilyenek az zenészek, színészek előadásai, a hangfelvételek és a rádió- és televízió-szervezetek műsorai is.

Az iparjogvédelmi oltalmi formákról és a szerzői jogi védelemről bővebben a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala ír bővebben.

Hamisításnak nevezzük a szellemitulajdon-jogok megsértésének valamennyi formáját – függetlenül attól, hogy szerzői jogi védelemről vagy egy iparjogvédelmi oltalomról beszélünk, valamint attól is, hogy polgári jogi vagy büntetőjogi jogsértésről van-e szó.

A hamisítók más szellemi és anyagi befektetését kihasználva, a szellemitulajdon-jog tárgyát egyszerűen lemásolva tesznek szert haszonra, ezzel jelentős mértékű anyagi és erkölcsi kárt okozva a termék, alkotás vagy szolgáltatás jogtulajdonosának, azaz a feltalálónak, a szerzőnek, a jogszerűen gyártó cégnek, forgalmazónak. A hamisítók tevékenységükkel egyszersmind a termékek használóit vagy a szolgáltatások igénybe vevőit is károsítják, azaz a fogyasztókat és a társadalom egészét.

A magyar cégek is érintettek és küzdenek a hamisítók tevékenysége ellen. Vállalati döntéshozók körében Magyarországon első ízben végzett kutatást a HENT 2013-ban. Termékhamisítással kapcsolatos tapasztalataikról, véleményükről kérdeztük a cégvezetőket az ország minden régiójából.

A kutatás főbb eredményei és tanulságai a következők voltak:

• A vállalkozások negyedének ágazatát rendkívül károsan érinti a hamisítás, ugyanilyen arányban vannak azok is, akiknél nem jelent ez problémát. Az átlagosnál nagyobb problémát jelent a hamisítás azon cégeknél, melyek a textília, a ruházati és bőrtermékek gyártása, valamint a számítástechnikai, elektronikai, optikai termékek gyártása területén működnek.
• A gyártással foglalkozó vállalatok több mint negyedének (28%-nak) van tudomása arról, hogy termékét hamisítják. Közülük csaknem 50% tapasztalta hamisított termékeik interneten történő értékesítését.
• A cégek számára a hamisítás elsősorban az okozott gazdasági kár, a vállalati presztízsveszteség és márkájuk értékének csökkenése miatt káros.
• Bár a hamisítás elítélésében szinte tökéletes az egyetértés és az érintett vállalatok komoly gazdasági kárról számolnak be, a relatív többség (52%), amikor azzal a problémával találkozott, hogy termékeit hamisítják, mindezidáig nem tett semmit a hamisítás megakadályozására. Az interneten tapasztalható jogsértésekkel szemben csak a vállalatok 12%-a lép fel.
• Márkavédelemmel a megkérdezett vállalatok 40%-ánál nem foglalkozik semmilyen munkatárs.
• A hamisítással kapcsolatos jogtudatosság közepes mértékű, az összes megkérdezett 44%-a válaszolt úgy, hogy ismeri a hamisítás jogkövetkezményeit.
• A cégek kis mértékben használják az iparjogvédelmi eszközöket (pl. szabadalom, védjegy) szellemi termékeik védelmére. A megkérdezett vállalatok összesen 24%-a rendelkezik bármilyen iparjogvédelmi oltalommal.

A hamisítás elleni hatékony fellépés mindannyiunk közös érdeke!

A jog nemcsak a hamis termékek gyártója elleni fellépést biztosítja, hanem lehetőséget ad arra is, hogy a hamisítványok forgalmazójának felelősségét is megállapítsák. Ezért különösen fontos, hogy az adott termék értékesítésével foglalkozó vállalkozás körültekintően járjon el és alkalmazzon olyan megelőző intézkedéseket, melyek segítségével elkerülhető, hogy a hamisítványok forgalomba kerüljenek.

Az alábbi táblázat bemutatja, hogy a hamisítás milyen veszélyekkel jár, milyen károkat okozhat a szellemitulajdon-jogok jogosultjainak és jogszerű felhasználóinak egyaránt.