2024. december 22., vasárnap

SAJTÓKÖZLEMÉNY Vigyázzunk a parfümökkel és a locsolókölnikkel húsvétkor

2021. április 2.

„Az ellenőrizetlen forrásból származó parfümök a súlyos egészségügyi károsodás mellett jelentős gazdasági károkat is okozhatnak” – hívta fel a figyelmet Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnöke, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) elnökhelyettese. A HENT és a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. éves fogyasztói kutatásaiból kiderült, hogy az elmúlt időszakban szerencsére tudatosabbak a fogyasztók és egyre nagyobb arányban utasítják el a hamis illatszereket és kozmetikumokat.

A bőrpír és a viszketés mellett súlyos allergiás reakciókat, kiütéseket, asztmát, de akár arcüregi problémákat is okozhatnak a hamis kozmetikumok, hiszen ezek a termékek nem mentek át a szükséges ellenőrzéseken. A termék csomagolásának, üvegének megvizsgálásával megelőzhetjük az egészségügyi kockázatokat. Árulkodó lehet az ár is, hiszen bizonyos összeg alatt nem lehet eredeti parfümöt vásárolni. Eredeti termékeknél a celofáncsomagolás tökéletesen illeszkedik a dobozra, szorosan ráfeszül, nem csúszkál. Ha egyáltalán nincs celofán a dobozon vagy túl laza, gyűrött, elmozdul, akkor biztos, hogy hamisítványról van szó. Egy eredeti illat csomagolásán soha nincs hiba, elütés, nem csúsznak el a betűk, ahogy a betöltött folyadék színe, állaga is változhat hamis termékeknél, eltérhet az eredeti parfümtől.

„Mindig ügyeljünk arra, hol veszünk parfümöt, de húsvétkor legyünk különösen óvatosak: a legmegbízhatóbb forrásnak a márkaboltok és az ellenőrzött üzletek, hálózatok számítanak. Nemcsak magunknak vagy szeretteinknek árthatunk a hamis termékkel, de az eredeti termékek gyártóit, hosszú távon pedig a gazdaságot is megrövidítjük, hiszen a hamisítók nem fizetnek járulékokat, adót, aminek ennek végül mi látjuk kárát” – emelte ki Pomázi Gyula.

A HENT és a TÁRKI  éves fogyasztói kutatásaiból kiderült, hogy az elmúlt időszakban tudatosabbak a fogyasztók és egyre nagyobb arányban utasítják el a hamis illatszereket és kozmetikumokat. 2011-ben mindössze a válaszadók kétharmada (66 százaléka) mondta, hogy nem vásárolna illegális forrásból származó parfümöket, 2019-ben a fogyasztók 82 százaléka, 2020-ban 86 százalék utasítja el

2021. április 2.|Kategóriák: Tudatosságfejlesztési munkacsoport, Vállalkozásoknak, Fogyasztóknak, Hír, Célcsoport, Munkacsoportok, Sajtóközlemények, hírek|Címkék: , , , |
Olvass tovább

Nagy rendőrségi hamis gyógyszer fogás

2021. március 31.

Egy illegális kémiai laborban és további deponálóhelyeken a nyomozók közel tízmillió darab nyugtatót, valamint 8 tonna vegyszert foglaltak le, melyek feketepiaci értéke több mint 6,3 milliárd forint.

A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) Nemzetközi Bűnözés Elleni Főosztály Kábítószer Bűnözés Elleni Osztálya bűnszervezetben elkövetett gyógyszerhamisítás bűntett megalapozott gyanúja miatt indított nyomozást az 51 éves budajenői L. László, valamint öt társa – köztük egy 48 éves debreceni vegyész és egy szír férfi – ellen.

A gyógyszerhamisító bűnszervezet nemzetközi bűnügyi információcsere nyomán került a magyar nyomozók látókörébe. Kiderült ugyanis, hogy az elmúlt időszakban jelentősen megnőtt egyfajta hamis nyugtatógyógyszerek lefoglalása a skandináv országokban. A külföldi hatóságok által lefoglalt tabletták hazánkhoz voltak köthetők: a rajtuk lévő magyar címke, valamint az elfogott futárok származása is ezt támasztotta alá. Így a KR NNI Nemzetközi Bűnözés Elleni Főosztály Kábítószer Bűnözés Elleni Osztály munkatársai a gyors és hatékony felderítés érdekében felvették a kapcsolatot külföldi kollégáikkal, és az ügyészségek bevonásával és vezetésével közös nyomozó csoportot hoztak létre.

