A szellemitulajdon-jogok megsértése komoly veszélyt jelent az uniós kkv-ra nézve

2023. február 2.

Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO), a Szellemi Tulajdonjogok Megsértésének Európai Megfigyelőközpontja (European Observatory on Infringements of Intellectual Property Rights) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) közös jelentése szerint a szellemitulajdon-jogok megsértése komoly kockázatot jelent a kkv-k jövedelmezősége és túlélése szempontjából. „A hamisítványok tiltott kereskedelmének kockázatai a kis- és középvállalkozások számára” címmel 2023. január 31-én közzétett jelentés rámutatott arra, hogy azoknak a kkv-knak, amelyek szellemitulajdon-jogát megsértik, az 5 éven túli túlélési esélye 34 százalékkal csökken. Ez különösen a szabadalmak ellen irányuló bitorlással érintett és az olyan független kkv-k esetében jellemző, amelyek nem részei nagy cégcsoportnak. A jelentés szerint a kínai áruk a messze legelterjedtebb forrásai a kkv-k szellemitulajdon-jogát sértő hamisítványoknak – ezek az online értékesítéshez kapcsolódó lefoglalások 85 százalékát, az offline értékesítések globális lefoglalásainak 51 százalékát teszik ki.

A hamisítók által leggyakrabban megcélzott termékek az elektronikai cikkek (a lefoglalások 30  százaléka), a ruházati cikkek (18 százalék), az illatszerek és a kozmetikumok (10 százalék), és továbbra is a játékok (szintén 10 százalék). Ezek ráadásul a legtöbb esetben nem megfelelő minőségű, a fogyasztó számára gyakran egészségügyi és biztonsági fenyegetést jelentő áruk. Ami a felhasználás módját illeti, a jelentés rámutat arra is, hogy az EU határain lefoglalt, a kkv-k szellemi tulajdonjogát sértő hamis termékek körülbelül felét online vásárolták meg. A hamisítványok ellen a vállalkozások azzal tudnak a leghatékonyabban védekezni, ha minél több oltalommal bástyázzák körbe termékeiket, szolgáltatásaikat. Mindez segíthet nekik a jogérvényesítésben, vagyis fellépni a hamis terméket forgalmazók, terjesztők ellen. Szerencsére az oltalmak megszerzése ma már egyre egyszerűbb folyamat: a magyar kkv-k például ingyen vehetik igénybe az IP Scan-szolgáltatást, amellyel megtudhatják, milyen oltalmakat érdemes szerezniük, az uniós KKV-alap támogatással pedig kedvezményesen juthatnak hozzá például védjegy-, formatervezésiminta-oltalomhoz vagy szabadalomhoz.

Háttér A hamisított áruk tiltott kereskedelme

Továbbra is vonzó a hamisítvány a magyar fiatalok egy részének

2022. június 9.

A magyar fiatalok egy része továbbra is vásárol hamis terméket és hozzáfér jogsértő tartalmakhoz: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) által végzett kutatásban a megkérdezett 15 és 24 év közötti magyarok – az uniós átlaghoz hasonlóan – 37 százalékban vásároltak szándékosan hamisítványt.

Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) 2022. június 8-án tette közzé új felmérését, amely a fiatalok szellemi tulajdonjogok megsértésével kapcsolatos magatartását vizsgálja (hasonló kutatás már készült 2016-ban és 2019-ben is). A 2022 februárjában, összesen 22021, 15-24 év közötti, 27 uniós tagállamban élő fiatal körében elvégzett kvantitatív elemzés a szellemitulajdon-jog megsértésének két oldalát mutatja be: kiderül belőle, melyek az aktuális trendek a hamisított áruk vásárlása terén a fiatalok körében, illetve az is, hogy milyen jogsértő tartalmakat fogyasztanak. A megkérdezett fiatalok több mint fele (52 százalékuk) az elmúlt év során szándékosan vagy véletlenül vásárolt online legalább egy hamis terméket, egyharmaduk (33 százalékuk) pedig hozzájutott illegális tartalomhoz az interneten.

