2024. december 21., szombat

SAJTÓKÖZLEMÉNY SAJTÓKÖZLEMÉNY — A hazai Z-generáció is csatlakozhat a hamisítás elleni fellépéshez

2022. június 8.

Magyarországon leginkább a fiatalabb korosztály vásárol hamisítványokat a Tárki 2021-es, reprezentatív kutatása szerint. A 15 és 24 év közötti európai fiataloknak pedig több mint fele (52 százalék) nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt évben legalább egy hamisított terméket vásárolt – szándékosan vagy véletlenül – az interneten, egyharmaduk (33 százalék) pedig azt is megosztotta, hogy illegális forrásból jutott digitális tartalomhoz. A helyzetre reagálva a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) a Hamisítás Elleni Világnap alkalmából „Az eredeti az igazi!” kreatív pályázat keretében vonja be a 16-25 éves középiskolásokat és egyetemistákat az illegális forrásból származó termékek elleni küzdelembe.

Sem az iskolai végzettség, sem a vevők neme nincs hatással a hamisítványok vásárlására, azonban a kor és a lakóhely már számít. A járvány után készült felmérés megerősítette, hogy a fiatalok 37 százaléka szándékosan vásárolt egy vagy több hamisított terméket, ami jelentős növekedés a korábbi eredményekhez képest (14 százalék). Magyarországon a fiatalok 37 százaléka szándékosan vásárolt hamis terméket, 17 százalékuk pedig tudatosan jutott jogsértő, „kalóz” tartalmakhoz – emeli ki az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának idei felmérése.

Pedig az eredeti termékek vásárlása biztonságos, értékálló és garanciális, miközben támogatja a magyar gazdaságot és csökkenti a szervezett bűnözést. Ezt erősíti meg a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a TÁRKI 2021-es kutatása is, amelynek alapján a magyar lakosság jelentős többsége (64 százaléka) szerint hosszabb távon jobban megéri eredeti árucikkeket vásárolni, mint hamisat. Ennek ellenére szinte minden hatodik ember (15 százalék) beszerzett valamilyen hamisított terméket, ezek közül a legnépszerűbbek a márkás ruhák (17 százalék), az illatszerek (6 százalék), az illegálisan letöltött programok (6 százalék) és gyógyszerek (2 százalék). A tanulmány adatai alapján azonban optimizmusra ad okot, hogy a tipikusan márkahű és eredetiségpárti vevők többségét is a fiatalok adják (58 százalék).

A

2022. június 8.|Kategóriák: Hír, Diákoknak, Sajtóközlemények, hírek, Kampány, pályázat|Címkék: , , , , , |
Olvass tovább

SAJTÓKÖZLEMÉNY Kerüld el a balesetet, vásárolj eredeti biciklit! – A vizsgált hamis termékek 97 százaléka balesetveszélyes

2022. május 3.

Magyarországon a lakosság több mint kétharmada kerékpározik, túlnyomó többségük saját biciklivel jár. Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) tanulmánya szerint a 2010–2017 közötti időszakban történt 191 hamis termék bejelentést vizsgáló elemzés alapján a vizsgált hamis termékek 97 százaléka súlyos baleseti kockázatot rejt. A Giro d’Italia verseny apropóján a hamis kerékpárok és alkatrészek veszélyeire és az eredeti termékek fontosságára hívja fel a figyelmet a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT), az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az erről szóló kampányban.

A hamis termékek az élet minden területén jelen vannak, legyen szó ruházati cikkekről, illatszerekről, járműalkatrészekről vagy éppen kerékpárokról. Egy márkás bicikli költséges befektetés, ezzel szemben egy hamisítvány olcsó megoldásnak tűnhet. Aki feltűnően alacsony árú alternatívát keres, könnyen belefuthat egy hamis termékbe.

