A világkereskedelmi forgalom 2,5%-át, az Európai Unió importjának pedig 5%-át tette ki a hamisított termékek aránya. Az Európai Unióba érkező áru jelentős részét a Távol-Keletről származó hamisítványok jelentik, hangsúlyozza az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) frissen publikált, közös tanulmánya.
A magyar fiatalok ötöde legalább egy alkalommal szándékosan használt illegális online forrásokat a digitális tartalmakhoz való hozzáférés során az elmúlt évben, 38%-uk viszont nem élt ilyenekkel, bár negyedük egyáltalán nem tud különbséget tenni törvényes és törvénytelen felület között, derül ki az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) legfrissebb jelentéséből.
Az egészségügyi szempontból kockázatos étrend-kiegészítők és a speciális tápszerek kiszűrését célozza meg a legfontosabb érintett szervezetek részvételével most bemutatott önszabályozó rendszer. Erre azért van szükség, mert a legfrissebb adatok azt mutatják, hogy a magyar fogyasztók az étrend-kiegészítők több mint egyharmadát már patikán kívül szerzik be.
A magyar fiatalok közel hatoda vásárolt legalább egyszer hamis terméket interneten keresztül az elmúlt évben, amivel az uniós országok középmezőnyében foglalunk helyet, derül ki az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) legfrissebb jelentéséből.
A kiadványban olvashatnak a hamisítással kapcsolatos lakossági attitűdök alakulásáról 2009-2015 között, a magyar középiskolás diákok jogvédett digitális tartalmakkal kapcsolatos szokásairól és attitűdjeiről, a Magyarországon gyártott és forgalmazott bioélelmiszerek piacának felméréséről, továbbá a 23. Telekom VOLT fesztivál látogatóinak körében végzett hamis termékekkel kapcsolatos attitűdök vizsgálatáról.
A magyar piacon értékesített kézitáskák és bőröndök több mint egynegyede hamisítvány; ezzel hazánk – más közép-kelet-európai országokkal egyetemben – a legfertőzöttebb országok közé tartozik az Európai Uniónak ebben a szektorában. A hamis kézitáskák és bőröndök okozta éves forgalomkiesés az EU-ban 1,6 milliárd euróra becsülhető. A hamisítványok nagyszámú megjelenése évente átlagosan több mint 12 ezer fő elől vesz el munkahelyeket – mutatta ki az Európai Unió Belső Piaci Harmonizációs Hivatalának friss elemzése.
Több mint 3,5 milliárd eurós kárt okoz a hamis órák és ékszerek forgalmazásából származó közvetlen és közvetett bevételkiesés uniós szinten, emellett 28 500 munkahely megszűnését is eredményezi. Hazánkban évente átlagosan több mint 40 milliárd forintnyi kár éri az iparágat, emellett a magyar piac az uniós átlagnál valamivel fertőzöttebb terület – derül ki az Európai Unió Belső Piaci Harmonizációs Hivatalának (OHIM) legfrissebb jelentéséből.
Egyre több reklám jelenik meg szellemitulajdon-jogokat sértő tartalmat kínáló weblapokon, jelentős veszteséget okozva ezzel a hirdetőknek. Az így elhelyezett hirdetések ugyanis nem feltétlenül jutnak el valós fogyasztókhoz, emellett rossz fényt vetnek a hirdető cégekre és azok márkáira is. A hazai piacon csaknem 5000 olyan hirdetést figyeltek meg, amelyek nagyrészt ilyen típusú weboldalakon bukkannak fel, derül ki az Európai Unió Belső Piaci Harmonizációs Hivatalának legfrissebb jelentéséből.
Bármilyen hamisított termék forgalmazása bűncselekménynek számít a magyar lakosság közel kétharmada szerint, és ugyanekkora része a jelenleginél szigorúbban büntetné azokat, akik hamis sportszereket, gyógyszereket, élelmiszereket és szoftvereket árulnak, állapította meg a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a Tárki legfrissebb közös kutatása. A felmérés azt is kimutatta, hogy bár a magyarok többsége tisztában van a hamis árucikkek által okozott társadalmi és gazdasági károkkal, mégis növekedett az ilyen termékeket vásárlók aránya a teljes lakosságon belül.