A világjárvány ezen a területen is éreztette hatását: az új felmérés megerősítette, hogy a fiatalok 37 százaléka vásárolt szándékosan egy vagy több hamis terméket, ami jelentős növekedés a korábbi eredményekhez képest (2019-ben ez 14 százalék volt). Ez az adat azonban országonként is jelentős eltérést mutat: Görögországban a legmagasabb az arány (62 százalék), Csehországban a legalacsonyabb (24 százalék), Magyarország pedig ezen a téren az átlagot képviseli (37 százalék). Ugyanakkor például Belgiumban (43 százalék), Dániában (39 százalék), Finnországban (44 százalék), Németországban (39 százalék), Hollandiában (41 százalék) átlag felett vásároltak a fiatalok hamisítványokat.

A fiatalok szándékosan vásárolt hamisított termékei leginkább a ruhák és kiegészítők (17 százalék), a lábbelik (14 százalék), az elektronikai eszközök (13 százalék), valamint a higiéniai, kozmetikai, testápolási termékek és a parfümök (12 százalék).

Sokszor előfordul, hogy a fiatalokat félrevezetik, emiatt vásárolnak hamisítványt: a hamis termékek nem szándékos vásárlása a

A gyógyszerhamisítás veszélyeiről is többet megtudhatnak az Élet Erő Expo online egészségkiállítás látogatói

2022. május 31.

Rendkívüli formában, online érhető el az Élet Erő Expo kiállítás 2022. május 19. és június 9. között, ahol hiteles szakemberek és sztárvendégek segítenek eligazodni az egészséget érintő legfontosabb kérdésekben. Az eseményen a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) is képviselteti magát.

Egészségünk megóvása és karbantartása életünk egyik legfontosabb feladata, a minőségi élet egyik alappillére. A rohanós hétköznapokban azonban igazi kihívás odafigyelni önmagunkra és valóban egészségtudatos életet élni. Gyakran csak akkor eszmélünk, amikor velünk vagy hozzátartozónkkal történik valami, ilyenkor kétségbeesetten tesszük fel magunknak a kérdést. „Kihez forduljak? Mit tegyek?” Az Élet Erő Expo azért jött létre, hogy legyen három hét, amikor van kihez fordulni, amikor választ kaphatunk ezekre a kérdésekre, sőt a megelőzés területén is hasznos tanácsokat kaphatunk. Az érdeklődők rendkívül széleskörűen, többek között a kardiológia, a cukorbetegség, testmozgás, túlsúly, onkológia, egészséges étkezés témaköreiben tájékozódhatnak hiteles szervezetektől, egészségügyi szolgáltatóktól, szakemberektől, a rendezvény három hete alatt, a nap 24 órájában.

Az online expón a HENT is képviselteti magát. Ilku Lívia, a testület gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának vezetője rövid előadás keretében hívja fel a figyelmet a hamis gyógyszerek veszélyeire: https://youtu.be/wPxtUSvzJ9Y

Ezen felül szintén ő lesz az egyik vendége a programsorozat élő műsorának, amelyet június 2-án, csütörtökön 17:00 órától lehet majd követni. További információ az esemény Facebook-oldalán.

Az Élet Erő Expo kiemelt célja, hogy a lehető legtöbb ember számára legyen elérhető, így minél több embernek tudjon segítséget nyújtani. Egyszerűen, utazás nélkül, az otthonunk kényelméből, a nekünk legmegfelelőbb időpontban és ráadásul ingyenesen böngészhetünk a „több tízezer virtuális négyzetméteren” megvalósuló rendezvény programjaiból. A szervezőknek a szakmaiság mellett fontos szempont volt az is, hogy szórakoztató és közérthető módon juthasson mindenki az egészsége szempontjából releváns információkhoz. Látványos 3D standokkal, online bejárható terekkel, csütörtökönként LIVE műsorral, hasznos előadásokkal, kerekasztal beszélgetésekkel és további izgalmas programokkal, kvízjátékokkal várják a látogatókat.

