A HENT a Műtárgyak Éjszakája Fesztiválon 2022-ben is

2022. május 23.

A HENT az idén is együttműködő partnerként vesz részt a Műtárgyak Éjszakája Fesztivál programsorozatában. Ez évben egy az olaszországi műtárgyvédelemről szóló előadás keretében lesz szó a műtárgyhamisítás elleni fellépés szükségességéről és lehetőségeiről.

https://immagini.quotidiano.net/?url=http://p1014p.quotidiano.net:80/polopoly_fs/1.5154236.1589797469!/httpImage/image.jpg_gen/derivatives/cinemascope/image.jpg&w=700

(forrás: https://immagini.quotidiano.net/?url=http://p1014p.quotidiano.net:80/polopoly_fs/1.5154236.1589797469!/httpImage/image.jpg_gen/derivatives/cinemascope/image.jpg&w=700)

Az olaszországi műtárgyvédelem, azon belül is az olasz csendőrség (Carabinieri) műtárgyvédelmi egysége nemzetközileg is egyedülálló rendszerrel és technológiával rendelkezik. Nyitottságuk a nemzeti oktatás, kiállítások, konferenciák és kiadványok mellett nemzetközi szinten is megjelenik. Szoros kapcsolatot ápolnak a Vatikánvárosi Állammal, akik által kezelt BeWeB katalógusban fellelhető digitalizált műtárgyak természeti katasztrófák, valamint műtárgylopások esetén segítséget nyújtanak a Carabinieri TPC munkatársainak. Az előadás mindezeken túl bemutatja a Carabinieri műtárgylopásokat tartalmazó adatbázisait: a Leonardot, valamint az iTPC-t, amelyek külső azonosító jegyek alapján identifikálják a műtárgyakat. Az azonosításhoz, valamint a digitalizációhoz szükséges lépcsőfokok és az ehhez tartozó technológia ismerete elengedhetetlen a műtárgyak védelme érdekében, így ezek tárgyalására is sor kerül majd. Az előadó a rendszer sikerességének tényezőit vizsgálja, és kiemeli a magyarországi adaptálásra alkalmas pontokat is.

Előadó: Lukács Dalma régész, doktorjelölt (Nemzeti Közszolgálati Egyetem  Rendészettudományi Doktori Iskola) ‒ A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület Műtárgyhamisítás elleni munkacsoportjának felkérésére

Az előadás címe: Az olaszországi műtárgyvédelem és annak adaptálási lehetőségei Magyarországon

Az előadás ideje: 2022. május 26. 16.00-17.10

Az előadás helye: KUBIK Coworking, Budapest, Jászai Mari tér 5-6.

A programon a Műtárgyak Éjszakája Fesztivál honlapján vásárolt jeggyel és a honlapon történő regisztrációt követően lehet részt venni.

SAJTÓKÖZLEMÉNY Hamisítás Elleni Világnap: évről évre egyre tudatosabbak a magyar fogyasztók

2021. június 10.

Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) által készített legfrissebb tanulmány szerint a fogyasztók még mindig nehezen különböztetik meg a valódi termékeket a hamisítványoktól. A Hamisítás Elleni Világnap célja éppen a fogyasztói tudatosság növelése, a hamisítványok, illegális kereskedelem gazdasági, egészségügyi következményeinek bemutatása.

A COVID-19 járvány és az emiatt jelentősen megnövekedett online vásárlás, valamint a digitális tartalmakhoz való hozzáférés új megvilágításba helyezte a szellemi tulajdonjogok európai megsértésének kockázatait és kárait. Az EUIPO és az OECD közös tanulmánya szerint a hamisítványok az uniós behozatal közel 7 százalékát teszik ki, 121 milliárd euró értékben, és minden ágazatra hatással vannak: a kozmetikumok és a játékok, a bor és más italok, az elektronikai termékek, a ruházat, de még a növényvédő szerek ágazatára is. A fogyasztókra nézve súlyos egészségügyi és biztonsági kockázatot jelenthetnek, emellett több milliárdos gazdasági károkat okoznak a vállalkozásoknak és az államoknak, ami bevételcsökkenéshez, adókieséshez és munkanélküliséghez is vezet.

