About Barsvári Tímea

A szerző nem adott nem adott meg minden adatot.
So far Barsvári Tímea has created 665 blog entries.

Film készült az utóbbi idők egyik legnagyobb műkereskedelmi botrányából, és van benne pár baki

2021. március 23.

2011-ben valósággal sokkolta a New York-i szcénát, amikor egyik napról a másikra váratlanul bezárt a város talán legpatinásabb, több mint másfél évszázados múltra visszatekintő galériája, a Knoedler. Most egy egész estés dokumentumfilm mutatja be, mi áll a közvélemény számára teljesen váratlan lépés hátterében.

Hogy a képzőművészet sokak számára még ma is kicsit misztikus világának fejleményei egyre szélesebb rétegek érdeklődését keltik fel, sok más egyéb mellett az is mutatja, hogy mind több dokumentumfilm készül a témában és ezek forgalmazói egyre gyakrabban vélik kifizetődőnek a széles körű nemzetközi forgalmazást. Az utóbbi évtizedek eddigi legismertebb festményhamisítójának „pályáját” bemutató 2014-es német film, a Beltracchi – A hamisítás története a hazai mozikba is eljutott, és viszonylag nagy érdeklődést keltett az a The Price of Everything című, itthon Senki többet címmel forgalmazott, négy évvel későbbi amerikai dokumentumfilm is, ami azzal foglalkozott a szcéna számos közismert szereplőjét megszólaltatva, hogyan hat a társadalmi értékrendek változása a kortárs művészeti piacra és milyen törvényszerűségekre épül az árképzés, azaz hogyan lehet beárazni a beárazhatatlant. A legfrissebb mozi pedig a tavaly bemutatott, ugyancsak amerikai Made You Look: The True Story About Fake Art (magyar címén A vászon mögött), amit a Netflixen lehet megnézni. Ha a magyar címből nem is feltétlenül, de az eredetiből sejteni lehet, hogy a Beltracchi-ügyhöz hasonlóan ezúttal is egy rendkívüli méretű hamisítási botrányról van szó, ennek középpontjában azonban nem a hamisító áll – bár az ő kilétére is fény derül –, hanem egy galéria, ami a hamisítványokat forgalomba hozta. Ráadásul nem is akármilyen galéria, hanem a világ legfontosabb műkereskedelmi központjának egyik legrégebbi és legismertebb galériája, a Knoedler.

A történetnek, amiről még 2013-ban, azaz felgöngyölítésének időszakában az artportal is beszámolt,  három fő- és számtalan mellékszereplője van. Az első számú főszereplő a galéria – volt – vezetője, Ann Freedman, akit, mivel nem ítéltek el, a

Munkacsoport A Műtárgyhamisítás elleni munkacsoport 2021. évi kiemelt tervei (dr. Kármán Gabriella munkacsoport vezető)

2021. március 11.

Könyvbemutató – Ocsút a búzától (fotó: HENT)

2020 elején mutattuk be a szakmai közönségnek a Műtárgyhamisítás magyar szemmel – Ocsút a búzától című kötetünket (az SZTNH – OKRI – Kieselbach Galéria közös kiadásában jelent meg). A kézikönyv aktuális helyzetképet vázol a műtárgyhamisítás jelenségének aktuális magyarországi helyzetéről és rámutat a fellépés javasolt eszközeire. A kereskedelmi forgalomban nem kapható kötet példányaihoz a szakemberek és a műtárgyak iránt érdeklődők széles körben hozzájuthattak, azonban a szabad példányok fogytán is nagy az érdeklődés iránta. A járvány miatti korlátozások miatt a könyvtárakban és az intézményeknél történő hozzáférés is akadályoztatott, így a tervezett online közzététel jelentősége felértékelődik. Terveink szerint a kötetet 2021 első félévében online elérhetővé tesszük.

A műtárgyak védelmével, kereskedelmével, eredetiségének vizsgálatával foglalkozó szakemberek egyöntetűen megfogalmazott álláspontja szerint a műtárgyhamisítás megelőzésének egyik legfontosabb és leghatékonyabb eszköze a magyar alkotók életművének rendszerszintű feldolgozása lehet, amely mindezidáig nem valósult meg. A szisztematikus feldolgozás művészettörténeti szempontból is kívánatos, másrészt referenciaként is szolgálhat a kétes eredetiségű művek vizsgálata, véleményezése során.