„Ha biztosra szeretnénk menni, forduljunk a hivatalos márkakereskedőkhöz. A legtöbb cég esetében a forgalmazó partnerek fel vannak sorolva a márka hivatalos weboldalán. Ha pedig online vásárolnánk, érdemes megnézni a honlap impresszum adatait, minél kevesebb az információ arról, hogy ki működteti az oldalt, annál gyanúsabb. Ha kizárólag e-mail címet és postafiókot találunk, akkor érdemesebb egy másik oldalt keresni. Az ilyen esetekben ugyanis nem csak a vásárló jár rosszul a silány minőség miatt, hanem sérül a védjegy tulajdonosának hírneve és gazdasági kárt is szenved” – javasolja Dr. Fulajtár Zsófia ügyvéd, a HENT jogérvényesítési munkacsoportjának vezetője.

A silány minőségű, hamis termékek könnyen tönkremennek, így végeredményben jóval költségesebbek, mint az értékálló eredetiek. A hamis biciklik és alkatrészek ráadásul komoly bajt okozhatnak: könnyen válhatunk balesetek részeseivé miattuk. „Az elmúlt három évben közel 3 ezer kerékpáros baleset történt országszerte. Bár a hamisítványokat gyakran nem könnyű felismerni, az ilyen esetek megelőzéséhez

2022. május 3.|Kategóriák: Tudatosságfejlesztési munkacsoport, Hír, Fogyasztóknak, Célcsoport, Munkacsoportok, Sajtóközlemények, hírek|Címkék: , , , , , , , |
Olvass tovább

SAJTÓKÖZLEMÉNY Egyre több veszélyes hamisítványt értékesítenek online

2022. március 22.

Az Európai Unióba érkező, lefoglalt hamis termékek háromötöde online értékesítésből származik – derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) legfrissebb tanulmányából. A leggyakrabban hamisított, veszélyesnek is minősülő árucikkek között a leggyakoribbak a parfümök, a kozmetikumok, a ruházati cikkek, a játékok, a gépjármű-alkatrészek és a gyógyszerek.

A hamisított termékek – természetüknél fogva – számos negatív következménnyel járnak. Az EUIPO és az OECD márciusban kiadott, globális piacot 2017-2019 között vizsgáló jelentése szerint a hamisítványok nemcsak gazdasági károkat okoznak, munkahelyek elvesztéséhez vezetnek, hanem komoly kockázatot is jelentenek a fogyasztók számára. Ide sorolhatók az egészségügyi kockázatok (például a hamisított gyógyszerek és élelmiszerek), a biztonsági kockázatok (például a hamisított gépjármű-alkatrészek és akkumulátorok), illetve a környezeti kockázatok (például hamisított vegyszerek és növényvédő szerek).

A tanulmány a vámhatósági lefoglalásokból származó és egyéb jogérvényesítési adatokat elemzi, és azt vizsgálja meg, hogyan jutnak el a veszélyes hamisítványok a fogyasztókhoz. Az unióba behozni kívánt veszélyes termékek esetében az összes lefoglalás 60 százalékát az online értékesített áruk tették ki. Ezek közül a leggyakrabban lefoglalt termékek a kozmetikumok voltak (46 százalék), ezen kívül jelentős még a ruházati cikkek (18 százalék), a játékszerek és társasjátékok (17 százalék), valamint a gépjármű-alkatrészek (8 százalék) mennyisége is.

Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület elnökhelyettese a tanulmány kapcsán kiemelte, csakis uniós szintű összefogással lehet a hamisított termékek Európába áramlását megfékezni. „Sajnos Magyarország is kiveszi részét a hamis termékek beszerzéséből. Az elemzésből például kiderül, hogy hazánk az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság után a harmadik legnépszerűbb célország a Kínából érkező, lefoglalt hamis parfümök és kozmetikumok esetében” – mondta Pomázi Gyula.

A legtöbb veszélyes hamisítvány Kínából (az összes vámhatósági lefoglalások 55 százaléka), illetve Hongkongból (19 százalék) származott, ezek együttesen a

2022. március 22.|Kategóriák: Tudatosságfejlesztési munkacsoport, Hír, Fogyasztóknak, Célcsoport, Munkacsoportok, Sajtóközlemények, hírek|Címkék: , , , , , , |
Olvass tovább

SAJTÓKÖZLEMÉNY Hamisított márkás ruhát, parfümöt és illegális szoftvert vásárolnak leginkább a magyarok

2021. november 10.

