SAJTÓKÖZLEMÉNY Vigyázzunk a parfümökkel és a locsolókölnikkel húsvétkor

2021. április 2.

Az ellenőrizetlen forrásból származó parfümök a súlyos egészségügyi károsodás mellett jelentős gazdasági károkat is okozhatnakhívta fel a figyelmet Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnöke, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) elnökhelyettese. A HENT és a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. éves fogyasztói kutatásaiból kiderült, hogy az elmúlt időszakban szerencsére tudatosabbak a fogyasztók és egyre nagyobb arányban utasítják el a hamis illatszereket és kozmetikumokat.

A bőrpír és a viszketés mellett súlyos allergiás reakciókat, kiütéseket, asztmát, de akár arcüregi problémákat is okozhatnak a hamis kozmetikumok, hiszen ezek a termékek nem mentek át a szükséges ellenőrzéseken. A termék csomagolásának, üvegének megvizsgálásával megelőzhetjük az egészségügyi kockázatokat. Árulkodó lehet az ár is, hiszen bizonyos összeg alatt nem lehet eredeti parfümöt vásárolni. Eredeti termékeknél a celofáncsomagolás tökéletesen illeszkedik a dobozra, szorosan ráfeszül, nem csúszkál. Ha egyáltalán nincs celofán a dobozon vagy túl laza, gyűrött, elmozdul, akkor biztos, hogy hamisítványról van szó. Egy eredeti illat csomagolásán soha nincs hiba, elütés, nem csúsznak el a betűk, ahogy a betöltött folyadék színe, állaga is változhat hamis termékeknél, eltérhet az eredeti parfümtől.

Mindig ügyeljünk arra, hol veszünk parfümöt, de húsvétkor legyünk különösen óvatosak: a legmegbízhatóbb forrásnak a márkaboltok és az ellenőrzött üzletek, hálózatok számítanak. Nemcsak magunknak vagy szeretteinknek árthatunk a hamis termékkel, de az eredeti termékek gyártóit, hosszú távon pedig a gazdaságot is megrövidítjük, hiszen a hamisítók nem fizetnek járulékokat, adót, aminek ennek végül mi látjuk kárát” – emelte ki Pomázi Gyula.

A HENT és a TÁRKI  éves fogyasztói kutatásaiból kiderült, hogy az elmúlt időszakban tudatosabbak a fogyasztók és egyre nagyobb arányban utasítják el a hamis illatszereket és kozmetikumokat. 2011-ben mindössze a válaszadók kétharmada (66 százaléka) mondta, hogy nem vásárolna illegális forrásból származó parfümöket, 2019-ben a fogyasztók 82 százaléka, 2020-ban 86 százalék utasítja el

SAJTÓKÖZLEMÉNY Tengeren érkezik a legtöbb hamis áru

2021. március 29.

A hamis áruk szállításának az egyik legfőbb csatornája a konténeres tengeri fuvarozás: 2014 és 2016 között így szállították a lefoglalt hamisított áruk összértékének 56 százalékát. A hajóval szállított konténerek több mint fele Németországon, Hollandián és az Egyesült Királyságon keresztül jutott be az unióba 2016-ban – derül ki a friss uniós tanulmányokból. Ezen javíthat, ha az Európai Multidiszciplináris Platform a Bűnügyi Fenyegetettség Ellen nevű szervezet (EMPACT) a 2021-2025-ös szakpolitikai ciklusában prioritásként ismeri el a szellemi tulajdonjog elleni bűncselekményeket.

2016-ban mintegy 121 milliárd eurónyi hamis termék áramlott az EU-ba, ami a teljes import 6,8 százaléka. Ez 83 milliárd euró veszteséget okozott az európai cégeknek, 15 milliárd eurónyit az EU-államoknak és 610 ezer munkahely megszűnését eredményezte – hozta nyilvánosságra friss tanulmányában az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD).

A kutatás szerint 2014 és 2016 között a legtöbb hamisított és kalózterméket postai csomagokban foglalták le (57 százalék), azonban az érték alapján egyértelműen a konténerszállító hajóval érkező hamisítványok dominálnak, ez az összérték mintegy 56 százaléka. Mivel a tengeri konténeres szállítás nagy előnye, hogy olcsón és hatékonyan képes kiszolgálni a kereskedelmet, nem meglepő, hogy a nemzetközi áruforgalom több mint 80 százalékát így bonyolítják.