A konstruktív együttműködésnek köszönhetően a nyomozók megállapították, hogy a bűnbanda tavaly augusztus óta egy zsámbéki illegális laborban állította elő az illegális nyugtatószereket, majd azt tabletta formájában legyártva Norvégiába csempészte, és ott értékesítette. Tevékenységüket konspirált módon, erre alkalmas applikációk segítségével folytatták. A nyomozás adatai szerint egy dobozt – melyben száz tabletta volt – 4,5-5,5 euroért árultak.

A szervezet vezetője az 51 éves budajenői L. Lajos volt: a hamis gyógyszerek gyártásához és csomagolásához szükséges alapanyagokat ő szerezte be, és az elkészült termékek raktározását és értékesítését is ő koordinálta. A tablettákat, utasításának megfelelően gyártotta le a 48 éves debreceni vegyész. A csapat többi tagja a külföldre csempészésében vett részt: a kamionsofőrök beszervezésében, illetve a tabletták rakományba rejtésében, és a vevőkkel való kapcsolattartásban.

A nyomozók 2021. március 24-én összehangolt akció keretében fogták

2021. március 31.|Kategóriák: Vállalkozásoknak, Hír, Gyógyszerhamisítás elleni munkacsoport, Fogyasztóknak, Munkacsoportok|Címkék: , , , |
Olvass tovább

SAJTÓKÖZLEMÉNY Tengeren érkezik a legtöbb hamis áru

2021. március 29.

A hamis áruk szállításának az egyik legfőbb csatornája a konténeres tengeri fuvarozás: 2014 és 2016 között így szállították a lefoglalt hamisított áruk összértékének 56 százalékát. A hajóval szállított konténerek több mint fele Németországon, Hollandián és az Egyesült Királyságon keresztül jutott be az unióba 2016-ban – derül ki a friss uniós tanulmányokból. Ezen javíthat, ha az Európai Multidiszciplináris Platform a Bűnügyi Fenyegetettség Ellen nevű szervezet (EMPACT) a 2021-2025-ös szakpolitikai ciklusában prioritásként ismeri el a szellemi tulajdonjog elleni bűncselekményeket.

2016-ban mintegy 121 milliárd eurónyi hamis termék áramlott az EU-ba, ami a teljes import 6,8 százaléka. Ez 83 milliárd euró veszteséget okozott az európai cégeknek, 15 milliárd eurónyit az EU-államoknak és 610 ezer munkahely megszűnését eredményezte – hozta nyilvánosságra friss tanulmányában az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD).

A kutatás szerint 2014 és 2016 között a legtöbb hamisított és kalózterméket postai csomagokban foglalták le (57 százalék), azonban az érték alapján egyértelműen a konténerszállító hajóval érkező hamisítványok dominálnak, ez az összérték mintegy 56 százaléka. Mivel a tengeri konténeres szállítás nagy előnye, hogy olcsón és hatékonyan képes kiszolgálni a kereskedelmet, nem meglepő, hogy a nemzetközi áruforgalom több mint 80 százalékát így bonyolítják.

A lefoglalt kozmetikai és szépségipari termékek, lábbelik, élelmiszerek, játékok és bőráruk összértékének több mint 50 százalékát tengeren szállították, ahogyan a lefoglalt elektronikai termékek 49 százalékát is. A tavalyi évben nem meglepő módon a gyógyszeripari hamisítványok száma is megugrott.

A jelentősen növekvő globális kereskedelem egyre nagyobb terhet ró a vámhatóságokra. Míg a röntgen- vagy gammasugár-vizsgálattal a kábítószerek és fegyverek szállítása felderíthető, a hamisított vagy illegális forrásból származó áru kiszűrésében nem hatékony. Ezek felderítése fizikai jelenlétet igényel, azonban a konténereknek csak kevesebb mint 2 százalékát ellenőrzik így.

