Az Európai Bizottság megbízásából a RAND Europe végzett vizsgálatot és készítette el jelentését 2012 őszén, amelyben a szellemitulajdon-jogi jogsértések mértékének és hatásainak mérési lehetőségeit elemezte és egy új módszertant dolgozott ki a piaci szereplők hamisítás miatti árbevétel-kiesésének a mérésére.
Az Európai Bizottság közzétette éves jelentését az uniós hatóságok által a 2011-es évben lefoglalt jogsértő termékekről. Az összegzés szerint a 2010-es évhez képest tavaly megduplázódott a fogyasztók egészségére és biztonságára veszélyt jelentő lefoglalt termékek aránya.
A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) az elmúlt három évhez hasonlóan 2012 júniusában is 1000 fős reprezentatív közvélemény-kutatás keretében vizsgálta, hogyan viszonyulnak az emberek a hamisítás jelenségéhez.
A Business Software Alliance (BSA) évente elkészíti az illegális szoftverhasználat mértékéről globális tanulmányát.
Közzétette 2012. évi Special 301 jelentését az Amerikai Egyesült Államok Kereskedelmi Képviselőjének Hivatala (USTR), amelyben azon országokat listázza, amelyek a szellemitulajdon-védelem tekintetében súlyos hiányosságokat mutatnak. Magyarország – megőrizve 2010-ben elért pozícióját – ezúttal sem szerepel a USTR megfigyelési listáján.
Megjelent a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának éves jelentése a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület 2011. évi tevékenységi beszámolójával
A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) 2009 és 2010 után idén harmadszor végzett reprezentatív közvélemény-kutatást a fogyasztók hamisítással kapcsolatos vélekedésének felmérésére. Az eredmények szerint tavaly óta csökkent a hamis terméket vásárlók aránya. A többség azonban úgy véli, a gazdasági válság miatt többen kényszerülnek hamisítványok beszerzésére.
A Business Software Alliance (BSA) évente elkészíti az illegális szoftverhasználat mértékéről globális tanulmányát.
A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület – a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkársága támogatásával – 2011. március-áprilisában országos felmérést végzett a magyar középiskolákban, amelyben a diákok szellemi tulajdonnal, különösen a szerzői jogi védelem alatt álló tartalmak online felhasználásával, valamint a termékhamisítással kapcsolatos ismereteit, attitűdjét vizsgálta.
Miután Magyarország 2010-ben lekerült a Watch List-ről, az idei évben sem szerepel a USTR egyik megfigyelési listáján sem, amely a szellemitulajdon-védelem és a jogérvényesítés terén tett magyarországi erőfeszítések elismerését jelenti.