A lefoglalt kozmetikai és szépségipari termékek, lábbelik, élelmiszerek, játékok és bőráruk összértékének több mint 50 százalékát tengeren szállították, ahogyan a lefoglalt elektronikai termékek 49 százalékát is. A tavalyi évben nem meglepő módon a gyógyszeripari hamisítványok száma is megugrott.

A jelentősen növekvő globális kereskedelem egyre nagyobb terhet ró a vámhatóságokra. Míg a röntgen- vagy gammasugár-vizsgálattal a kábítószerek és fegyverek szállítása felderíthető, a hamisított vagy illegális forrásból származó áru kiszűrésében nem hatékony. Ezek felderítése fizikai jelenlétet igényel, azonban a konténereknek csak kevesebb mint 2 százalékát ellenőrzik így.

„A koronavírus járvány fokozta a problémát: a bűnözői hálózatok nagyon

HENT bemutatkozás a Dán Üzleti Klubban – IP Webinar

2021. március 10.

2021. március 8-án a Dán Nagykövetség szervezésében a HENT szakértői körképet adtak a hazai, szellemi tulajdonnal kapcsolatos tudnivalókról, a hamisítással kapcsolatos jogszabályokról és fellépési lehetőségekről, az online jogsértésekről valamint a jogérvényesítés módjairól is.

Erik Vilstrup Lorenzen dán nagykövet és Pomázi Gyula, az SZTNH elnöke, a HENT elnökhelyettese köszöntője után az alábbi témákat ismertették az előadók:

  • Legal and institutional background of intellectual property and counterfeiting (Mr. László Vass, Head of Industrial Property Law Section, HIPO)
  • Counterfeits in Hungary – Trends and distribution channels (Mr. Zoltán Kövesdi, Director of Operations, Vis Probandi; Working group member, NBAC)
  • Online infringements (Mr. Péter Horváth, Director of ProArt, Head of the Public Awareness Working Group, NBAC)
  • IP enforcement in Hungary (Mr. László Bérczes, Attorney at Law, Bérczes Law Office; Head of the Legal Enforcement Working Group, NBAC)
  • Q&A

A hamisítvány már régen nem menő! – 5 ok, amiért nem érdemes megvenni a koppintott designer táskát

2021. március 3.

Nem újdonság, hogy a nagy márkák termékeit lemásolják. Ám az utóbbi években a hamis táskák gyártása már szinte külön iparággá nőtte ki magát, és elképesztő bevételre tesznek szert a tervezői darabokat sokszorosító szervezetek.

Talán még sokan emlékszünk a gagyi, hamisítvány Adidas zoknikra, amelyeken eggyel több csík volt, vagy a Nike edzőcipőre, amin fordítva volt a pipa. Bár az ár általában kedvező volt, a minőséggel kapcsolatos problémák mindig felvetődtek. A rosszul kivitelezett utánzatok lassan kikoptak a köztudatból, és átadták a helyüket a profin előállított replikáknak.

A replikák egy fokkal magasabb szinten helyezkednek el a hamisított termékek skáláján. Míg a rosszul kivitelezett táskák, ruhák esetében előfordul, hogy a dizájn csak nyomokban tartalmazza az eredeti termék kialakítását, addig a replikák szinte megszólalásig hasonlítanak a tervezői kreációkra. Mondhatni, tökéletes hamisítványok, és a rutintalan vásárlókat könnyedén megtévesztik.

A hamisítvány még sohasem volt ennyire népszerű

Manapság a hamis táskák piaca szinte virágzik, és egyre több helyen találkozhatunk a kamu cuccokkal. A tengerparton számos árus kereskedik különféle replikákkal, ám az aluljárókban is szép számmal találkozhatunk Louis Vuitton- és Chanel-retikülökkel. Az utóbbi időben pedig már az internetet is ellepték a koppintások, és a fiatalok körében egész kultusz épült köréjük. Bár az olcsón megvásárolt luxustáska elsőre ártalmatlan csekélységnek tűnhet, a valóságban ez mégsem ennyire egyszerű.

Gyermekmunka és kizsákmányolás

A replika táskákat sokszor gyermekmunkások készítik rossz körülmények között. A kizsákmányolásnak ezt a formáját a legtöbb országban büntetik, bizonyos területeken mégis virágzik a gyermekmunka. Az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatalának jelentéséből kiderült, hogy sokszor a táskákat előállító gyárak, valamint a kereskedők kapcsolatban állnak drog- és fegyvercsempészekkel. Így nagy eséllyel az olcsón megvásárolt kiegészítővel a szervezett bűnözést támogatják a kuncsaftok.