Az

Fogyasztóvédelmi riadó!

2021. november 16.

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara szervezett konferenciát a fenti címmel október 28-án, elsősorban a vállalkozókat megszólítva, a fogyasztóvédelmi kérdésekre felhívva a figyelmet, hiszen júliustól a súlyosan veszélyes termékek forgalmazása akár honlap blokkolással is végződhet.

Az egyik fő hibalehetőség a fogyasztók megtévesztése, szabályellenes árkommunikációval vagy a kötelező tájékoztatások elmulasztásával. A fogyasztók megtévesztését tiltó jogszabályban felsorolt, tiltott kereskedelmi gyakorlatok ún. fekete listája is bővült.

Évek óta folyamatos a fogyasztóvédelmi hatósági ellenőrzés a cégeknél és ez jövőre sem változik, sőt, az új hatáskörök új ellenőrzéseket hoznak.

A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület tapasztalataival és jó tanácsaival hívta fel a figyelmet arra, hogyan lehet kivédeni a hamisítás következményeit, megelőzni a károkat. Dr. Fulajtár Zsófia, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület jogérvényesítési munkacsoportjának vezetője tartott a témában gyakorlati információkkal színesített izgalmas előadást a résztvevőknek.

SAJTÓKÖZLEMÉNY Hamisított márkás ruhát, parfümöt és illegális szoftvert vásárolnak leginkább a magyarok

2021. november 10.

Idén is a márkás ruházat, az illatszer és az illegális számítógépes programok a legkelendőbb hamisított termékek Magyarországon – mutat rá a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. friss, reprezentatív kutatása. A magyarok többsége szerint hosszabb távon megéri eredeti árucikkeket vásárolni, ennek ellenére szinte minden hatodik ember beszerzett valamilyen holmit nem megbízható forrásból.   

Az idei felmérés eredményei az elmúlt évekhez hasonlóan alakultak. A hazai fogyasztók közel kétharmada (64 százalék) véli úgy, hogy idővel megtérül, ha eredeti terméket választ a hamisítvány helyett. A kutatásban megkérdezettek többsége (59 százalék) ugyancsak egyetért azzal, hogy a hamisítás miatt nem csak komoly bevételtől esik el az állam, miközben a bűnszervezetek gazdagodnak (58 százalék), de az ilyen termékek veszélyesek is lehetnek az egészségre (64 százalék). A válaszadók közel fele (45 százalék) emellett attól is tart, hogy a hamisítás következtében munkahelyek szűnnek meg.

„A termékhamistás évente akár 300 milliárd forint körüli kárt okozhat a hazai gazdaságnak. Az illegális forrásból beszerzett árucikkek, például ételek, italok vagy gyógyszerek akár veszélyt is jelenthetnek az egészségre. A világjárvány következtében a lakosság megengedőbbé vált a hamisítványokkal szemben, pedig az eredeti termékek vásárlása biztonságos, értékálló és garanciális, miközben támogatja a magyar gazdaságot és csökkenti a szervezett bűnözést. A vállalkozásoknak azt javaslom, mindenképpen szerezzenek védjegy- vagy bármilyen egyéb oltalmat termékeikre, ezáltal sokkal hatékonyabban tudnak fellépni a hamisítók ellen” – hangsúlyozta Pomázi Gyula, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület elnökhelyettese, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke.

A magyarok 58 százaléka szerint a hamis termék nem olyan jó minőségű, mint az eredeti, mégis a lakosság 15 százaléka vásárolt idén hamisítványt, elsősorban (72 százalék) az alacsonyabb ár miatt. A korábbi évekhez hasonlóan a legnépszerűbbek a hamisított márkás ruházati termékek (16 százalék) és az illatszerek (6 százalék), emellett gyakran töltöttek le a fogyasztók

SAJTÓKÖZLEMÉNY Októberben indul a 18. Budapest Design Week

2021. szeptember 24.

