2024. december 22., vasárnap

SAJTÓKÖZLEMÉNY Egyre több veszélyes hamisítványt értékesítenek online

2022. március 22.

Az Európai Unióba érkező, lefoglalt hamis termékek háromötöde online értékesítésből származik – derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) legfrissebb tanulmányából. A leggyakrabban hamisított, veszélyesnek is minősülő árucikkek között a leggyakoribbak a parfümök, a kozmetikumok, a ruházati cikkek, a játékok, a gépjármű-alkatrészek és a gyógyszerek.

A hamisított termékek – természetüknél fogva – számos negatív következménnyel járnak. Az EUIPO és az OECD márciusban kiadott, globális piacot 2017-2019 között vizsgáló jelentése szerint a hamisítványok nemcsak gazdasági károkat okoznak, munkahelyek elvesztéséhez vezetnek, hanem komoly kockázatot is jelentenek a fogyasztók számára. Ide sorolhatók az egészségügyi kockázatok (például a hamisított gyógyszerek és élelmiszerek), a biztonsági kockázatok (például a hamisított gépjármű-alkatrészek és akkumulátorok), illetve a környezeti kockázatok (például hamisított vegyszerek és növényvédő szerek).

A tanulmány a vámhatósági lefoglalásokból származó és egyéb jogérvényesítési adatokat elemzi, és azt vizsgálja meg, hogyan jutnak el a veszélyes hamisítványok a fogyasztókhoz. Az unióba behozni kívánt veszélyes termékek esetében az összes lefoglalás 60 százalékát az online értékesített áruk tették ki. Ezek közül a leggyakrabban lefoglalt termékek a kozmetikumok voltak (46 százalék), ezen kívül jelentős még a ruházati cikkek (18 százalék), a játékszerek és társasjátékok (17 százalék), valamint a gépjármű-alkatrészek (8 százalék) mennyisége is.

Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület elnökhelyettese a tanulmány kapcsán kiemelte, csakis uniós szintű összefogással lehet a hamisított termékek Európába áramlását megfékezni. „Sajnos Magyarország is kiveszi részét a hamis termékek beszerzéséből. Az elemzésből például kiderül, hogy hazánk az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság után a harmadik legnépszerűbb célország a Kínából érkező, lefoglalt hamis parfümök és kozmetikumok esetében” – mondta Pomázi Gyula.

A legtöbb veszélyes hamisítvány Kínából (az összes vámhatósági lefoglalások 55 százaléka), illetve Hongkongból (19 százalék) származott, ezek együttesen a

2022. március 22.|Kategóriák: Tudatosságfejlesztési munkacsoport, Fogyasztóknak, Hír, Célcsoport, Munkacsoportok, Sajtóközlemények, hírek|Címkék: , , , , , , |
Olvass tovább

SAJTÓKÖZLEMÉNY Millenniumi Díj: a szellemitulajdon-védelem példamutató szervezeteit ismerték el

2021. szeptember 6.

Idén 7 díjazott kapta meg a szellemitulajdon-védelem területén kiemelkedően teljesítőknek járó Millenniumi Díj kitüntetést. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen zajló ünnepségen a Cirko Film – Másképp Alapítvány, az Élet és Tudomány hetilap, a Magyar Design Kulturális Alapítvány, az Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat Természettudományi Kutatóközpontja, a REGIO Játékkereskedelmi Kft., a SANOFI, illetve a Tankcsapda zenekar vehette át az elismeréseket.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) jogelődje, a Magyar Szabadalmi Hivatal a millennium évében, vagyis 2000-ben alapította meg a Millenniumi Díjat, amely a szellemi tulajdon védelmében példaadó intézmények, szervezetek kitüntetésére szolgál.

A díj megalapítása óta eltelt két évtized alatt – a mai díjazottakkal együtt – 83 kiemelkedő hazai szellemi és kulturális műhely részesült ebben a rangos kitüntetésben. Ezek jellemzően értékes szellemi tulajdoni portfólióval rendelkező vállalatok, kutatóhelyek, kulturális intézmények, szellemi alkotóműhelyek voltak.