Miközben globálisan virágzik az elektronikus kereskedelem – az Eurostat adatai szerint 2020-ban az európaiak több mint 70 százaléka vásárolt online –, a hamisított termékekkel kapcsolatos bizonytalanság továbbra is fontos szempont az uniós polgárok számára. „A felmérésből kiderül, hogy saját bevallásuk szerint, átlagban minden tizedik európai embert tévesztettek már meg eladott hamisítványokkal. A tanulmány szerint az európaiak egyharmadában merült fel kétség az általuk megvásárolt termék eredetiségét illetően. Bár évről évre tudatosabban választanak eredeti termékeket a magyarok, a félrevezetett fogyasztók arányát tekintve az unióban harmadik helyen áll Magyarország (15 százalék) Bulgária (19 százalék) és Románia (16 százalék) mögött. A legalacsonyabb számokat az EU-n belül Svédországban (2 százalék) és Dániában (3 százalék) mérték. A Hamisítás Elleni Világnapnak éppen ezért fontos figyelemfelhívó szerepe az is, hogy a fogyasztókat a tudatosabb vásárlásra ösztönözzük” – fogalmazott Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke és a Hamisítás Elleni

A “Műtárgyhamisítás magyar szemmel – Ocsút a búzától” kötet online is elérhetővé vált

2021. június 9.

Az online megjelenést övező nagy várakozásnak megfelelően az alábbi linken digitálisan is elérhető és letölthető a kiadvány.

Műtárgyhamisítás magyar szemmel – Ocsút a búzától

A projekt digitális megvalósításához köszönjük az ARCANUM Adatbázis Kft. segítségét.

Műtárgyak Éjszakája 2021 Restaurátori vizsgálatok a műtárgyhamisítás elleni küzdelemben

2021. május 20.

műtárgy.com 2021. június 17. és 19. között rendezi meg a rendkívül nagy népszerűségnek örvendő programsorozatát, a háromnapos Műtárgyak Éjszakája Fesztivált, amelyen 50 fővárosi helyszínen 100-nál is több program várja az érdeklődőket. A kínálat az eddig megszokottakhoz hasonlóan nagyon színes: a kiállítások és szakmai előadások mellett többek között műterem- és műhelylátogatások, tematikus séták, workshopok, kerekasztal-beszélgetés és filmvetítés is gazdagítja a programválasztékot.  A széles kínálat garantálja, hogy mindenki talál olyan eseményt, ami a számára különösen érdekes lehet.

Nem csak festészet – A Műtárgyak Éjszakája közelebb hozza a műtárgyak lebilincselő világát a művészetek és a kultúra szerelmeseihez. Izgalmas történetek bontakoznak ki és elevenednek meg a látogatók szemei előtt. Valljuk, hogy a művészet nemcsak a múzeumok falai között rejtőzik, hanem a mindennapok során is körülvesz minket, olyan helyeken is rábukkanhatunk, ahol talán nem is várnánk. Így aztán a festményeken a szobrokon, a régészeti leleteken, a fotográfiákon, a porcelánokon és a kerámiákon túl többek között a szocializmus hazai tárgykultúráját is felidézzük, megismerkedünk a kék kelmefestés rejtelmeivel, az Unicum ipartörténeti és iparművészeti érdekességeivel, a nemzetközileg elismert kiváló hazai üvegművészek alkotásaival, a népi kézművesség titkaival, sőt még Blaha Lujza, a nemzet csalogánya kalandos életű legyezőjével is.

Izgalmas új helyszínek – Az új helyszínek között szerepel a főváros egyik leghangulatosabb pontja, Gül baba türbéje. Itt nemcsak az épületegyüttesről lesz szó, hanem a titokzatos Gül babáról is, akinek a személyéhez legendák kapcsolódnak. A BTM Aquincumi Múzeum és Régészeti Park a régészeti ásatások kulisszatitkaiba, Európa egyik legnagyobb kőtárának kincseibe, a rómaiak mindennapjaiba nyújt betekintést, a pop-up kiállításon pedig élőben is megszemlélhetők azok a műtárgyak, amelyeket a pandémia miatti zárva tartás idején az intézmény a Kisföldalatti peronjain plakátokon mutatott be. A Fővárosi Nagycirkusz elvarázsolt világa kicsiket és nagyokat egyaránt elbűvöl. A Magyar Cirkuszművészeti Múzeum gazdag tárgygyűjteménye személyes történeteket

Film készült az utóbbi idők egyik legnagyobb műkereskedelmi botrányából, és van benne pár baki

2021. március 23.

2011-ben valósággal sokkolta a New York-i szcénát, amikor egyik napról a másikra váratlanul bezárt a város talán legpatinásabb, több mint másfél évszázados múltra visszatekintő galériája, a Knoedler. Most egy egész estés dokumentumfilm mutatja be, mi áll a közvélemény számára teljesen váratlan lépés hátterében.