2021-ben 18. alkalommal, október 8. és 17. között rendezi meg a Budapest Design Weeket (BDW) a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) és a Magyar Formatervezési Tanács (MFT), melynek fő helyszíne idén a kulturális és művészeti eseményeknek egyaránt otthont adó Société Budapest rendezvényközpont lesz. A Budapest Design Week központi témája a New Standards: az események fókuszában a világjárvány utáni „new normal”, azaz „szép új világ” áll, melynek formálásában döntő szerepet kapnak a designerek.

„Az elmúlt másfél év bebizonyította, hogy egy pandémiás helyzet számtalan módon befolyásolja mindennapjainkat: megváltoznak kapcsolattartási és vásárlási szokásaink, fontosabbá válnak a helyi termékek, árucikkek, felértékelődnek a társadalmi kapcsolatok, az összetartozás szerepe, az utazási korlátozásokkal a szabadidő eltöltésének eddig kevésbé népszerű formái válnak meghatározóvá. A jelenlegi helyzet kivételes lehetőséget teremt arra, hogy a jövőt emberközpontúbbá, emberléptékűbbé tegyük, amelyben kiemelkedően fontos szerep jut majd a designereknek” – emelte ki Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a Magyar Formatervezési Tanács elnöke a BDW idei fókuszáról beszélve.

A rendezvénysorozat által feltérképezni kívánt szakterületek kapcsán Osvárt Judit, a BDW kurátora így fogalmazott: „A Budapest Design Week 2021 a »szép új világ« jelenségét tervezi körüljárni, kifejezetten pozitív attitűddel és számos kísérleti, újszerű jelenséget, ötletet, innovációt mutatva fel annak bizonyítására, hogy a design az új társadalom megteremtésében egy hatékony, rugalmas és sokoldalú eszközrendszer lehet. Ezalatt a tíz nap alatt az új attitűd megmutatkozik a social design, a service design, a product design, a digital design, az interior design és a fenntarthatóság többi területén is.”

A Budapest Design Week tavaly a pandémiás helyzetre való tekintettel hibrid formában valósult meg, aminek pozitív hozadékaként azok is tudtak csatlakozni a programokhoz, akik fizikailag nem tudtak jelen lenni, ezért az offline mellett ebben az évben is lesznek online programok. Idén is két fő programtípusból épül fel

Kapolcs: gyógyszerészek segítették a HENT munkáját

2021. szeptember 9.

Mindenki legnagyobb örömére 2021. július 23. és augusztus 1. között megrendezésre került a 30. Művészetek Völgye fesztivál, amely a Balaton-felvidék legnagyobb és legrégebbi összművészeti fesztiválja Kapolcson, Vigántpetenden és Taliándörögdön. A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület NOKAMU programjával ezúttal Kapolcson, a Kuthy-kúriában képviseltette magát.

A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület(HENT) 2008-ban jött létre, legfőbb célja a szellemitulajdon-jogok megsértése elleni fellépés hatékonyabbá tétele. Működését kormányrendelet szabályozza. A Testület több munkacsoportból áll, amelyből számunkra kiemelt jelentőségű a Gyógyszerhamisítás elleni munkacsoport. A csoport vezetője dr. Ilku Lívia. A Testület ezen szekciójának legfontosabb feladata a humán gyógyszerek és étrend-kiegészítők hamisítása elleni küzdelem. A Művészetek Völgye fesztiválon ennek szellemében vettek részt a gyógyszerészek a HENT munkájában.

A rendezvényen a gyógyszerhamisítás elleni küzdelemre különböző játékos feladatokkal és molinókkal igyekeztünk a fesztiválozók figyelmét felhívni. Az érdeklődők gyógyszerészettel kapcsolatos kvízt töltöttek ki. A feladatok közben sok információt tudtunk átadni a gyógyszerbiztonság kérdésköréről. Hangsúlyoztuk, hogy gyógyszert csak a gyógyszertárból vagy tényleges gyógyszertár által működtetett weboldalról vásároljunk. Felhívtuk a figyelmet a hamis gyógyszerek veszélyeire, akár a direkt egészségkárosító hatásra. Kiemelten kezeltük az expediáló személyzet kompetenciájának kérdését, azaz igyekeztünk tudatosítani, hogy a tára oldalán nem gyógyszerkiadó automaták dolgoznak, hanem egészségügyi szakemberek, akik felkészülten várják a kérdéseket. Számunkra természetes, és reméljük már a fesztiválozóknak is, hogy gyógyszer = termék + információ.