A járvány rávilágított arra, hogy azok a gazdasági, tudományos és kulturális szervezetek bizonyultak erősebbnek, válságállóbbaknak, amelyek felelősséggel tudták kezelni szellemitulajdon-jogaikat. „Azon dolgozunk, hogy a gazdaság újraindítása során minél többen szerezzenek oltalmat újításaiknak, és ne hagyják, hogy szemfüles külföldi vállaltok húzzanak hasznot az innovációikból. A hazai bejelentők szellemitulajdon-védelmi aktivitása szerencsére az elmúlt években felívelő pályán mozog, a nemzeti úton benyújtott iparjogvédelmi bejelentések száma szinte mindegyik oltalmi forma esetében növekedett – ugyanakkor még mindig le vagyunk maradva az európai átlagtól az iparjogvédelmi oltalmak számosságát tekintve. A Millenniumi Díj idei kitüntetettjeinek példamutató teljesítménye azért is érdemel elismerést, mert munkájuk motiváló lehet a többi vállalkozás, szervezet számára is” – fogalmazott a Pomázi Gyula, az SZTNH elnöke.

Nagy Ádám, az Innovációs és Technológiai Minisztérium iparági stratégiákért és szabályozásért felelős helyettes államtitkára köszöntőjében elmondta: „Ma már a szellemi tulajdon megléte a vállalkozások versenyképességének meghatározó eleme, s ennek védelme elősegíti, hogy az oltalmazott találmány, tárgy, szerzői mű a kitalálójának sajátja maradjon, ezzel együtt pedig szolgálja a közjót is.

2021. szeptember 6.|Kategóriák: Hír, Sajtóközlemények, hírek|Címkék: , , |
Olvass tovább

SAJTÓKÖZLEMÉNY Hamisítványokat is árultak az Eb-n

2021. augusztus 2.

A 2021-es labdarúgó-Európa-bajnokságon Budapest négy mérkőzésnek adott otthont, ahol a játékosok és a szurkolók mellett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyőrei sem tétlenkedtek. A meccsek alatt a Puskás Aréna és a hivatalos szurkolói zóna környékén a társhatóságok támogatásával foglaltak le hamis termékeket és adózatlan cigarettát.

A NAV a négy mérkőzésnap biztosítása mellett az ellenőrzések országos kiterjesztésén és a nemzetközi postaforgalom kontrollálásán is dolgozott. A pénzügyőrök a Rendőrséggel, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testülettel (HENT), az érintett közterület-felügyeletekkel és a márkavédelmi képviselőkkel alkottak egy csapatot a szabálytalanságok kiszűrésére. Az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) magyarországi márkavédelmi képviselői a HENT közreműködésével oktatást tartottak a védett árukról, ami segítette a hamisítványok azonosítását.

A hazai mérkőzésnapokon a stadionba csaknem 60 ezren, a hivatalos szurkolói zónába több, mint 250 ezren látogattak el az EB ideje alatt. A Puskás Aréna környékén és a Városligeti Műjégpályán kialakított szurkolói zóna ellenőrzésekor több mint félmillió forint értékű hamis szurkolói sálat, pólót, szájmaszkot és adózatlan cigarettát foglaltak le. Míg az első három meccsnapon jövedéki és iparjogvédelmi jogok megsértése miatt kellett intézkedniük a pénzügyőröknek, addig az utolsó napon erre nem volt szükség, mert a folyamatos és aktív jelenlétnek köszönhetően visszavonultak az illegális árusok. 

„A labdarúgó-EB rámutatott arra, hogy a sportszeripart is sújtó hamisítás mindenkit érint: a termékeiket jogszerűen előállító gyártókat, az európai uniós tagállamokat, de a hamis sporteszközök súlyos egészségügyi kockázatot jelentenek a gyanútlan vásárlókra is” – figyelmeztet Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) elnöke, a HENT elnökhelyettese. Kiemelte továbbá, hogy egészségünk megóvása, a jogszerűen működő vállalkozások és a gazdaság védelme érdekében különösen fontos, hogy sportszereket kizárólag ellenőrzött forrásból vásároljunk.

Az UEFA munkatársai, valamint a Magyar Labdarúgó Szövetség képviselői is elismerték a pénzügyőrök munkáját, amivel sikerült megelőzni a jogsértések jelentős részét.

2021. augusztus 2.|Kategóriák: Vállalkozásoknak, Fogyasztóknak, Hír, Célcsoport, Jogérvényesítési munkacsoport, Munkacsoportok|Címkék: , , , |
Olvass tovább

HENT/NoKamu ismét a Művészetek Völgyében

2021. július 23.