Idén is a márkás ruházat, az illatszer és az illegális számítógépes programok a legkelendőbb hamisított termékek Magyarországon – mutat rá a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. friss, reprezentatív kutatása. A magyarok többsége szerint hosszabb távon megéri eredeti árucikkeket vásárolni, ennek ellenére szinte minden hatodik ember beszerzett valamilyen holmit nem megbízható forrásból.   

Az idei felmérés eredményei az elmúlt évekhez hasonlóan alakultak. A hazai fogyasztók közel kétharmada (64 százalék) véli úgy, hogy idővel megtérül, ha eredeti terméket választ a hamisítvány helyett. A kutatásban megkérdezettek többsége (59 százalék) ugyancsak egyetért azzal, hogy a hamisítás miatt nem csak komoly bevételtől esik el az állam, miközben a bűnszervezetek gazdagodnak (58 százalék), de az ilyen termékek veszélyesek is lehetnek az egészségre (64 százalék). A válaszadók közel fele (45 százalék) emellett attól is tart, hogy a hamisítás következtében munkahelyek szűnnek meg.

„A termékhamistás évente akár 300 milliárd forint körüli kárt okozhat a hazai gazdaságnak. Az illegális forrásból beszerzett árucikkek, például ételek, italok vagy gyógyszerek akár veszélyt is jelenthetnek az egészségre. A világjárvány következtében a lakosság megengedőbbé vált a hamisítványokkal szemben, pedig az eredeti termékek vásárlása biztonságos, értékálló és garanciális, miközben támogatja a magyar gazdaságot és csökkenti a szervezett bűnözést. A vállalkozásoknak azt javaslom, mindenképpen szerezzenek védjegy- vagy bármilyen egyéb oltalmat termékeikre, ezáltal sokkal hatékonyabban tudnak fellépni a hamisítók ellen” – hangsúlyozta Pomázi Gyula, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület elnökhelyettese, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke.

A magyarok 58 százaléka szerint a hamis termék nem olyan jó minőségű, mint az eredeti, mégis a lakosság 15 százaléka vásárolt idén hamisítványt, elsősorban (72 százalék) az alacsonyabb ár miatt. A korábbi évekhez hasonlóan a legnépszerűbbek a hamisított márkás ruházati termékek (16 százalék) és az illatszerek (6 százalék), emellett gyakran töltöttek le a fogyasztók

2021. november 10.|Kategóriák: Tudatosságfejlesztési munkacsoport, Kutatások, Vállalkozásoknak, Fogyasztóknak, Hír, Célcsoport, Diákoknak, Munkacsoportok, Sajtóközlemények, hírek, Tanároknak, Jogalkalmazóknak, Dokumentumtár|Címkék: , , , , |
Olvass tovább

SAJTÓKÖZLEMÉNY Millenniumi Díj: a szellemitulajdon-védelem példamutató szervezeteit ismerték el

2021. szeptember 6.

Idén 7 díjazott kapta meg a szellemitulajdon-védelem területén kiemelkedően teljesítőknek járó Millenniumi Díj kitüntetést. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen zajló ünnepségen a Cirko Film – Másképp Alapítvány, az Élet és Tudomány hetilap, a Magyar Design Kulturális Alapítvány, az Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat Természettudományi Kutatóközpontja, a REGIO Játékkereskedelmi Kft., a SANOFI, illetve a Tankcsapda zenekar vehette át az elismeréseket.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) jogelődje, a Magyar Szabadalmi Hivatal a millennium évében, vagyis 2000-ben alapította meg a Millenniumi Díjat, amely a szellemi tulajdon védelmében példaadó intézmények, szervezetek kitüntetésére szolgál.

A díj megalapítása óta eltelt két évtized alatt – a mai díjazottakkal együtt – 83 kiemelkedő hazai szellemi és kulturális műhely részesült ebben a rangos kitüntetésben. Ezek jellemzően értékes szellemi tulajdoni portfólióval rendelkező vállalatok, kutatóhelyek, kulturális intézmények, szellemi alkotóműhelyek voltak.