Az átlagos vásárló legtöbbször nem egy bűnbandától veszi meg a terméket, a pénz mégis ezeknél a szervezeteknél landol. A BBC egy

SAJTÓKÖZLEMÉNY Akár 1500 eurónyi támogatás a kkv-k szellemitulajdon-jogainak érvényesítésére

2021. február 24.

Az Európai Bizottság és az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) által támogatott Ideas Powered for Business Kkv-alap olyan, unió területén működő kis- és középvállalkozásoknak (kkv) szól, amelyek szellemitulajdon-jogi stratégiájukat kívánják fejleszteni, és szeretnék megvédeni szellemitulajdon-jogaikat nemzeti, regionális vagy EU-szinten. Ennek 2021. március 1-jén nyíló, 20 millió euró keretösszegű pályázata azoknak a kkv-knak segít, amelyek a szellemitulajdon-jogaikat szeretnék érvényesíteni. 

Az Ideas Powered for Business Kkv-alap szellemi tulajdonhoz kapcsolódó előzetes diagnosztikai szolgáltatásokkal (IP scan) és/vagy védjegyek vagy formatervezési minták bejelentéseivel nyújt segítséget a vállalkozások megerősödéséhez. 

A 2021. március 1-jén nyíló pályázat során egy-egy vállalkozás legfeljebb 1500 eurónyi visszatérítést nyerhet el. A program keretében két szolgáltatás vehető igénybe. Az egyik során hivatásos szellemi tulajdonnal foglalkozó auditorok segítenek a szellemi tulajdont képező eszközök értékének meghatározásában (a szolgáltatás 75 százalékos kedvezménnyel vehető igénybe). Ez a tevékenység segítheti a cégek jelenlegi és jövőbeni szellemitulajdon-jogi stratégiájának kialakítását. A másik szolgáltatás igénybe vételekor 50 százalékos kedvezménnyel van lehetőség bejelenteni a szellemi tulajdont nemzeti, regionális vagy uniós szinten.

Az online benyújtható pályázat kapcsán Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke kiemelte, az ehhez hasonló támogatások valóban nagy segítséget nyújtanak a vállalkozásoknak abban, hogy a saját ötleteiket, termékeiket, szolgáltatásaikat megvédhessék. „A 21. század egyik legfontosabb értéke a szellemi tulajdon és annak megóvása, hiszen ez versenyképessé teszi nemcsak az adott vállalkozást, hanem azt az országot is, ahol ez a cég működik” – emelte ki Pomázi Gyula.

Az uniós támogatás mellett továbbra is elérhető a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) Iparjog-pályázata, amelynek célja hogy akár ingyenesen levédethetőek legyenek a szabadalmak, a védjegyek és egyéb iparjogi szellemi termékek. A 200 millió forint keretösszegű pályázat segítségével a pályázók akár 100 százalékig finanszírozhatják az oltalmakhoz kapcsolódó hatósági és ügyvivői díjakat.

A kkv-alap pályázattal kapcsolatban további információk az alábbi oldalon érhetők el:

Szilveszterkor is válassz józanul!

2020. december 28.

Bár idén nem lesznek nagy bulik, akkor is figyeljünk oda, mit iszunk meg, hiszen az alkoholhamisítók pandémia idején sem tétlenkednek.

Figyelj az árra!

Bármely hamis terméknek jó indikátora lehet az ára. Ha valamit gyanúsan olcsón kínálnak, nem éri meg kockáztatni, inkább ne vegyük meg!

Figyeld a csomagolást!

Az italos üvegek esetében célszerű a palackot, a címkézést, zárjegyet, zárókupakot is megvizsgálni. A palackok esetében esetleges sérüléseket érdemes keresni, míg a zárjegy nélküli italok egyértelműen kerülendők. A hamis italok címkéje esetében gyakori, hogy nyomtatása csúnya, felragasztása szabálytalan, szövegezésében elütések vagy nyelvtani hibák szerepelnek. Keresd a gyártási számot a címkén vagy az üvegen, a hamisítványokról ez sokszor lemarad. A zárókupak vizsgálata segíthet eldönteni, hogy az ital volt-e már felbontva. (Előfordul ugyanis, hogy eredeti palackokba töltenek újra illegális szeszeket.)

Figyeld a tartalmat!