Hogy a képzőművészet sokak számára még ma is kicsit misztikus világának fejleményei egyre szélesebb rétegek érdeklődését keltik fel, sok más egyéb mellett az is mutatja, hogy mind több dokumentumfilm készül a témában és ezek forgalmazói egyre gyakrabban vélik kifizetődőnek a széles körű nemzetközi forgalmazást. Az utóbbi évtizedek eddigi legismertebb festményhamisítójának „pályáját” bemutató 2014-es német film, a Beltracchi – A hamisítás története a hazai mozikba is eljutott, és viszonylag nagy érdeklődést keltett az a The Price of Everything című, itthon Senki többet címmel forgalmazott, négy évvel későbbi amerikai dokumentumfilm is, ami azzal foglalkozott a szcéna számos közismert szereplőjét megszólaltatva, hogyan hat a társadalmi értékrendek változása a kortárs művészeti piacra és milyen törvényszerűségekre épül az árképzés, azaz hogyan lehet beárazni a beárazhatatlant. A legfrissebb mozi pedig a tavaly bemutatott, ugyancsak amerikai Made You Look: The True Story About Fake Art (magyar címén A vászon mögött), amit a Netflixen lehet megnézni. Ha a magyar címből nem is feltétlenül, de az eredetiből sejteni lehet, hogy a Beltracchi-ügyhöz hasonlóan ezúttal is egy rendkívüli méretű hamisítási botrányról van szó, ennek középpontjában azonban nem a hamisító áll – bár az ő kilétére is fény derül –, hanem egy galéria, ami a hamisítványokat forgalomba hozta. Ráadásul nem is akármilyen galéria, hanem a világ legfontosabb műkereskedelmi központjának egyik legrégebbi és legismertebb galériája, a Knoedler.

A történetnek, amiről még 2013-ban, azaz felgöngyölítésének időszakában az artportal is beszámolt,  három fő- és számtalan mellékszereplője van. Az első számú főszereplő a galéria – volt – vezetője, Ann Freedman, akit, mivel nem ítéltek el, a

Munkacsoport A Műtárgyhamisítás elleni munkacsoport 2021. évi kiemelt tervei (dr. Kármán Gabriella munkacsoport vezető)

2021. március 11.

Könyvbemutató – Ocsút a búzától (fotó: HENT)

2020 elején mutattuk be a szakmai közönségnek a Műtárgyhamisítás magyar szemmel – Ocsút a búzától című kötetünket (az SZTNH – OKRI – Kieselbach Galéria közös kiadásában jelent meg). A kézikönyv aktuális helyzetképet vázol a műtárgyhamisítás jelenségének aktuális magyarországi helyzetéről és rámutat a fellépés javasolt eszközeire. A kereskedelmi forgalomban nem kapható kötet példányaihoz a szakemberek és a műtárgyak iránt érdeklődők széles körben hozzájuthattak, azonban a szabad példányok fogytán is nagy az érdeklődés iránta. A járvány miatti korlátozások miatt a könyvtárakban és az intézményeknél történő hozzáférés is akadályoztatott, így a tervezett online közzététel jelentősége felértékelődik. Terveink szerint a kötetet 2021 első félévében online elérhetővé tesszük.

A műtárgyak védelmével, kereskedelmével, eredetiségének vizsgálatával foglalkozó szakemberek egyöntetűen megfogalmazott álláspontja szerint a műtárgyhamisítás megelőzésének egyik legfontosabb és leghatékonyabb eszköze a magyar alkotók életművének rendszerszintű feldolgozása lehet, amely mindezidáig nem valósult meg. A szisztematikus feldolgozás művészettörténeti szempontból is kívánatos, másrészt referenciaként is szolgálhat a kétes eredetiségű művek vizsgálata, véleményezése során.

A HENT Műtárgyhamisítás elleni munkacsoportja a Műtárgyhamisítás magyar szemmel című kiadvánnyal, a szakértők tanulmányaival, megállapításaival támasztja alá ezt az igényt, és 2021-ben ennek a megvalósíthatóságán dolgozik, a művészeti mecenatúrával való együttműködésre törekedve.

Ebből komoly botrány lehet: hamis Fabergé-munkák az Ermitázsban?

2021. február 9.

A híres francia származású orosz ékszerész, Peter Carl Fabergé alkotásait régóta előszeretettel hamisítják. A mostani eset, ha a vádak megállnak, új szintet jelenthet, mert a hamisítványokat a világ egyik legnagyobb múzeumában állítják ki. – olvasható az artportal honlapján.