A HENT Műtárgyhamisítás elleni munkacsoportja a Műtárgyhamisítás magyar szemmel című kiadvánnyal, a szakértők tanulmányaival, megállapításaival támasztja alá ezt az igényt, és 2021-ben ennek a megvalósíthatóságán dolgozik, a művészeti mecenatúrával való együttműködésre törekedve.

HENT bemutatkozás a Dán Üzleti Klubban – IP Webinar

2021. március 10.

2021. március 8-án a Dán Nagykövetség szervezésében a HENT szakértői körképet adtak a hazai, szellemi tulajdonnal kapcsolatos tudnivalókról, a hamisítással kapcsolatos jogszabályokról és fellépési lehetőségekről, az online jogsértésekről valamint a jogérvényesítés módjairól is.

Erik Vilstrup Lorenzen dán nagykövet és Pomázi Gyula, az SZTNH elnöke, a HENT elnökhelyettese köszöntője után az alábbi témákat ismertették az előadók:

  • Legal and institutional background of intellectual property and counterfeiting (Mr. László Vass, Head of Industrial Property Law Section, HIPO)
  • Counterfeits in Hungary – Trends and distribution channels (Mr. Zoltán Kövesdi, Director of Operations, Vis Probandi; Working group member, NBAC)
  • Online infringements (Mr. Péter Horváth, Director of ProArt, Head of the Public Awareness Working Group, NBAC)
  • IP enforcement in Hungary (Mr. László Bérczes, Attorney at Law, Bérczes Law Office; Head of the Legal Enforcement Working Group, NBAC)
  • Q&A

A hamisítvány már régen nem menő! – 5 ok, amiért nem érdemes megvenni a koppintott designer táskát

2021. március 3.

Nem újdonság, hogy a nagy márkák termékeit lemásolják. Ám az utóbbi években a hamis táskák gyártása már szinte külön iparággá nőtte ki magát, és elképesztő bevételre tesznek szert a tervezői darabokat sokszorosító szervezetek.

Talán még sokan emlékszünk a gagyi, hamisítvány Adidas zoknikra, amelyeken eggyel több csík volt, vagy a Nike edzőcipőre, amin fordítva volt a pipa. Bár az ár általában kedvező volt, a minőséggel kapcsolatos problémák mindig felvetődtek. A rosszul kivitelezett utánzatok lassan kikoptak a köztudatból, és átadták a helyüket a profin előállított replikáknak.

A replikák egy fokkal magasabb szinten helyezkednek el a hamisított termékek skáláján. Míg a rosszul kivitelezett táskák, ruhák esetében előfordul, hogy a dizájn csak nyomokban tartalmazza az eredeti termék kialakítását, addig a replikák szinte megszólalásig hasonlítanak a tervezői kreációkra. Mondhatni, tökéletes hamisítványok, és a rutintalan vásárlókat könnyedén megtévesztik.

A hamisítvány még sohasem volt ennyire népszerű

Manapság a hamis táskák piaca szinte virágzik, és egyre több helyen találkozhatunk a kamu cuccokkal. A tengerparton számos árus kereskedik különféle replikákkal, ám az aluljárókban is szép számmal találkozhatunk Louis Vuitton- és Chanel-retikülökkel. Az utóbbi időben pedig már az internetet is ellepték a koppintások, és a fiatalok körében egész kultusz épült köréjük. Bár az olcsón megvásárolt luxustáska elsőre ártalmatlan csekélységnek tűnhet, a valóságban ez mégsem ennyire egyszerű.

Gyermekmunka és kizsákmányolás

A replika táskákat sokszor gyermekmunkások készítik rossz körülmények között. A kizsákmányolásnak ezt a formáját a legtöbb országban büntetik, bizonyos területeken mégis virágzik a gyermekmunka. Az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatalának jelentéséből kiderült, hogy sokszor a táskákat előállító gyárak, valamint a kereskedők kapcsolatban állnak drog- és fegyvercsempészekkel. Így nagy eséllyel az olcsón megvásárolt kiegészítővel a szervezett bűnözést támogatják a kuncsaftok.

Az átlagos vásárló legtöbbször nem egy bűnbandától veszi meg a terméket, a pénz mégis ezeknél a szervezeteknél landol. A BBC egy

SAJTÓMEGHÍVÓ 125 éves a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala – jubileumi ünnepség

2021. február 25.