Összességében elmondható, hogy a gyógyszerhamisítás elleni küzdelem idén is kiemelten érdekelte a fiatalokat és idősebbeket egyaránt, a HENT Gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának helye volt a rendezvényen. A figyelemfelkeltő design és a kifejezetten érdekes téma, valamint az apró ajándékok jó vonzerőnek bizonyultak, a fiatalok nyitottsága, fogékonysága és érdeklődése minden várakozásunkat felülmúlta. Reméljük, hogy a jövőben egyre több közös, és legalább ilyen eredményes megmozduláson tudjuk képviselni szakmánkat.

A rendezvény nem jöhetett volna létre dr. Németh Mónika (HENT titkár), Lovas Csilla, dr. Ilku Lívia (Gyógyszerhamisítás elleni munkacsoport vezető),

SAJTÓKÖZLEMÉNY Hamisítványokat is árultak az Eb-n

2021. augusztus 2.

A 2021-es labdarúgó-Európa-bajnokságon Budapest négy mérkőzésnek adott otthont, ahol a játékosok és a szurkolók mellett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyőrei sem tétlenkedtek. A meccsek alatt a Puskás Aréna és a hivatalos szurkolói zóna környékén a társhatóságok támogatásával foglaltak le hamis termékeket és adózatlan cigarettát.

A NAV a négy mérkőzésnap biztosítása mellett az ellenőrzések országos kiterjesztésén és a nemzetközi postaforgalom kontrollálásán is dolgozott. A pénzügyőrök a Rendőrséggel, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testülettel (HENT), az érintett közterület-felügyeletekkel és a márkavédelmi képviselőkkel alkottak egy csapatot a szabálytalanságok kiszűrésére. Az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) magyarországi márkavédelmi képviselői a HENT közreműködésével oktatást tartottak a védett árukról, ami segítette a hamisítványok azonosítását.

A hazai mérkőzésnapokon a stadionba csaknem 60 ezren, a hivatalos szurkolói zónába több, mint 250 ezren látogattak el az EB ideje alatt. A Puskás Aréna környékén és a Városligeti Műjégpályán kialakított szurkolói zóna ellenőrzésekor több mint félmillió forint értékű hamis szurkolói sálat, pólót, szájmaszkot és adózatlan cigarettát foglaltak le. Míg az első három meccsnapon jövedéki és iparjogvédelmi jogok megsértése miatt kellett intézkedniük a pénzügyőröknek, addig az utolsó napon erre nem volt szükség, mert a folyamatos és aktív jelenlétnek köszönhetően visszavonultak az illegális árusok. 

„A labdarúgó-EB rámutatott arra, hogy a sportszeripart is sújtó hamisítás mindenkit érint: a termékeiket jogszerűen előállító gyártókat, az európai uniós tagállamokat, de a hamis sporteszközök súlyos egészségügyi kockázatot jelentenek a gyanútlan vásárlókra is” – figyelmeztet Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) elnöke, a HENT elnökhelyettese. Kiemelte továbbá, hogy egészségünk megóvása, a jogszerűen működő vállalkozások és a gazdaság védelme érdekében különösen fontos, hogy sportszereket kizárólag ellenőrzött forrásból vásároljunk.

Az UEFA munkatársai, valamint a Magyar Labdarúgó Szövetség képviselői is elismerték a pénzügyőrök munkáját, amivel sikerült megelőzni a jogsértések jelentős részét.

HENT/NoKamu ismét a Művészetek Völgyében

2021. július 23.