A szentpétervári Ermitázs nem először rendez kiállítást az orosz kulturális örökség különösen nagyra tartott részét képező Fabergé-ékszerekből, köztük az 1846-1920 között élt mester legendás húsvéti tojásaiból. A tavaly novemberben megnyílt, és március 14-ig látogatható, Fabergé: A cári udvar ékszerésze című tárlatot a múzeum vezető ékszer- és drágakő specialistája, a tavaly elhunyt Marina Lopato emlékének ajánlja; Lopato még személyesen vett részt a tárlat koncepciójának kialakításában s a bemutatott tárgyak kiválasztásában. A kiállítás anyaga részben az Ermitázs saját, e téren nem különösebben gazdag anyagára épül, de számos munkát hoztak át a ma ugyancsak múzeumként működő pavlovszki és peterhofi egykori cári rezidenciákból, a moszkvai Orosz Nemzeti Múzeumból, a szentpétervári Keresztény Kultúra Múzeumából és a baden-badeni Fabergé Museumból.

A botrányt egy Londonban élő orosz műkereskedő, Andre Ruzhnikov robbantotta ki, aki négy évtizede kereskedik – egyebek mellett – Fabergé ékszerekkel és most nyílt levélben fordult Mikhail Piotrovskyhoz, az Ermitázs főigazgatójához, azzal vádolva őt, hogy „besározza a Fabergé jó hírét, visszaél a látogatók bizalmával, hamis látszatot kelt, és lerombolja a vezetésére bízott múzeum tekintélyét”. Kemény szavak, de jogosak, ha Ruzhnikovnak az a vádja, miszerint a tárlaton több, mint 20 hamisítvány szerepel, helytállónak bizonyul. Márpedig erre mind több jel utal; a vitában már több orosz és külföldi szakértő is megszólalt, támogatva, esetenként konkrét bizonyítékokkal alátámasztva a londoni műkereskedő álláspontját.

A vita középpontjában a baden-badeni múzeumból kölcsönzött alkotások állnak, többek között az a húsvéti tojás, amit II. Miklós cár 1904-ben, házasságkötésük 10. évfordulója alkalmából ajándékozott hitvesének, Alexandrának. A Fabergé Museum, ami magát a világ első és egyetlen, Fabergé életművének szentelt múzeumaként írja le, több mint 1.500 tárgyat

SAJTÓKÖZLEMÉNY Itt a negyedik Műtárgyak Éjszakája, az ősz legszínesebb művészeti programsorozata

2020. augusztus 28.

Szeptember 17. és 19. között rendezi meg az idei Műtárgyak Éjszakáját a műtárgy.com csapata. A háromnapos esemény közel 50 fővárosi helyszínen 100 különböző programmal várja majd a művészet és a műtárgyak iránt érdeklődőket. A kiállítások mellett ismét lesz műterem- és műhelylátogatás, műtárgybecslés, filmvetítés, valamint épületséta, de ebben az évadban online előadásokat is tartanak. Az esemény nagykövete Szinyei Merse Pál híres lilaruhás nőalakja, akit az Instagramon lehet követni.

„Úgy igazítsd, hogy réginek nézzék” – A műkincshamisítók fortélyairól

2020. augusztus 26.

Vajon könnyű-e megállapítani egy képről, hogy hamis vagy eredeti, s mitől függ ez? A legnagyobb aukciósházak is öt év garanciát adnak egy műtárgyhoz, jelezvén: mai tudásunk szerint eredeti. De lehet, hogy sok év múlva valaki az első pillantásra észreveszi a képen a stiklit, vagy a fejlődő természettudományos módszerek leleplezik a csalást. A hamisító lehet géniusz vagy közepes tehetség, akit a kritika nem ismer el, és bosszúvágyból megleckézteti a világot. Ám sokszor csak egy piti szélhámos, aki kihasználja az emberek tájékozatlanságát. Idén jelent meg a Műtárgyhamisítás magyar szemmel című tanulmánykötet, amely izgalmas olvasmány laikusoknak és amatőr műgyűjtőknek is.

KÖNYVBEMUTATÓ A Műtárgyhamisítás magyar szemmel – Ocsút a búzától című kiadvány sajtóbemutatójáról

2020. február 26.

„A’ hamis, és csalárd, egy fának ágai ...”: szól az éppen kétszáz éve napvilágot látott Magyar példa beszédek és jeles mondások gyűjteményének máig érvényes intelme. Igazát mi sem bizonyítja jobban, mint a nemzetközi műtárgy-kereskedelemben és a hazai piacon tapasztalt hamisítási trendek mögött megbúvó haszonvágy, a kulturális javak illegális kereskedelme és a hamisítás okozta erkölcsi és anyagi károk növekvő jelentősége és súlya. Az ügyletek bizalmas jellege, a bizonyítás és a következmények orvoslásának nehézségei még a fertőzöttség valódi mértékének feltárását is meghiúsíthatják. A diagnózis azonban körvonalazható, a jelenség pedig a releváns ismeretanyag közreadása, továbbá személyes és intézményi magatartási szabályok kimunkálása és ajánlása révén visszaszorítható.