A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában elektronikus védjegykutatás oktatáson vehetett részt 60 pénzügyőr februárban és márciusban 3 oktatási napon keresztül, ahol elsajátíthatták a védjegyadatbázisok használatának rejtelmeit.
A HENT és a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) együtt kíván fellépni a jövőben a megtévesztő gazdasági reklámtevékenységgel összefüggő iparjogvédelmi - elsősorban védjegy - kérdésekben. A marketing területen észlelt jogi anomáliák feltérképezésében, a megoldások közös keresésében is partnerek lesznek a jövőben.
A HENT és a BSA, mint a szoftveripar vezető érdekképviseleti szervezete közös figyelemfelhívó kampányának célja, hogy tájékoztassa a vállalkozásokat az illegális szoftverhasználat veszélyeiről.
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a Hamisítás elleni Nemzeti Testület kiemelt küldetésének tartja, hogy a szerzői jogokkal kapcsolatos jogérvényesítés támogatásában és az ezzel kapcsolatos jogalkalmazási gyakorlat segítésében közreműködjön.
A 12-18 éves diákoknak szóló Zsiráf magazin februári számában ismét megjelent két interjú a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala óravázlatíró pályázatán díjat nyert tanárokkal, Vit Olivérrel és Filep Otíliával.
A kiállításokról szóló sorozat első cikkében a kiállítás-szervezők szemszögéből vizsgáltuk, milyen lépéseket tehetnek a hamisítási tevékenység ellen. Ezúttal a kiállítók lehetőségét és felelősségét vesszük górcső alá: mit tehet egy kiállító, ha felfedezi, hogy a kiállítás egy másik standján az ő termékéhez igen hasonló termékeket állítanak ki.
A 12-18 éves diákoknak szóló Zsiráf magazin januári számában két interjú jelent meg a Szellemi tulajdon Nemzeti Hivatala óravázlatíró pályázatán díjat nyert tanárokkal, Soltész Tündével és Tusorné Fekete Évával. A cikksorozat a következő hónapokban folytatódik.
2014. január 1-től új uniós és magyar szabályozás alkalmazandó a szellemi tulajdonjogokat sértő áruk elleni vámhatósági intézkedésekre. Bővült a szabályozási kör, kötelezően alkalmazandó az egyszerűsített megsemmisítési eljárás, speciális szabályok vonatkoznak az úgy nevezett kiscsomagokra.
Egy kiállítás résztvevőinek célja új, egyedi termékeik bemutatása, cégük és termékük pozicionálása, partnerszerzés és kapcsolatépítés. Mi történik akkor, ha egyes kiállítók olyan termékeket állítanak ki standjaikon, amik nem az ő, hanem egy másik kiállító vagy jogosult szellemi tulajdonát képezik és ezért iparjogvédelmi oltalom alatt állnak?
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 2013-ban nagyszabású tudatosságnövelő tevékenységbe kezdett, amit 2014-ben is tovább folytat – mondta Baho-Borzók Noémi képzési tanácsadó és Németh Gábor, az Innovációs Főosztály igazgatója a Rádió Orient műsorában. A műsor vendége volt még Vit Olivér történelem tanár is, aki a hivatal óravázlatíró pályázatán nyert díjat.
