Frissítettük az online oktatási anyagunkat!
Aktuális információkkal, játékokkal, feladatokkal tettük naprakésszé korábbi anyagainkat.
Próbáld ki te is!
Elérhető az alábbi linken:
https://www.hamisitasellen.hu/oktatasi-anyagok-iskolasok-reszere/
A hamisítvány már régen nem menő! – 5 ok, amiért nem érdemes megvenni a koppintott designer táskát
Nem újdonság, hogy a nagy márkák termékeit lemásolják. Ám az utóbbi években a hamis táskák gyártása már szinte külön iparággá nőtte ki magát, és elképesztő bevételre tesznek szert a tervezői darabokat sokszorosító szervezetek.
Talán még sokan emlékszünk a gagyi, hamisítvány Adidas zoknikra, amelyeken eggyel több csík volt, vagy a Nike edzőcipőre, amin fordítva volt a pipa. Bár az ár általában kedvező volt, a minőséggel kapcsolatos problémák mindig felvetődtek. A rosszul kivitelezett utánzatok lassan kikoptak a köztudatból, és átadták a helyüket a profin előállított replikáknak.
A replikák egy fokkal magasabb szinten helyezkednek el a hamisított termékek skáláján. Míg a rosszul kivitelezett táskák, ruhák esetében előfordul, hogy a dizájn csak nyomokban tartalmazza az eredeti termék kialakítását, addig a replikák szinte megszólalásig hasonlítanak a tervezői kreációkra. Mondhatni, tökéletes hamisítványok, és a rutintalan vásárlókat könnyedén megtévesztik.
A hamisítvány még sohasem volt ennyire népszerű
Manapság a hamis táskák piaca szinte virágzik, és egyre több helyen találkozhatunk a kamu cuccokkal. A tengerparton számos árus kereskedik különféle replikákkal, ám az aluljárókban is szép számmal találkozhatunk Louis Vuitton- és Chanel-retikülökkel. Az utóbbi időben pedig már az internetet is ellepték a koppintások, és a fiatalok körében egész kultusz épült köréjük. Bár az olcsón megvásárolt luxustáska elsőre ártalmatlan csekélységnek tűnhet, a valóságban ez mégsem ennyire egyszerű.
Gyermekmunka és kizsákmányolás
A replika táskákat sokszor gyermekmunkások készítik rossz körülmények között. A kizsákmányolásnak ezt a formáját a legtöbb országban büntetik, bizonyos területeken mégis virágzik a gyermekmunka. Az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatalának jelentéséből kiderült, hogy sokszor a táskákat előállító gyárak, valamint a kereskedők kapcsolatban állnak drog- és fegyvercsempészekkel. Így nagy eséllyel az olcsón megvásárolt kiegészítővel a szervezett bűnözést támogatják a kuncsaftok.
Az átlagos vásárló legtöbbször nem egy bűnbandától veszi meg a terméket, a pénz mégis ezeknél a szervezeteknél landol. A BBC egy
Jogérvényesítési konferencia – benyomások
Idén sok minden máshoz hasonlóan a jogérvényesítési konferencia is másképp zajlott, mint az előző években, mi is átköltöztünk az online térbe. Összegyűjtöttük munkacsoport vezetőink véleményét a rendezvényről.
Dr. Bérczes László, jogérvényesítési panel:
Az első online jogérvényesítési konferencia nélkülözte ugyan a személyes közvetlen élő kapcsolatot a résztvevők között, ugyanakkor szemben a hagyományos konferenciákkal, úgy tapasztaltuk, hogy a résztvevők nagyobb figyelmet tudtak szentelni az előadásoknak, amelyet a chat-oldalon megküldött kérdések számából láttunk. Az előadóknak pedig – a konferencia-adminisztrátor aktivitásának köszönhetően is – pedig volt idejük minden feltett kérdésre vagy szóban, vagy írásban részletesen válaszolni. Az online konferenciának ugyanakkor kétségkívüli előnye, hogy a résztvevők utazási időt és költséget takarítottak meg azzal, hogy munkahelyükről vettek részt a rendezvényen.
Dr. Horváth Péter, szerzői jogi panel:
A szellemitulajdon-jogi jogérvényesítésnek szentelt konferencia a járvány krízis közepette is meg tudta őrizni hagyományait, értékeit. A rangos előadók és a szervezők remek együttműködésének, gondosságának köszönhetően a technika ördögének sem volt esélye, így a nagyon fontos, hasznos előadások eljutottak az on-line csatlakozó közönséghez. A digitális konferencia praktikumait nem alul becsülve reméljük, hogy 2021-ben a személyes találkozás adta szinergiákról sem kell lemondanunk.
Dr. Ilku Lívia, gyógyszerhamisítás panel:
A konferencia egyik témája a covid elleni védekezést vagy a diagnózis felállítását segítő hamis orvostechnikai eszközök forgalmazása és az azzal kapcsolatos akciók voltak. Az egészségügyi termékek hamisításával kapcsolatos eljárásban részt vevő hatóságok nem csak beszámoltak eddigi közös aktivitásukról, hanem workshop jelleggel a további, még sikeresebb közös együttműködés alapjait is lefektették. Mint megállapították: ez a közös fellépés, melynek aktív résztvevője a HENT is, alapvető fontosságú a járvány elleni védekezésben azért, hogy kiszűrjék a lakosság és az egészségügyi szolgáltatók felé értékesített hamis, rossz minőségű, védekezésre alkalmatlan egészségügyi termékeket.
Reméljük jövőre a folytatás már Galyatetőn lesz, várjuk a személyes találkozást!