A járvány rávilágított arra, hogy azok a gazdasági, tudományos és kulturális szervezetek bizonyultak erősebbnek, válságállóbbaknak, amelyek felelősséggel tudták kezelni szellemitulajdon-jogaikat. „Azon dolgozunk, hogy a gazdaság újraindítása során minél többen szerezzenek oltalmat újításaiknak, és ne hagyják, hogy szemfüles külföldi vállaltok húzzanak hasznot az innovációikból. A hazai bejelentők szellemitulajdon-védelmi aktivitása szerencsére az elmúlt években felívelő pályán mozog, a nemzeti úton benyújtott iparjogvédelmi bejelentések száma szinte mindegyik oltalmi forma esetében növekedett – ugyanakkor még mindig le vagyunk maradva az európai átlagtól az iparjogvédelmi oltalmak számosságát tekintve. A Millenniumi Díj idei kitüntetettjeinek példamutató teljesítménye azért is érdemel elismerést, mert munkájuk motiváló lehet a többi vállalkozás, szervezet számára is” – fogalmazott a Pomázi Gyula, az SZTNH elnöke.

Nagy Ádám, az Innovációs és Technológiai Minisztérium iparági stratégiákért és szabályozásért felelős helyettes államtitkára köszöntőjében elmondta: „Ma már a szellemi tulajdon megléte a vállalkozások versenyképességének meghatározó eleme, s ennek védelme elősegíti, hogy az oltalmazott találmány, tárgy, szerzői mű a kitalálójának sajátja maradjon, ezzel együtt pedig szolgálja a közjót is.

2021. szeptember 6.|Kategóriák: Hír, Sajtóközlemények, hírek|Címkék: , , |
Olvass tovább

SAJTÓKÖZLEMÉNY Vigyázzunk a parfümökkel és a locsolókölnikkel húsvétkor

2021. április 2.

„Az ellenőrizetlen forrásból származó parfümök a súlyos egészségügyi károsodás mellett jelentős gazdasági károkat is okozhatnak” – hívta fel a figyelmet Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnöke, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) elnökhelyettese. A HENT és a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. éves fogyasztói kutatásaiból kiderült, hogy az elmúlt időszakban szerencsére tudatosabbak a fogyasztók és egyre nagyobb arányban utasítják el a hamis illatszereket és kozmetikumokat.

A bőrpír és a viszketés mellett súlyos allergiás reakciókat, kiütéseket, asztmát, de akár arcüregi problémákat is okozhatnak a hamis kozmetikumok, hiszen ezek a termékek nem mentek át a szükséges ellenőrzéseken. A termék csomagolásának, üvegének megvizsgálásával megelőzhetjük az egészségügyi kockázatokat. Árulkodó lehet az ár is, hiszen bizonyos összeg alatt nem lehet eredeti parfümöt vásárolni. Eredeti termékeknél a celofáncsomagolás tökéletesen illeszkedik a dobozra, szorosan ráfeszül, nem csúszkál. Ha egyáltalán nincs celofán a dobozon vagy túl laza, gyűrött, elmozdul, akkor biztos, hogy hamisítványról van szó. Egy eredeti illat csomagolásán soha nincs hiba, elütés, nem csúsznak el a betűk, ahogy a betöltött folyadék színe, állaga is változhat hamis termékeknél, eltérhet az eredeti parfümtől.

„Mindig ügyeljünk arra, hol veszünk parfümöt, de húsvétkor legyünk különösen óvatosak: a legmegbízhatóbb forrásnak a márkaboltok és az ellenőrzött üzletek, hálózatok számítanak. Nemcsak magunknak vagy szeretteinknek árthatunk a hamis termékkel, de az eredeti termékek gyártóit, hosszú távon pedig a gazdaságot is megrövidítjük, hiszen a hamisítók nem fizetnek járulékokat, adót, aminek ennek végül mi látjuk kárát” – emelte ki Pomázi Gyula.

