Mekkora mértéket ölt a hamisítás az Európai Unióban és a világban?

Az Európai Unió vámhatárain történő lefoglalásokról a 27 tagország által nyújtott adatok alapján közzétett jelentés szerint a nemzeti vámszervek 2012-ben 90473 szellemitulajdon-jogokat érintő jogsértési esetet vizsgáltak, mintegy 40 millió, szellemitulajdon-jogot feltehetően sértő terméket foglaltak le, kiskereskedelmi áron számolva összesen közel 1 milliárd euró értékben. A vámhatóságok a hamis termékek darabszámát figyelembe véve legnagyobb mértékben csomagolóanyagokat, cigarettákat, ruházati és kozmetikai cikkeket, valamint játékokat állítottak meg. Az esetszámokat vizsgálva megállapítható, hogy a vámhatóságoknak a legtöbb esetben hamis cipők, ruházati termékek és ruházati kiegészítők, valamint hamis órák miatt kellett eljárást indítaniuk. A jelentés szerint jelentős hányadot tesznek ki a lefoglalt termékek között a fogyasztók egészségére és biztonságára veszélyt jelentő termékek: a mindennapi használatra szánt termékek, valamint a fogyasztók egészségére és biztonságára veszélyt jelentő termékek – mint pl. a hamis élelmiszerek, kozmetikai termékek, elektronikai cikkek, játékok, gyógyszerek – az összes lefoglalt cikk 12,7 százalékát tették ki 2012-ben. A lefoglalások mintegy 70%-a kisméretű csomagokat érintett, a megállított, hamis terméket tartalmazó postai csomagok 23 százaléka gyógyszereket tartalmazott.

A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara hamisítás elleni szervezete, a Business Action to Stop Counterfeiting and Piracy (BASCAP) 2011-es, a hamisítás és a kalózkodás gazdasági és társadalmi hatásaira becslést adó, a Frontier Economics által készített tanulmányának adatai szerint a G20 országaiban a hamisított és kalóztermékek forgalmi értéke (ideértve a belföldi illegális forgalmazást és az online kalózkodást is), eléri az évi 650 milliárd USA-dollárt. A becslés szerint a hamisítás és kalózkodás a világ 20 gazdaságilag legfejlettebb országában évi több mint 125 milliárd dollár kárt okoz, és az illegális tevékenységek 2,5 millió legális munkahelyet szorítanak ki a piacról.

Az Envisional 2011 januárjában, a világháló jogsértő célokra való használatának méréséről közzétett kutatásának megállapításai szerint a világháló forgalmának 23,76% -a jogsértő (ide nem értve a pornográf oldalakat). A BitTorrent alapú adatforgalom a teljes internetes forgalom 17,9%-át teszi ki, amelynek 63,7%-át a jogosulatlanul megosztott szerzői jog által védett művek adják. A cyberlocker oldalak arányát a teljes internetes forgalom 7%-ára becsülik, az ezen oldalakon fellelhető linkek 73,15%-a szerzői jogi művekre mutatott.

A Business Software Alliance (BSA) 2012-es Globális Szoftverkalózkodási Tanulmányának adatai szerint 2011-ben a szoftverkalózkodás aránya globálisan 42% volt, 63,4 milliárd USA dollár értékben, míg az Európai Unióban a kalóz szoftverek aránya 33% volt, amely 10,4 milliárd euró értéket képviselt. Az ún. BRIC országokban (Brazília, Oroszország, India, Kína) 2011-ben 70% volt a kalóz szoftverek aránya és azok összértéke csaknem elérte a 18 milliárd USA dollárt.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint az interneten illegális oldalakon forgalmazott gyógyszerek több mint 50%-a hamisítvány.

A fenti adatokból is jól látszik, hogy a szellemitulajdon-jogok megsértésének száma riasztó mértékű. a gazdaság valamennyi ágazatának érintettsége, a digitális technológiák és az internet használatának elterjedésével kialakult elkövetési formák és terjesztési csatornák, valamint a hamisítás és kalózkodás hátrányos gazdasági és társadalmi következményei komoly kihívás elé állítják a jogosultakat, a hamisítás elleni fellépésre hatáskörrel rendelkező hatóságokat, valamint a kormányzatokat.