SAJTÓKÖZLEMÉNY Sikeres összefogás a biztonságosabb online hirdetésért
2018 és 2019 között 12 százalékkal csökkent a szellemi tulajdonjogokat sértő webhelyeken regisztrált hirdetések száma – derül ki az Európai Bizottság kutatásából. Az Európai Bizottság a szakmai szereplőkkel közel 10 éve dolgozik egy biztonságosabb online hirdetési rendszer kiépítésért.
A digitális reklámozás egy rendkívül összetett folyamat, számos hirdetéselhelyezési platformot és közvetítő felületet foglal magába, amelyek a keresleti oldalt (hirdetőket és reklámügynökségeket) és a kínálati oldalt (kiadókat és médiatulajdonosokat) hivatottak kiszolgálni. Azonban ebbe az ágazatba is könnyen beférkőzhetnek a csalók, hatalmas károkat okozva ezzel a legitim márkáknak. A problémát az jelenti, ha a jogszerűen működő gyártók hirdetései illegális oldalakon vagy telefonos applikációk hirdetőfelületein jelennek meg, ugyanis ezek hitelesnek mutatják a szellemi tulajdonjogokat sértő webhelyeket és applikációkat, így a felhasználók azt gondolhatják, hogy jogszerű felületen böngésznek. Mindemellett a hibás hirdetéselhelyezések károsítják a törvényesen működő márkák és a reklámipar hírnevét és gazdasági károkat okozhatnak.
A téma fontosságára való tekintettel az Európai Bizottság és a szakmai szereplők összefogásával jött létre 2018-ban az online hirdetésről és szellemi tulajdonjogokról szóló megállapodás (Memorandum of Understanding on online advertising and intellectual property rights), melynek célja, hogy az online hirdetésben érdekelt felek, márkák és hirdetési felületek üzemeltetőinek együttműködése révén biztonságosabbá és átláthatóbbá tegyék az online hirdetést, valamint elősegítsék annak fejlődését. A memorandum változásairól az Európiai Bizottság rendszeresen ad tájékoztatást: a legfrissebb dokumentum 2020 augusztusában jelent meg, kiegészítve egy kutatással, amely az online hirdetésről és szellemi tulajdonjogokról szóló megállapodás hatásait vizsgálta. A nyolc uniós tagállam (Dánia, Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia, Spanyolország, Svédország és az Egyesült Királyság) bevonásával készült felmérés során 530 weboldalt vizsgáltak meg, összevetve a 2018 előtti hirdetési adataikat a 2019 első félévében mért számokkal.
Az EB által rendelt kutatásból kiderült, hogy 2018 után, a megállapodás létrehozását követően, a szellemi tulajdonjogokat sértő webhelyek látogatásakor regisztrált hirdetések átlagos száma
SAJTÓKÖZLEMÉNY Egyre több fiatal használ jogszerű online forrásokat a digitális tartalmak eléréséhez
A streaming szolgáltatások elterjedésével visszaszorultak az illegális letöltések, derül ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) legfrissebb kutatásából. A 18 és 26 év közötti korosztály digitális tartalmakkal kapcsolatos szokásait vizsgáló felmérés rávilágít, hogy a fiatal felnőttek kevesebb zeneszámot és filmet töltenek le illegálisan, de itthon csökkent a Youtube-felhasználók száma is. A koronavírus járvány alatt pedig tovább nőtt a legális digitális tartalmak fogyasztása. A felhasználók tudatos tartalomfogyasztása azért is fontos napjainkban, mert ezzel is segítik a nehéz helyzetben lévő zeneipari szereplőket.
Elektronikus oktatási anyagok karantén idejére
Azt a hiányt igyekszünk pótolni, hogy a pedagógus úgy legyen képes felvilágosító foglalkozást vagy osztályfőnöki órát tartani a hamisítás veszélyeiről és a szellemi tulajdonvédelem alapjairól, hogy annak elsajátítása egyszerű, szórakoztató, a tananyag pedig érthető és érdekes is legyen.
Az ár csábít illegális letöltésre
A 15 és 24 év közötti fiatalok negyede használt már legalább egyszer illegális online forrást az elmúlt egy évben. Ezzel nemcsak a gyártót, de saját online adataikat is veszélyeztetve. - írja a Kisalföld című napilap.
Szilveszterkor is válasszunk józanul!
Az évnek ebben a szakaszában több alkoholt fogyasztunk, koccintunk a családdal, barátokkal a karácsonyra és a boldog új évre. Érdemes azonban odafigyelnünk, mit iszunk, hiszen az alkoholhamisítók is résen vannak. Számukra nagy üzlet az adó és egyéb járulékkötelezettségek elkerülésével terjeszteni az illegális szeszfőzdékben előállított italokat. A hamis italok azonban veszélyesek: nem a megfelelő összetétellel és minőségi követelmények szerint készülnek: jobb esetben csak felvizezik, rosszabb esetben egészségre káros metanolt töltenek bele, amely szájszárazságot, szédülést, de vakságot is okozhat. Jöjjön akkor néhány jó tanács, hogy elkerüljétek a potenciálisan veszélyes italokat!
Legális tartalmak gyorsan és könnyen: elindult a hungaroteka
A magyar fiatalok több mint negyede nem tudja eldönteni, hogy egy online tartalom esetében valóban legális a felület vagy sem. A portál segít abban, hogy a felhasználók ezentúl könnyebben találják meg a törvényes online tartalomszolgáltatásokat, adta hírül a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT).
Riport Az Orient Rádió februári HENT rovata
A műsorban Kállayné dr. Csik Ildikó a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának fejlesztési és innovációtámogatási elnökhelyettese nyilatkozott.