Bolti vásárlás során érdemes több palackot összevetni, ha ezek nem nagyjából azonos szintig vannak megtöltve, az legyen gyanús. Valószínű ugyanis, hogy ezeket nem gépi gyártósor töltötte, az ugyanis programozásának köszönhetően mindig ugyanannyit tölt az üvegbe. Ha az italban fehér részecskéket (felhígított vodka esetében gyakori), esetleg más oda nem illő anyagot találunk, szintén ne vegyük meg. Végül, ha a vásárolt italnak szokatlan, furcsa vagy kellemetlen íze van, ne igyuk meg, inkább forduljunk a fogyasztóvédőkhöz.

Figyelj a névre!

A termék nevére is érdemes odafigyelni. Az illegális szeszfőzdék néha kitalált nevek alatt értékesítik terméküket. Vásárlás előtt böngésszünk az interneten, ha a keresés nem ad ki találatot a gyártóra, forgalmazóra, viszonteladóra, ne kockáztassunk!

Boldog, hamis termék nélküli új évet kívánunk!

Jogérvényesítési konferencia – benyomások

2020. december 14.

Idén sok minden máshoz hasonlóan a jogérvényesítési konferencia is másképp zajlott, mint az előző években, mi is átköltöztünk az online térbe. Összegyűjtöttük munkacsoport vezetőink véleményét a rendezvényről.

Dr. Bérczes László, jogérvényesítési panel:

Az első online jogérvényesítési konferencia nélkülözte ugyan a személyes közvetlen élő kapcsolatot a résztvevők között, ugyanakkor szemben a hagyományos konferenciákkal, úgy tapasztaltuk, hogy a résztvevők nagyobb figyelmet tudtak szentelni az előadásoknak, amelyet a chat-oldalon megküldött kérdések számából láttunk. Az előadóknak pedig – a konferencia-adminisztrátor aktivitásának köszönhetően is – pedig volt idejük minden feltett kérdésre vagy szóban, vagy írásban részletesen válaszolni. Az online konferenciának ugyanakkor kétségkívüli előnye, hogy a résztvevők utazási időt és költséget takarítottak meg azzal, hogy munkahelyükről vettek részt a rendezvényen.

Dr. Horváth Péter, szerzői jogi panel:

A szellemitulajdon-jogi jogérvényesítésnek szentelt konferencia a járvány krízis közepette is meg tudta őrizni hagyományait, értékeit. A rangos előadók és a szervezők remek együttműködésének, gondosságának köszönhetően a technika ördögének sem volt esélye, így a nagyon fontos, hasznos előadások eljutottak az on-line csatlakozó közönséghez. A digitális konferencia praktikumait nem alul becsülve reméljük, hogy 2021-ben a személyes találkozás adta szinergiákról sem kell lemondanunk.

Dr. Ilku Lívia, gyógyszerhamisítás panel:

A konferencia egyik témája a covid elleni védekezést vagy a diagnózis felállítását segítő hamis orvostechnikai eszközök forgalmazása és az azzal kapcsolatos akciók voltak. Az egészségügyi termékek hamisításával kapcsolatos eljárásban részt vevő hatóságok nem csak beszámoltak eddigi közös aktivitásukról, hanem workshop jelleggel a további, még sikeresebb közös együttműködés alapjait is lefektették. Mint megállapították: ez a közös fellépés, melynek aktív résztvevője a HENT is, alapvető fontosságú a járvány elleni védekezésben azért, hogy kiszűrjék a lakosság és az egészségügyi szolgáltatók felé értékesített hamis, rossz minőségű, védekezésre alkalmatlan egészségügyi termékeket.

Reméljük jövőre a folytatás már Galyatetőn lesz, várjuk a személyes találkozást!

Egyre kevésbé dőlünk be a hamisítóknak

2020. november 18.

A magyar lakosságnak csak a 11 százaléka vásárolt az elmúlt egy évben hamis termékeket, azonban a magyarok egyre kisebb hányada ismeri fel azok egészségkárosító hatását, és a hamisított árucikket vásárlók felelősségre vonásáról is enyhébben vélekednek – derült ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és Tárki legfrissebb éves fogyasztói kutatásából.

Az elmúlt tíz évben a 2019 és 2020 júliusa közötti időszakban volt a legalacsonyabb a hamis terméket vásárlók aránya (11 százalék) a HENT felmérése szerint, de a kutatás arra is rámutat, hogy a magyar lakosság 80 százaléka egyáltalán nem vásárolna hamis vagy kétes forrásból származó terméket. Biztató eredmény továbbá, hogy emelkedik a fogyasztói tudatosság a vásárlók körében: azok, akik alapvetően elzárkóznak a hamis termék megvásárlásától, döntő többségükben (97 százalék) nem is vásároltak ilyen terméket az elmúlt egy évben.