Idén is visszatér a Művészetek Völgyébe a NOKAMU! kiállítás, amely előadásokkal és interaktív játékokkal várja mindazon felnőtteket és gyerekeket, akik szeretnének tájékozódni arról, hogyan kerülhetik ki a hamisítással kapcsolatos csapdákat, miről ismerhetik fel a hamis termékeket, mitől szellemi a szellemi tulajdon. Látogassatok meg bennünket!

Nyitvatartás: minden nap 10-től 18 óráig

Csatlakozzatok a Facebook eseményünkhöz és legyetek naprakészek 🙂

Augusztus 1-jén 15.00 órai kezdettel kerekasztal-beszélgetéssel is várunk titeket Kapolcson, a Pest-Buda udvarban.

„Budapest a zsenik fővárosa? Feltalálók, zsenik, innovátorok” – Szellemi tulajdon, szerzői jog, innováció címmel

A kerekasztal-beszélgetés moderátora dr. Horváth Péter, a ProArt igazgatója, a HENT tagja és munkacsoport vezetője lesz.

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői:
– Fodor Klaudia (ügyvéd)
– Pomázi Gyula (elnök, SZTNH; elnökhelyettes, HENT; elnök, MFT)
– Bendzsel Miklós (elnökhelyettes, MFT)
– Legeza Dénes (főosztályvezető, TIF – SZTNH)
– Sulyok Ádám (osztályvezető, SZJF – SZTNH)

2021. július 23.|Kategóriák: Tudatosságfejlesztési munkacsoport, Vállalkozásoknak, Hír, Fogyasztóknak, Célcsoport, Kiállítások, Diákoknak, Tanároknak, Munkacsoportok, Jogalkalmazóknak, Rendezvény|Címkék: |
Olvass tovább

SAJTÓKÖZLEMÉNY Egyre több a női feltalálóhoz köthető szabadalom

2021. július 21.

Nemzetközileg csökken a nemek közötti szakadék a szabadalmi bejelentések arányában, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) adatai szerint pedig a hazai eredmények is jövőbemutatóak. A World Intellectual Property Organization (WIPO) adatai alapján 2000-ben a nemzetközi szabadalmi bejelentések 9 százalékát lehetett női feltalálóhoz kötni, míg 2020-ra ez az arány 16,5 százalékra növekedett.

Bizonyított tény, hogy a nők foglalkoztatásának ösztönzése az innovációban és a szellemi tulajdonjogi területeken számos előnnyel jár. A nők szabadalmi részvételét vizsgálva egyértelmű, hogy a nők bizonyos területekre specializálódnak. A WIPO adatai szerint az öt szakterület, ahol a legmagasabb a női feltalálók aránya a Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) szerinti szabadalmi bejelentésekben: a biotechnológia (30 százalék), a gyógyszeripar (29 százalék), az élelmiszerkémia (29 százalék), a biológiai anyagok elemzése (26 százalék) és a szerves kémia (25 százalék). Ugyanakkor a munkáltató típusa is számít, a WIPO kutatása szerint az akadémiai szektorban benyújtott összes PCT-bejelentés 51 százalékában szerepeltek női feltalálók, míg az üzleti szektorban ez az arány csak 30 százalék.

„A magyarországi adatok sok hasonlóságot mutatnak a nemzetközivel. Az SZTNH 2017-ben vizsgálta meg a nemzeti bejelentéseket, amiből kiderült, hogy a 2000-2015 időszakban a női feltalálók aránya 13,3 százalékot tett ki. Érdemes megemlíteni, hogy a hivatal kezdeményezésére létrehozott, kiemelkedő feltalálói tevékenységet elismerő Jedlik Ányos-díjat idén két kutatónő, Karikó Katalin kutatóbiológus, illetve Fekete Andrea gyermekgyógyász is megkapta” – emelte ki Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke. Hozzátette, a magyar eredetű bejelentésekben ennél kicsit nagyobb volt a nők aránya (14,3 százalék). A magyar feltaláló nők körében a szakterületek közül a mikrostrukturális és nanotechnológia (31 százalék), a biotechnológia (29 százalék) és a szerves kémia (28 százalék) voltak a legnépszerűbbek.

Az amerikai National Center for Women and Information Technology megállapította, hogy a vegyes nemű kutatócsoportok kimutathatóan sikeresebb szabadalmakat hoztak létre, ráadásul azt is bebizonyították,

2021. július 21.|Kategóriák: Vállalkozásoknak, Hír, Célcsoport|Címkék: , , |
Olvass tovább

SAJTÓKÖZLEMÉNY Hamisítás Elleni Világnap: évről évre egyre tudatosabbak a magyar fogyasztók

2021. június 10.

Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) által készített legfrissebb tanulmány szerint a fogyasztók még mindig nehezen különböztetik meg a valódi termékeket a hamisítványoktól. A Hamisítás Elleni Világnap célja éppen a fogyasztói tudatosság növelése, a hamisítványok, illegális kereskedelem gazdasági, egészségügyi következményeinek bemutatása.

A COVID-19 járvány és az emiatt jelentősen megnövekedett online vásárlás, valamint a digitális tartalmakhoz való hozzáférés új megvilágításba helyezte a szellemi tulajdonjogok európai megsértésének kockázatait és kárait. Az EUIPO és az OECD közös tanulmánya szerint a hamisítványok az uniós behozatal közel 7 százalékát teszik ki, 121 milliárd euró értékben, és minden ágazatra hatással vannak: a kozmetikumok és a játékok, a bor és más italok, az elektronikai termékek, a ruházat, de még a növényvédő szerek ágazatára is. A fogyasztókra nézve súlyos egészségügyi és biztonsági kockázatot jelenthetnek, emellett több milliárdos gazdasági károkat okoznak a vállalkozásoknak és az államoknak, ami bevételcsökkenéshez, adókieséshez és munkanélküliséghez is vezet.

Miközben globálisan virágzik az elektronikus kereskedelem – az Eurostat adatai szerint 2020-ban az európaiak több mint 70 százaléka vásárolt online –, a hamisított termékekkel kapcsolatos bizonytalanság továbbra is fontos szempont az uniós polgárok számára. „A felmérésből kiderül, hogy saját bevallásuk szerint, átlagban minden tizedik európai embert tévesztettek már meg eladott hamisítványokkal. A tanulmány szerint az európaiak egyharmadában merült fel kétség az általuk megvásárolt termék eredetiségét illetően. Bár évről évre tudatosabban választanak eredeti termékeket a magyarok, a félrevezetett fogyasztók arányát tekintve az unióban harmadik helyen áll Magyarország (15 százalék) Bulgária (19 százalék) és Románia (16 százalék) mögött. A legalacsonyabb számokat az EU-n belül Svédországban (2 százalék) és Dániában (3 százalék) mérték. A Hamisítás Elleni Világnapnak éppen ezért fontos figyelemfelhívó szerepe az is, hogy a fogyasztókat a tudatosabb vásárlásra ösztönözzük” – fogalmazott Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke és a Hamisítás Elleni

2021. június 10.|Kategóriák: Vállalkozásoknak, Műtárgyhamisítás elleni munkacsoport, Fogyasztóknak, Hír, Diákoknak, Célcsoport, Tanároknak, Munkacsoportok, Jogalkalmazóknak, Kiadvány|Címkék: , , |
Olvass tovább

SAJTÓMEGHÍVÓ Jedlik Ányos-díj 2021

2021. június 8.

A Covid-19 járvány ellen küzdő eredményes kutatók, orvosok, valamint a szellemitulajdon-védelem terén kiemelkedően teljesítő szakemberek kapják idén is a Jedlik Ányos-díjat.

A díjátadót az Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) online is elérhető esemény keretében tartja meg. A rendezvényen köszöntőt mond Pomázi Gyula, az SZTNH elnöke; Sebők Katalin, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökhelyettese, valamint Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség tiszteletbeli elnöke.

A Jedlik Ányos-díj idei díjazottjai:

  • Dékány Imre egyetemi tanár, professor emeritus
  • Fekete Andrea gyermekgyógyász
  • Kotschy András, a Servier gyógyszerkutató intézet igazgatója
  • Szecskay András ügyvéd
  • Karikó Katalin kutatóbiológus, biokémikus

Az esemény keretében adják át a Magyar Innovációs Szövetség Innovációs díjának különdíját, amelyet a 2021-ben a Hagyó Kft. vehet át.

Az ünnepség időpontja: 2021. június 8. (kedd) 15:00 óra.

Az online közvetítés az alábbi linkre kattintva követhető.

Az eseményről lehetőség van személyesen is tudósítást készíteni. Ehhez kérjük, hogy jelezzenek vissza lehetőség szerint legkésőbb 2021. június 8. (kedd) 11:00 óráig a kommunikacio@hipo.gov.hu e-mail címre. Felhívjuk a figyelmet, hogy a személyes jelenlétre csakis érvényes védettségi igazolvánnyal van lehetőség – ennek hiányában sajnos nem tudjuk beengedni az érkező tudósítókat.