A HENT és a TÁRKI  éves fogyasztói kutatásaiból kiderült, hogy az elmúlt időszakban tudatosabbak a fogyasztók és egyre nagyobb arányban utasítják el a hamis illatszereket és kozmetikumokat. 2011-ben mindössze a válaszadók kétharmada (66 százaléka) mondta, hogy nem vásárolna illegális forrásból származó parfümöket, 2019-ben a fogyasztók 82 százaléka, 2020-ban 86 százalék utasítja el

2021. április 2.|Kategóriák: Tudatosságfejlesztési munkacsoport, Vállalkozásoknak, Hír, Fogyasztóknak, Célcsoport, Munkacsoportok, Sajtóközlemények, hírek|Címkék: , , , |
Olvass tovább

SAJTÓKÖZLEMÉNY Tengeren érkezik a legtöbb hamis áru

2021. március 29.

A hamis áruk szállításának az egyik legfőbb csatornája a konténeres tengeri fuvarozás: 2014 és 2016 között így szállították a lefoglalt hamisított áruk összértékének 56 százalékát. A hajóval szállított konténerek több mint fele Németországon, Hollandián és az Egyesült Királyságon keresztül jutott be az unióba 2016-ban – derül ki a friss uniós tanulmányokból. Ezen javíthat, ha az Európai Multidiszciplináris Platform a Bűnügyi Fenyegetettség Ellen nevű szervezet (EMPACT) a 2021-2025-ös szakpolitikai ciklusában prioritásként ismeri el a szellemi tulajdonjog elleni bűncselekményeket.

2016-ban mintegy 121 milliárd eurónyi hamis termék áramlott az EU-ba, ami a teljes import 6,8 százaléka. Ez 83 milliárd euró veszteséget okozott az európai cégeknek, 15 milliárd eurónyit az EU-államoknak és 610 ezer munkahely megszűnését eredményezte – hozta nyilvánosságra friss tanulmányában az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD).

A kutatás szerint 2014 és 2016 között a legtöbb hamisított és kalózterméket postai csomagokban foglalták le (57 százalék), azonban az érték alapján egyértelműen a konténerszállító hajóval érkező hamisítványok dominálnak, ez az összérték mintegy 56 százaléka. Mivel a tengeri konténeres szállítás nagy előnye, hogy olcsón és hatékonyan képes kiszolgálni a kereskedelmet, nem meglepő, hogy a nemzetközi áruforgalom több mint 80 százalékát így bonyolítják.

A lefoglalt kozmetikai és szépségipari termékek, lábbelik, élelmiszerek, játékok és bőráruk összértékének több mint 50 százalékát tengeren szállították, ahogyan a lefoglalt elektronikai termékek 49 százalékát is. A tavalyi évben nem meglepő módon a gyógyszeripari hamisítványok száma is megugrott.

A jelentősen növekvő globális kereskedelem egyre nagyobb terhet ró a vámhatóságokra. Míg a röntgen- vagy gammasugár-vizsgálattal a kábítószerek és fegyverek szállítása felderíthető, a hamisított vagy illegális forrásból származó áru kiszűrésében nem hatékony. Ezek felderítése fizikai jelenlétet igényel, azonban a konténereknek csak kevesebb mint 2 százalékát ellenőrzik így.

„„A koronavírus járvány fokozta a problémát: a bűnözői hálózatok nagyon

2021. március 29.|Kategóriák: Tudatosságfejlesztési munkacsoport, Vállalkozásoknak, Fogyasztóknak, Hír, Célcsoport, Munkacsoportok, Ipari és kereskedelmi szekció, Sajtóközlemények, hírek, Jogalkalmazóknak|Címkék: , , , , , , , , |
Olvass tovább

SAJTÓKÖZLEMÉNY Akár 1500 eurónyi támogatás a kkv-k szellemitulajdon-jogainak érvényesítésére

2021. február 24.

Az Európai Bizottság és az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) által támogatott Ideas Powered for Business Kkv-alap olyan, unió területén működő kis- és középvállalkozásoknak (kkv) szól, amelyek szellemitulajdon-jogi stratégiájukat kívánják fejleszteni, és szeretnék megvédeni szellemitulajdon-jogaikat nemzeti, regionális vagy EU-szinten. Ennek 2021. március 1-jén nyíló, 20 millió euró keretösszegű pályázata azoknak a kkv-knak segít, amelyek a szellemitulajdon-jogaikat szeretnék érvényesíteni. 