„„A koronavírus járvány fokozta a problémát: a bűnözői hálózatok nagyon

2021. március 29.|Kategóriák: Tudatosságfejlesztési munkacsoport, Vállalkozásoknak, Fogyasztóknak, Hír, Célcsoport, Munkacsoportok, Ipari és kereskedelmi szekció, Sajtóközlemények, hírek, Jogalkalmazóknak|Címkék: , , , , , , , , |
Olvass tovább

Idén is megtartotta a MÉKISZ hagyományos, a „Hatóság válaszol” konferenciáját

2021. március 24.

Idén március 24-én hívta össze online a MÉKISZ a hagyományos, a „Hatóság válaszol” konferenciáját. A hatóságok számos kérdésre adtak választ, többek között a kikerülhetetlen téma, a COVID járvány is többször felmerült és válaszoltak ezzel kapcsolatban az érintett szakértők. A HENT is a meghívottak között volt, többek között szóba kerültek a COVID kapcsán a tavalyi közös akciók, melynek során számos hamis terméket (maszkok, kézfertőtlenítők stb.) foglaltak le a hatóságok. Tájékoztatást kaptak ezen kívül a résztvevők a HENT terveiről, az új stratégia kialakításáról.

Megkérdezettek:

Agrárminisztérium (AM)

Gazdasági Versenyhivatal (GVH)

Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT)

Innovációs és Technológiai Minisztérium Kereskedelempolitikáért és Fogyasztóvédelemért Felelős

Helyettes Államtitkárság (ITM – FOHÁT)

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH)

Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK)

Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OGYÉI)

Önszabályozó Reklám Testület (ÖRT)

Közös kérdés: hogyan érintette a COVID a területüket

2021. március 24.|Kategóriák: Vállalkozásoknak, Hír, Célcsoport, Jogalkalmazóknak|
Olvass tovább

Film készült az utóbbi idők egyik legnagyobb műkereskedelmi botrányából, és van benne pár baki

2021. március 23.

2011-ben valósággal sokkolta a New York-i szcénát, amikor egyik napról a másikra váratlanul bezárt a város talán legpatinásabb, több mint másfél évszázados múltra visszatekintő galériája, a Knoedler. Most egy egész estés dokumentumfilm mutatja be, mi áll a közvélemény számára teljesen váratlan lépés hátterében.

Hogy a képzőművészet sokak számára még ma is kicsit misztikus világának fejleményei egyre szélesebb rétegek érdeklődését keltik fel, sok más egyéb mellett az is mutatja, hogy mind több dokumentumfilm készül a témában és ezek forgalmazói egyre gyakrabban vélik kifizetődőnek a széles körű nemzetközi forgalmazást. Az utóbbi évtizedek eddigi legismertebb festményhamisítójának „pályáját” bemutató 2014-es német film, a Beltracchi – A hamisítás története a hazai mozikba is eljutott, és viszonylag nagy érdeklődést keltett az a The Price of Everything című, itthon Senki többet címmel forgalmazott, négy évvel későbbi amerikai dokumentumfilm is, ami azzal foglalkozott a szcéna számos közismert szereplőjét megszólaltatva, hogyan hat a társadalmi értékrendek változása a kortárs művészeti piacra és milyen törvényszerűségekre épül az árképzés, azaz hogyan lehet beárazni a beárazhatatlant. A legfrissebb mozi pedig a tavaly bemutatott, ugyancsak amerikai Made You Look: The True Story About Fake Art (magyar címén A vászon mögött), amit a Netflixen lehet megnézni. Ha a magyar címből nem is feltétlenül, de az eredetiből sejteni lehet, hogy a Beltracchi-ügyhöz hasonlóan ezúttal is egy rendkívüli méretű hamisítási botrányról van szó, ennek középpontjában azonban nem a hamisító áll – bár az ő kilétére is fény derül –, hanem egy galéria, ami a hamisítványokat forgalomba hozta. Ráadásul nem is akármilyen galéria, hanem a világ legfontosabb műkereskedelmi központjának egyik legrégebbi és legismertebb galériája, a Knoedler.