2021. június 8.|Kategóriák: Vállalkozásoknak, Fogyasztóknak, Hír, Célcsoport, Tanároknak, Jogalkalmazóknak|Címkék: , |
Olvass tovább

SAJTÓKÖZLEMÉNY Gyermekeink egészsége is a tét, nem éri meg hamisított játékokat venni

2021. május 31.

Gyermeknap közeledtével jellemzően megnő a kereslet a különböző játékok, például babák, állatfigurák, társasjátékok iránt, ezért érdemes számolni a hamis, vagy illegális forrásból származó termékek tömeges megjelenésével. Ezek az árucikkek sajnos többféle módon károsíthatják a vásárlókat, és emellett a magyar gazdaságot is.

A hamisított játékok forgalmazása igen jelentős részét teszi ki az Európai Uniót célzó illegális kereskedelemnek. Az Európai Bizottság adatai szerint 2018-ban csaknem 740 millió euró értékben, körülbelül 27 millió hamis terméket foglaltak le az unió külső határain, és a lefoglalt árucikkek mintegy 14 százalékát a játékok tették ki. Ezzel a cigaretta után a játék volt a második legnagyobb számban lefoglalt árucikk abban az időszakban.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) támogatásával 2020. október 19-én vette kezdetét az Europol LUDUS kódnevű akciója, amely célja a hamisított gyermekjátékok szállításának és tárolásának felderítése volt. Az idén januárban lezárult művelet során közel 5 millió hamis játékot foglaltak le, több mint 16 millió euró (több mint 5,6 milliárd forint) értékben. Az akció keretében mintegy 4800 ellenőrzést hajtottak végre összesen 24 országban, köztük Magyarországon is. Az Europol akciójának eredményeként 125 bírósági eljárás indult, továbbá 11 csalót tartóztattak le, és számos ország indított vizsgálatot a gyermekbiztonságot veszélyeztető bűnügyi hálózatok felszámolására.

Legnagyobb számban játékautók, társasjátékok és népszerű gyermekműsorok szereplőit ábrázoló bábuk szerepeltek a lefoglalt tárgyak között. Ezeket a termékeket rendkívül nehéz megkülönböztetni az eredeti játékoktól, pedig szinte minden esetben komoly egészségügyi kockázatot jelentettek a gyermekre nézve, ugyanis nem estek át a törvény által előírt szigorú biztonsági vizsgálatokon.

„A probléma Magyarországot is minden évben érinti, ezért a hatóságok folyamatosan, a LUDUS-hoz hasonló, összehangolt akciókkal dolgoznak azon, hogy visszaszorítsák a hamis játékok piacát. A vásárlásaink során ezért is fontos, hogy mindig tájékozódjunk, honnét vásárolunk. A jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben és

2021. május 31.|Kategóriák: Vállalkozásoknak, Fogyasztóknak, Hír, Célcsoport|Címkék: , , , , , |
Olvass tovább

SAJTÓKÖZLEMÉNY Igazságosabbá válik a szerzői jogi törvény

2021. május 7.

Június 1-jével új szabályok lépnek életbe a szerzői jogok terén. Az ezzel kapcsolatos törvénymódosítás jelentősége abban rejlik, hogy több ponton is megkönnyíti a tartalmakhoz való hozzáférést és azok felhasználását, valamint megerősíti a szerzők és jogosultak helyzetét ebben a környezetben. 

A reform első lépéseként már tavaly megvalósult a digitális távoktatás szerzői jogi feltételeinek megteremtése. A módosítás többek között átláthatóbbá teszi a szerzők és előadóművészek díjazására vonatkozó szabályozást; tisztázza az internetes platformok felelősségét a felületükre feltöltött szerzői jogi tartalmak felhasználása tekintetében; lehetővé teszi, hogy a kulturális örökségvédelmi intézmények (pl. múzeumok, könyvtárak, levéltárak) a kereskedelmi forgalomban már nem elérhető műveket könnyebben tudják használni, illetve erősíti a sajtókiadók helyzetét az online felhasználások kapcsán.

