A hamisítás és kalózkodás napjaink egyik legkomolyabb fenyegetése, mely gazdasági, biztonsági és egészségügyi kockázatot is jelent. A szellemitulajdon-jogok védelme nemcsak a gazdasági fejlődésnek, hanem a fogyasztók védelmének is nélkülözhetetlen eszköze.
Régóta vitatott kérdés volt a büntetőjogban, hogy indokolt-e a büntetőjog teljes eszköztárával védeni az akár csak egy forintot elérő vagyoni hátrányt okozó cselekményeket; ezt a kérdést a jogalkotó most így döntötte el, bízom benne, hogy helyesen – mondta Répássy Róbert azon a konferencián, amit a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület 2013. május 15-én rendezett az új Büntető Törvénykönyv hatálybalépéséhez kapcsolódva. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában megtartott konferencia fő témája a szellemi tulajdonjogokat sértő bűncselekmények voltak.
A magyar kormány vonatkozó rendelete értelmében 2011. március 1-jétől szigorúbb szabályokat kell alkalmazni azokkal szemben, akik engedély nélkül készítenek, forgalmaznak gyógyszert, továbbá indokolatlan mennyiségben birtokolnak ilyen készítményeket. Az engedély nélküli szereket az eljáró hatóságnak minden esetben el kell kobozniuk. A jogszabály-módosítást a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület kezdeményezte.
A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület megbízása alapján az Országos Kriminológiai Intézet 2010-ben elvégezte a szellemi tulajdonjogokat sértő bűncselekmények kriminálstatisztikai és jogdogmatikai elemzését, valamint bűnügyi iratok alapján 303 bűnügy részletes értékelését.
A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület által 2009. április 22-én megrendezett konferencián elhangzott előadások anyagai