A történetnek, amiről még 2013-ban, azaz felgöngyölítésének időszakában az artportal is beszámolt,  három fő- és számtalan mellékszereplője van. Az első számú főszereplő a galéria – volt – vezetője, Ann Freedman, akit, mivel nem ítéltek el, a

2021. március 23.|Kategóriák: Műtárgyhamisítás elleni munkacsoport, Vállalkozásoknak, Hír, Fogyasztóknak, Diákoknak, Célcsoport, Munkacsoportok, Tanároknak, Jogalkalmazóknak|Címkék: , |
Olvass tovább

HENT bemutatkozás a Dán Üzleti Klubban – IP Webinar

2021. március 10.

2021. március 8-án a Dán Nagykövetség szervezésében a HENT szakértői körképet adtak a hazai, szellemi tulajdonnal kapcsolatos tudnivalókról, a hamisítással kapcsolatos jogszabályokról és fellépési lehetőségekről, az online jogsértésekről valamint a jogérvényesítés módjairól is.

Erik Vilstrup Lorenzen dán nagykövet és Pomázi Gyula, az SZTNH elnöke, a HENT elnökhelyettese köszöntője után az alábbi témákat ismertették az előadók:

  • Legal and institutional background of intellectual property and counterfeiting (Mr. László Vass, Head of Industrial Property Law Section, HIPO)
  • Counterfeits in Hungary – Trends and distribution channels (Mr. Zoltán Kövesdi, Director of Operations, Vis Probandi; Working group member, NBAC)
  • Online infringements (Mr. Péter Horváth, Director of ProArt, Head of the Public Awareness Working Group, NBAC)
  • IP enforcement in Hungary (Mr. László Bérczes, Attorney at Law, Bérczes Law Office; Head of the Legal Enforcement Working Group, NBAC)
  • Q&A
2021. március 10.|Kategóriák: Tudatosságfejlesztési munkacsoport, Konferenciák, Hír, Fogyasztóknak, Célcsoport, Jogérvényesítési munkacsoport, Munkacsoportok, Jogalkalmazóknak, Rendezvény|Címkék: , , |
Olvass tovább

A hamisítvány már régen nem menő! – 5 ok, amiért nem érdemes megvenni a koppintott designer táskát

2021. március 3.

Nem újdonság, hogy a nagy márkák termékeit lemásolják. Ám az utóbbi években a hamis táskák gyártása már szinte külön iparággá nőtte ki magát, és elképesztő bevételre tesznek szert a tervezői darabokat sokszorosító szervezetek.

Talán még sokan emlékszünk a gagyi, hamisítvány Adidas zoknikra, amelyeken eggyel több csík volt, vagy a Nike edzőcipőre, amin fordítva volt a pipa. Bár az ár általában kedvező volt, a minőséggel kapcsolatos problémák mindig felvetődtek. A rosszul kivitelezett utánzatok lassan kikoptak a köztudatból, és átadták a helyüket a profin előállított replikáknak.

A replikák egy fokkal magasabb szinten helyezkednek el a hamisított termékek skáláján. Míg a rosszul kivitelezett táskák, ruhák esetében előfordul, hogy a dizájn csak nyomokban tartalmazza az eredeti termék kialakítását, addig a replikák szinte megszólalásig hasonlítanak a tervezői kreációkra. Mondhatni, tökéletes hamisítványok, és a rutintalan vásárlókat könnyedén megtévesztik.

A hamisítvány még sohasem volt ennyire népszerű

Manapság a hamis táskák piaca szinte virágzik, és egyre több helyen találkozhatunk a kamu cuccokkal. A tengerparton számos árus kereskedik különféle replikákkal, ám az aluljárókban is szép számmal találkozhatunk Louis Vuitton- és Chanel-retikülökkel. Az utóbbi időben pedig már az internetet is ellepték a koppintások, és a fiatalok körében egész kultusz épült köréjük. Bár az olcsón megvásárolt luxustáska elsőre ártalmatlan csekélységnek tűnhet, a valóságban ez mégsem ennyire egyszerű.