A jogszabályváltozás az uniós irányelvek átültetésével új szabad felhasználási módot vezet be a szöveg és adatbányászat tekintetében, továbbá bevezeti a paródia kivételt is (utóbbi azt jelenti, hogy egyes szerzői jogi tartalmak szabadon átdolgozhatóak, „parodizálhatóak” lesznek az eredeti mű alkotójának engedélye nélkül is). A javaslat továbbá tartalmaz a szerzők és előadóművészek helyzetének erősítése érdekében hozott rendelkezéseket is. Eszerint a szerzők és az előadóművészek számára felhasználási engedéllyel és átruházással érintett jogaik területén gondoskodni kell a méltányos díjazás folytonosságáról, és a megfelelő szerződési pozíció megteremtéséről.

„A szerzői jogi törvénynek reagálnia kell arra, hogy ma már nem feltétlenül külön fogalom a tartalom-előállító és kultúrafogyasztó, hiszen a nagyközönség maga is tartalom-előállítóvá vált. A szerzői jogi rendszer igazságosságának előmozdítása a nagy internetes platformok térnyerése miatt vált szükségessé. A szabályok révén e szolgáltatók a rajtuk keresztül elért szerzői jogi tartalmak, vagyis zenék, videók után fizetnek majd az alkotóknak. A törvény új rendelkezései alapján például egyértelművé válik, hogy a nem üzleti célú zenefelhasználások után a feltöltő személyeknek nem kell fizetniük” – emelte ki Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke a változások kapcsán.

Szintén fontos változás a

2021. május 7.|Kategóriák: Tudatosságfejlesztési munkacsoport, Vállalkozásoknak, Fogyasztóknak, Hír, Diákoknak, Célcsoport, Tanároknak, Jogalkalmazóknak|Címkék: , |
Olvass tovább

SAJTÓKÖZLEMÉNY Vigyázzunk a parfümökkel és a locsolókölnikkel húsvétkor

2021. április 2.

„Az ellenőrizetlen forrásból származó parfümök a súlyos egészségügyi károsodás mellett jelentős gazdasági károkat is okozhatnak” – hívta fel a figyelmet Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnöke, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) elnökhelyettese. A HENT és a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. éves fogyasztói kutatásaiból kiderült, hogy az elmúlt időszakban szerencsére tudatosabbak a fogyasztók és egyre nagyobb arányban utasítják el a hamis illatszereket és kozmetikumokat.

A bőrpír és a viszketés mellett súlyos allergiás reakciókat, kiütéseket, asztmát, de akár arcüregi problémákat is okozhatnak a hamis kozmetikumok, hiszen ezek a termékek nem mentek át a szükséges ellenőrzéseken. A termék csomagolásának, üvegének megvizsgálásával megelőzhetjük az egészségügyi kockázatokat. Árulkodó lehet az ár is, hiszen bizonyos összeg alatt nem lehet eredeti parfümöt vásárolni. Eredeti termékeknél a celofáncsomagolás tökéletesen illeszkedik a dobozra, szorosan ráfeszül, nem csúszkál. Ha egyáltalán nincs celofán a dobozon vagy túl laza, gyűrött, elmozdul, akkor biztos, hogy hamisítványról van szó. Egy eredeti illat csomagolásán soha nincs hiba, elütés, nem csúsznak el a betűk, ahogy a betöltött folyadék színe, állaga is változhat hamis termékeknél, eltérhet az eredeti parfümtől.

„Mindig ügyeljünk arra, hol veszünk parfümöt, de húsvétkor legyünk különösen óvatosak: a legmegbízhatóbb forrásnak a márkaboltok és az ellenőrzött üzletek, hálózatok számítanak. Nemcsak magunknak vagy szeretteinknek árthatunk a hamis termékkel, de az eredeti termékek gyártóit, hosszú távon pedig a gazdaságot is megrövidítjük, hiszen a hamisítók nem fizetnek járulékokat, adót, aminek ennek végül mi látjuk kárát” – emelte ki Pomázi Gyula.

A HENT és a TÁRKI  éves fogyasztói kutatásaiból kiderült, hogy az elmúlt időszakban tudatosabbak a fogyasztók és egyre nagyobb arányban utasítják el a hamis illatszereket és kozmetikumokat. 2011-ben mindössze a válaszadók kétharmada (66 százaléka) mondta, hogy nem vásárolna illegális forrásból származó parfümöket, 2019-ben a fogyasztók 82 százaléka, 2020-ban 86 százalék utasítja el

2021. április 2.|Kategóriák: Tudatosságfejlesztési munkacsoport, Vállalkozásoknak, Fogyasztóknak, Hír, Célcsoport, Munkacsoportok, Sajtóközlemények, hírek|Címkék: , , , |
Olvass tovább