Összhangban a korábbi évek eredményeivel, idén is a hamisított márkás ruházat volt a legkelendőbb az illegális termékek között, a válaszadók 14 százaléka szerzett be ilyen típusú árucikkeket 2020-ban. Hamis illatszert a válaszadók 5 százaléka vásárolt, illegális programokat szintén 5 százalékuk töltött le vagy fogadott el, nem megbízható forrásból származó élelmiszert 4 százalékuk-, CD-t vagy DVD-t és nem patikából származó gyógyszert egyaránt 1-1 százalékuk vásárolt idén.

A felmérés a demográfiai tényezőket vizsgálva arra is rámutat, hogy a fiatalabb korosztály (18-39 évesek), illetve a fővárosban élők vásároltak legnagyobb arányban hamis terméket a kérdezést megelőző egy évben.

Azok közül, akik az elmúlt egy évben vásároltak hamis terméket, a legtöbben (62 százalék) a beszerzett termék alacsonyabb árát jelölték meg fő motivációjuknak. Az árérzékenységre utal az is, hogy a tavalyi felméréshez viszonyítva 10 százalékponttal növekedett azoknak az aránya (72 százalékról 82 százalékra), akik eredeti terméket vásároltak volna, ha ahhoz olcsóbban tudtak volna hozzájutni. Az ár mellett fontos tényezőnek jelölték meg a minőséget is, 59 százalékuk ugyanis

Útmutató étrend-kiegészítő választáshoz

2020. október 22.

Mindenki tapasztalhatja, hogy nap mint nap újabb és újabb étrend-kiegészítők jelennek meg az eladási helyeken és a készítmények ilyen nagy száma mellett nem könnyű az eligazodás, hogy mikor melyik készítményt érdemes választani. Az alábbi rövid útmutató a tudatos fogyasztók termékválasztáshoz kíván segítséget nyújtani.

Vásárlás helye

Az étrend-kiegészítő készítményeket ott érdemes megvásárolni, ahol a készítménnyel kapcsolatos kérdéseinkre szakemberek tudnak válaszolni. A gyógyszertárakban az étrend-kiegészítők helyes alkalmazására vonatkozó teljes körű szakmai tájékoztatással történő kiadása biztosított.

A Biztonságos Étrend-kiegészítő Program egy olyan 2016. óta működő kezdeményezés, amely a minőségbiztosítás eszközrendszerére támaszkodva kívánja biztosítani, hogy a programban résztvevő értékesítési helyekre megbízható minőségű biztonságos étrend-kiegészítő készítmények kerüljenek. A gyógyszertárak többsége csatlakozott a programhoz, ezeket a logó különbözteti meg a többitől.

Minőség és megbízhatóság

Az étrend-kiegészítők minőségét külső ránézésre aligha lehet megítélni, ezért fogyasztóként a minőségi termék megtalálásához néhány könnyen ellenőrizhető szempontra érdemes odafigyelni, úgymint

megbízható gyártók terméke, akik működését szigorú etikai előírások szabályozzák (pl. MÉKISZ tagvállatok – lásd www.mekisz.hu )
a terméket gyártó, forgalmazó cég illetve gyógyszertár részese az logóval azonosítható „Biztonságos Étrend-kiegészítő Program”-nak (lásd www.mekisz.hu és www.mgyk.hu )
tanúsító védjeggyel ellátott termékek (pl. MÉKISZ tanúsított minőség )

Biztonságosság

Amennyiben a minőség garantált, úgy a biztonságosság az indokolt és helyes alkalmazáson múlik. Amikor új készítményt választunk érdemes szakember (orvos, gyógyszerész) tanácsát kérni, hogy megtaláljuk szükségletünknek legjobban megfelelőt és több készítmény egyidejű alkalmazása esetén a kölcsönhatások és a túladagolás kockázatát elkerülhessük.

Összetétel

Olyan készítményt válasszunk, amelyik csak azokat az összetevőket tartalmazza, amelyekre tényleg szükségünk van és amelyekről van információnk. Nem mindig a legtöbb összetevőt tartalmazó készítmény a legjobb választás, sőt…. A növényi anyagokat tartalmazó készítmények közül azokat