Idén is visszatér a Művészetek Völgyébe a NOKAMU! kiállítás, amely előadásokkal és interaktív játékokkal várja mindazon felnőtteket és gyerekeket, akik szeretnének tájékozódni arról, hogyan kerülhetik ki a hamisítással kapcsolatos csapdákat, miről ismerhetik fel a hamis termékeket, mitől szellemi a szellemi tulajdon. Látogassatok meg bennünket!

Nyitvatartás: minden nap 10-től 18 óráig

Csatlakozzatok a Facebook eseményünkhöz és legyetek naprakészek 🙂

Augusztus 1-jén 15.00 órai kezdettel kerekasztal-beszélgetéssel is várunk titeket Kapolcson, a Pest-Buda udvarban.

„Budapest a zsenik fővárosa? Feltalálók, zsenik, innovátorok” – Szellemi tulajdon, szerzői jog, innováció címmel

A kerekasztal-beszélgetés moderátora dr. Horváth Péter, a ProArt igazgatója, a HENT tagja és munkacsoport vezetője lesz.

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői:
– Fodor Klaudia (ügyvéd)
– Pomázi Gyula (elnök, SZTNH; elnökhelyettes, HENT; elnök, MFT)
– Bendzsel Miklós (elnökhelyettes, MFT)
– Legeza Dénes (főosztályvezető, TIF – SZTNH)
– Sulyok Ádám (osztályvezető, SZJF – SZTNH)

SAJTÓKÖZLEMÉNY Egyre több a női feltalálóhoz köthető szabadalom

2021. július 21.

Nemzetközileg csökken a nemek közötti szakadék a szabadalmi bejelentések arányában, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) adatai szerint pedig a hazai eredmények is jövőbemutatóak. A World Intellectual Property Organization (WIPO) adatai alapján 2000-ben a nemzetközi szabadalmi bejelentések 9 százalékát lehetett női feltalálóhoz kötni, míg 2020-ra ez az arány 16,5 százalékra növekedett.

Bizonyított tény, hogy a nők foglalkoztatásának ösztönzése az innovációban és a szellemi tulajdonjogi területeken számos előnnyel jár. A nők szabadalmi részvételét vizsgálva egyértelmű, hogy a nők bizonyos területekre specializálódnak. A WIPO adatai szerint az öt szakterület, ahol a legmagasabb a női feltalálók aránya a Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) szerinti szabadalmi bejelentésekben: a biotechnológia (30 százalék), a gyógyszeripar (29 százalék), az élelmiszerkémia (29 százalék), a biológiai anyagok elemzése (26 százalék) és a szerves kémia (25 százalék). Ugyanakkor a munkáltató típusa is számít, a WIPO kutatása szerint az akadémiai szektorban benyújtott összes PCT-bejelentés 51 százalékában szerepeltek női feltalálók, míg az üzleti szektorban ez az arány csak 30 százalék.

„A magyarországi adatok sok hasonlóságot mutatnak a nemzetközivel. Az SZTNH 2017-ben vizsgálta meg a nemzeti bejelentéseket, amiből kiderült, hogy a 2000-2015 időszakban a női feltalálók aránya 13,3 százalékot tett ki. Érdemes megemlíteni, hogy a hivatal kezdeményezésére létrehozott, kiemelkedő feltalálói tevékenységet elismerő Jedlik Ányos-díjat idén két kutatónő, Karikó Katalin kutatóbiológus, illetve Fekete Andrea gyermekgyógyász is megkapta” – emelte ki Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke. Hozzátette, a magyar eredetű bejelentésekben ennél kicsit nagyobb volt a nők aránya (14,3 százalék). A magyar feltaláló nők körében a szakterületek közül a mikrostrukturális és nanotechnológia (31 százalék), a biotechnológia (29 százalék) és a szerves kémia (28 százalék) voltak a legnépszerűbbek.

Az amerikai National Center for Women and Information Technology megállapította, hogy a vegyes nemű kutatócsoportok kimutathatóan sikeresebb szabadalmakat hoztak létre, ráadásul azt is bebizonyították,

2021. július 21.|Kategóriák: Vállalkozásoknak, Hír, Célcsoport|Címkék: , , |