Gyermekmunka és kizsákmányolás

A replika táskákat sokszor gyermekmunkások készítik rossz körülmények között. A kizsákmányolásnak ezt a formáját a legtöbb országban büntetik, bizonyos területeken mégis virágzik a gyermekmunka. Az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatalának jelentéséből kiderült, hogy sokszor a táskákat előállító gyárak, valamint a kereskedők kapcsolatban állnak drog- és fegyvercsempészekkel. Így nagy eséllyel az olcsón megvásárolt kiegészítővel a szervezett bűnözést támogatják a kuncsaftok.

Az átlagos vásárló legtöbbször nem egy bűnbandától veszi meg a terméket, a pénz mégis ezeknél a szervezeteknél landol. A BBC egy

2021. március 3.|Kategóriák: Tudatosságfejlesztési munkacsoport, Fogyasztóknak, Hír, Célcsoport, Munkacsoportok|Címkék: , , , , |
Olvass tovább

SAJTÓKÖZLEMÉNY Akár 1500 eurónyi támogatás a kkv-k szellemitulajdon-jogainak érvényesítésére

2021. február 24.

Az Európai Bizottság és az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) által támogatott Ideas Powered for Business Kkv-alap olyan, unió területén működő kis- és középvállalkozásoknak (kkv) szól, amelyek szellemitulajdon-jogi stratégiájukat kívánják fejleszteni, és szeretnék megvédeni szellemitulajdon-jogaikat nemzeti, regionális vagy EU-szinten. Ennek 2021. március 1-jén nyíló, 20 millió euró keretösszegű pályázata azoknak a kkv-knak segít, amelyek a szellemitulajdon-jogaikat szeretnék érvényesíteni. 

Az Ideas Powered for Business Kkv-alap szellemi tulajdonhoz kapcsolódó előzetes diagnosztikai szolgáltatásokkal (IP scan) és/vagy védjegyek vagy formatervezési minták bejelentéseivel nyújt segítséget a vállalkozások megerősödéséhez. 

A 2021. március 1-jén nyíló pályázat során egy-egy vállalkozás legfeljebb 1500 eurónyi visszatérítést nyerhet el. A program keretében két szolgáltatás vehető igénybe. Az egyik során hivatásos szellemi tulajdonnal foglalkozó auditorok segítenek a szellemi tulajdont képező eszközök értékének meghatározásában (a szolgáltatás 75 százalékos kedvezménnyel vehető igénybe). Ez a tevékenység segítheti a cégek jelenlegi és jövőbeni szellemitulajdon-jogi stratégiájának kialakítását. A másik szolgáltatás igénybe vételekor 50 százalékos kedvezménnyel van lehetőség bejelenteni a szellemi tulajdont nemzeti, regionális vagy uniós szinten.

Az online benyújtható pályázat kapcsán Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke kiemelte, az ehhez hasonló támogatások valóban nagy segítséget nyújtanak a vállalkozásoknak abban, hogy a saját ötleteiket, termékeiket, szolgáltatásaikat megvédhessék. „A 21. század egyik legfontosabb értéke a szellemi tulajdon és annak megóvása, hiszen ez versenyképessé teszi nemcsak az adott vállalkozást, hanem azt az országot is, ahol ez a cég működik” – emelte ki Pomázi Gyula.

Az uniós támogatás mellett továbbra is elérhető a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) Iparjog-pályázata, amelynek célja hogy akár ingyenesen levédethetőek legyenek a szabadalmak, a védjegyek és egyéb iparjogi szellemi termékek. A 200 millió forint keretösszegű pályázat segítségével a pályázók akár 100 százalékig finanszírozhatják az oltalmakhoz kapcsolódó hatósági és ügyvivői díjakat.

A kkv-alap pályázattal kapcsolatban további információk az alábbi oldalon érhetők el:

2021. február 24.|Kategóriák: Tudatosságfejlesztési munkacsoport, Vállalkozásoknak, Pályázatok, vetélkedők, Hír, Célcsoport, SZTNH, Munkacsoportok, Sajtóközlemények, hírek, Kampány, pályázat, Kiadvány|Címkék: , , , , , |
Olvass tovább