Az ENSZ genfi székhelyű Szellemi Tulajdon Világszervezete 2000. évi közgyűlésén döntött arról, hogy április 26-át a világ társadalmi fejlődéséhez és haladásához meghatározó módon hozzájáruló műszaki alkotók és művészek munkásságának és eredményei védelmének szentelt világnappá nyilvánítja, amely tisztelgés az emberi tudás és képzelőerő, a kreativitás előtt.
A Megfigyelőközpont a 2014-2018 közti időszakra vonatkozó Többéves Terve (Multiannual Plan) részeként 2016-ban folytatja a tavaly indult, a hamisításnak az Európai Unió egyes szektoraira gyakorolt hatásai számszerűsítésére irányuló kutatásait, valamint górcső alá veszi a földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos visszaéléseket, ellenőrzési rendszereket és az üzleti titkokkal kapcsolatos tapasztalatokat.
A termékek tervezése során születő és a gyártást vezérlő, rendkívül érzékeny értékes adatok megszerzésére pályázó kiberbűnözők célkeresztjébe nem csak nagyvállalatok kerülnek. A szellemi tulajdont, a hamisításhoz szükséges információkat kiskapukon keresztül gyakran könnyebb kilopni.
A kiadványban olvashatnak a hamisítással kapcsolatos lakossági attitűdök alakulásáról 2009-2015 között, a magyar középiskolás diákok jogvédett digitális tartalmakkal kapcsolatos szokásairól és attitűdjeiről, a Magyarországon gyártott és forgalmazott bioélelmiszerek piacának felméréséről, továbbá a 23. Telekom VOLT fesztivál látogatóinak körében végzett hamis termékekkel kapcsolatos attitűdök vizsgálatáról.
A napirenden szerepelt a HENT 2015. évi működésének összefoglalása, a Munkacsoportok beszámolója, az újonnan alakult munkacsoportok bemutatása, valamint a HENT 2016. évi munkatervének elfogadása és a Szellemi Tulajdoni Jogsértések Európai Megfigyelőközpontjának 2016. évi munkatervének ismertetése.
2016. február 2-án az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) szervezésében, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) kezdeményezésére a gyógyszerhamisításra fókuszálva az érdekelt szervezetek workshop keretében foglalkoztak a cyberbűnözés elleni fellépés hatékonyabbá tételének lehetőségeivel.
Egyre több reklám jelenik meg szellemitulajdon-jogokat sértő tartalmat kínáló weblapokon, jelentős veszteséget okozva ezzel a hirdetőknek. Az így elhelyezett hirdetések ugyanis nem feltétlenül jutnak el valós fogyasztókhoz, emellett rossz fényt vetnek a hirdető cégekre és azok márkáira is. A hazai piacon csaknem 5000 olyan hirdetést figyeltek meg, amelyek nagyrészt ilyen típusú weboldalakon bukkannak fel, derül ki az Európai Unió Belső Piaci Harmonizációs Hivatalának legfrissebb jelentéséből.
A weblap nem csak a magyar fogyasztók számára, hanem bárhonnan az Európai Unióból elérhető lesz, véglegesítésére a hetekben sor kerül. Segítségével, ha a fogyasztónak bármilyen gondja van a neten rendelt árucikkel vagy szolgáltatással, már ki sem kell tennie lábát otthonából ahhoz, hogy a vita rendeződjön. Panaszát elektronikusan jelenti be a cégnek, elkerülve a postaköltségeket. Így van ez a Budapesti Békéltető Testület eljárásában is, ami megoldást kínál, ha a fogyasztó kérését elutasította a vállalkozás vagy még csak nem is válaszolt arra.
A közelmúlt élelmiszer-hamisítási botrányai - különösen az ún. "lóhúsbotrány" - hívták fel a figyelmet a globalizálódó élelmiszer-ellátási lánc gyenge pontjaira - írja dr. Némedi Ibolya Olga kormánytisztviselő a Jogi fórum oldalán.