Az Ideas Powered for Business Kkv-alap szellemi tulajdonhoz kapcsolódó előzetes diagnosztikai szolgáltatásokkal (IP scan) és/vagy védjegyek vagy formatervezési minták bejelentéseivel nyújt segítséget a vállalkozások megerősödéséhez. 

A 2021. március 1-jén nyíló pályázat során egy-egy vállalkozás legfeljebb 1500 eurónyi visszatérítést nyerhet el. A program keretében két szolgáltatás vehető igénybe. Az egyik során hivatásos szellemi tulajdonnal foglalkozó auditorok segítenek a szellemi tulajdont képező eszközök értékének meghatározásában (a szolgáltatás 75 százalékos kedvezménnyel vehető igénybe). Ez a tevékenység segítheti a cégek jelenlegi és jövőbeni szellemitulajdon-jogi stratégiájának kialakítását. A másik szolgáltatás igénybe vételekor 50 százalékos kedvezménnyel van lehetőség bejelenteni a szellemi tulajdont nemzeti, regionális vagy uniós szinten.

Az online benyújtható pályázat kapcsán Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke kiemelte, az ehhez hasonló támogatások valóban nagy segítséget nyújtanak a vállalkozásoknak abban, hogy a saját ötleteiket, termékeiket, szolgáltatásaikat megvédhessék. „A 21. század egyik legfontosabb értéke a szellemi tulajdon és annak megóvása, hiszen ez versenyképessé teszi nemcsak az adott vállalkozást, hanem azt az országot is, ahol ez a cég működik” – emelte ki Pomázi Gyula.

Az uniós támogatás mellett továbbra is elérhető a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) Iparjog-pályázata, amelynek célja hogy akár ingyenesen levédethetőek legyenek a szabadalmak, a védjegyek és egyéb iparjogi szellemi termékek. A 200 millió forint keretösszegű pályázat segítségével a pályázók akár 100 százalékig finanszírozhatják az oltalmakhoz kapcsolódó hatósági és ügyvivői díjakat.

A kkv-alap pályázattal kapcsolatban további információk az alábbi oldalon érhetők el:

2021. február 24.|Kategóriák: Tudatosságfejlesztési munkacsoport, Vállalkozásoknak, Hír, Pályázatok, vetélkedők, Célcsoport, SZTNH, Sajtóközlemények, hírek, Munkacsoportok, Kampány, pályázat, Kiadvány|Címkék: , , , , , |
Olvass tovább

Egyre kevésbé dőlünk be a hamisítóknak

2020. november 18.

A magyar lakosságnak csak a 11 százaléka vásárolt az elmúlt egy évben hamis termékeket, azonban a magyarok egyre kisebb hányada ismeri fel azok egészségkárosító hatását, és a hamisított árucikket vásárlók felelősségre vonásáról is enyhébben vélekednek – derült ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és Tárki legfrissebb éves fogyasztói kutatásából.

Az elmúlt tíz évben a 2019 és 2020 júliusa közötti időszakban volt a legalacsonyabb a hamis terméket vásárlók aránya (11 százalék) a HENT felmérése szerint, de a kutatás arra is rámutat, hogy a magyar lakosság 80 százaléka egyáltalán nem vásárolna hamis vagy kétes forrásból származó terméket. Biztató eredmény továbbá, hogy emelkedik a fogyasztói tudatosság a vásárlók körében: azok, akik alapvetően elzárkóznak a hamis termék megvásárlásától, döntő többségükben (97 százalék) nem is vásároltak ilyen terméket az elmúlt egy évben.

Összhangban a korábbi évek eredményeivel, idén is a hamisított márkás ruházat volt a legkelendőbb az illegális termékek között, a válaszadók 14 százaléka szerzett be ilyen típusú árucikkeket 2020-ban. Hamis illatszert a válaszadók 5 százaléka vásárolt, illegális programokat szintén 5 százalékuk töltött le vagy fogadott el, nem megbízható forrásból származó élelmiszert 4 százalékuk-, CD-t vagy DVD-t és nem patikából származó gyógyszert egyaránt 1-1 százalékuk vásárolt idén.

A felmérés a demográfiai tényezőket vizsgálva arra is rámutat, hogy a fiatalabb korosztály (18-39 évesek), illetve a fővárosban élők vásároltak legnagyobb arányban hamis terméket a kérdezést megelőző egy évben.

Azok közül, akik az elmúlt egy évben vásároltak hamis terméket, a legtöbben (62 százalék) a beszerzett termék alacsonyabb árát jelölték meg fő motivációjuknak. Az árérzékenységre utal az is, hogy a tavalyi felméréshez viszonyítva 10 százalékponttal növekedett azoknak az aránya (72 százalékról 82 százalékra), akik eredeti terméket vásároltak volna, ha ahhoz olcsóbban tudtak volna hozzájutni. Az ár mellett fontos tényezőnek jelölték meg a minőséget is, 59 százalékuk ugyanis

2020. november 18.|Kategóriák: Tudatosságfejlesztési munkacsoport, Vállalkozásoknak, Fogyasztóknak, Hír, Munkacsoportok, Sajtóközlemények, hírek|Címkék: , , , , , , |
Olvass tovább

SAJTÓKÖZLEMÉNY STOP akció: több millió hamis maszkot és Covid-tesztet foglaltak le

2020. október 14.

A koronavírus-járvány következtében megjelenő hamis gyógyszerek, maszkok és egészségügyi eszközök kereskedelmének visszaszorítása érdekében indult a STOP nemzetközi akció. A Vám Világszervezet által vezetett akció során több mint 300 millió egységnyi silány minőségű, hamis gyógyszert, megközelítőleg 50 millió darab orvostechnikai eszközt, valamint körülbelül 2,8 millió liter ellenőrizetlen forrásból származó kézfertőtlenítő gélt foglaltak le.

A 2020. május 11. és július 12. között lezajlott nemzetközi STOP akciót a koronavírus-járvány következtében fellendülő illegális gyógyszer-, és orvostechnikai eszköz kereskedelem visszaszorítása érdekében a Vám Világszervezet (VVSZ) hívta életre, gyorsan reagálva a kialakult járványhelyzet kihívásaira és kockázataira. A VVSZ mellett számos nemzetközi szervezet: az INTERPOL, az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala (UNODC), az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Europol, valamint a magánszektor szereplői – többek között a Novartis, a Servier, a Pfizer, a Sanofi illetve az UL – is részt vettek az akcióban.

A mindössze 63 napot lefedő akció folyamán, nemzetközi szinten közel kétezer (1683) rajtaütésre került sor, amelyek során több mint 300 millió egység illegális forrásból származó, esetenként lejárt szavatosságú gyógyszer, továbbá 47 millió darab hamisított orvosi felszerelés (maszkok, kesztyűk, COVID-19 tesztkészletek, hőmérők és védőruhák), valamint körülbelül 2,8 millió liter ellenőrizetlen forrásból származó kézfertőtlenítő gél került lefoglalásra.

A nemzetközi összefogás Magyarországon is komoly sikerrel zárult a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet, illetve az Országos Rendőr-főkapitányság munkatársainak kitartó munkájának-, valamint a Hamisítás Ellen Nemzeti Testület (HENT) koordinációs és szakértői helytállásának köszönhetően.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal az akció végrehajtása során közel 200 ezer járművet és 400 ezer személyt ellenőrzött, majd a szakhatósági döntések alapján több mint 3,5 millió darab különféle típusú árunak adott „STOP” jelzést. A lefoglalt vagy visszatartott termékek legnagyobb része hamis, nem megfelelő minőségű, engedély nélküli orvostechnikai eszköz, gyógyszer, fertőtlenítő folyadék és védőeszköz (leginkább maszk) volt.

Az egészségügyi

2020. október 14.|Kategóriák: Vállalkozásoknak, Gyógyszerhamisítás elleni munkacsoport, Fogyasztóknak, Hír, Célcsoport, Munkacsoportok, Sajtóközlemények, hírek, Kiadvány|Címkék: , , , , , , , |
Olvass tovább