1896. március 1-jén jött létre a Magyar Királyi Szabadalmi Hivatal, vagyis a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) jogelődje, Magyarország legrégebbi, innovációval foglalkozó hivatala.

A jeles alkalmat az SZTNH online elérhető esemény keretében ünnepli meg. A rendezvényen köszöntőt mond Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke; Palkovics László innovációs és technológiai miniszter; Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkára, valamint videóüzenetben köszönti a hivatalt Daren Tang, a World Intellectual Property Office (WIPO) vezetője is. 

Az ünnepség részletes programja (a további felszólalók névsorával), valamint maga az online közvetítés az alábbi linken érhető el:
https://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/125-eves-az-sztnh

Az ünnepség időpontja: 2021. március 1. (hétfő) 10:00 óra.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a vírushelyzetre való tekintettel az eseményen sajtóorgánumonként legfeljebb egy operatőr vagy fotós személyes részvételére lehetőség van (helyszín: Budapest Music Center, Mátyás u. 8.). Ehhez kérjük, hogy legkésőbb 2021. február 28. (vasárnap) 17:00 óráig jelezzenek vissza a kommunikacio@hipo.gov.hu e-mail címre.

2021. február 25.|Kategóriák: Hír, Sajtómeghívók, meghívók|Címkék: |

SAJTÓKÖZLEMÉNY Akár 1500 eurónyi támogatás a kkv-k szellemitulajdon-jogainak érvényesítésére

2021. február 24.

Az Európai Bizottság és az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) által támogatott Ideas Powered for Business Kkv-alap olyan, unió területén működő kis- és középvállalkozásoknak (kkv) szól, amelyek szellemitulajdon-jogi stratégiájukat kívánják fejleszteni, és szeretnék megvédeni szellemitulajdon-jogaikat nemzeti, regionális vagy EU-szinten. Ennek 2021. március 1-jén nyíló, 20 millió euró keretösszegű pályázata azoknak a kkv-knak segít, amelyek a szellemitulajdon-jogaikat szeretnék érvényesíteni. 

Az Ideas Powered for Business Kkv-alap szellemi tulajdonhoz kapcsolódó előzetes diagnosztikai szolgáltatásokkal (IP scan) és/vagy védjegyek vagy formatervezési minták bejelentéseivel nyújt segítséget a vállalkozások megerősödéséhez. 

A 2021. március 1-jén nyíló pályázat során egy-egy vállalkozás legfeljebb 1500 eurónyi visszatérítést nyerhet el. A program keretében két szolgáltatás vehető igénybe. Az egyik során hivatásos szellemi tulajdonnal foglalkozó auditorok segítenek a szellemi tulajdont képező eszközök értékének meghatározásában (a szolgáltatás 75 százalékos kedvezménnyel vehető igénybe). Ez a tevékenység segítheti a cégek jelenlegi és jövőbeni szellemitulajdon-jogi stratégiájának kialakítását. A másik szolgáltatás igénybe vételekor 50 százalékos kedvezménnyel van lehetőség bejelenteni a szellemi tulajdont nemzeti, regionális vagy uniós szinten.

Az online benyújtható pályázat kapcsán Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke kiemelte, az ehhez hasonló támogatások valóban nagy segítséget nyújtanak a vállalkozásoknak abban, hogy a saját ötleteiket, termékeiket, szolgáltatásaikat megvédhessék. „A 21. század egyik legfontosabb értéke a szellemi tulajdon és annak megóvása, hiszen ez versenyképessé teszi nemcsak az adott vállalkozást, hanem azt az országot is, ahol ez a cég működik” – emelte ki Pomázi Gyula.

Az uniós támogatás mellett továbbra is elérhető a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) Iparjog-pályázata, amelynek célja hogy akár ingyenesen levédethetőek legyenek a szabadalmak, a védjegyek és egyéb iparjogi szellemi termékek. A 200 millió forint keretösszegű pályázat segítségével a pályázók akár 100 százalékig finanszírozhatják az oltalmakhoz kapcsolódó hatósági és ügyvivői díjakat.

A kkv-alap pályázattal kapcsolatban további információk az alábbi oldalon érhetők el:

Ebből komoly botrány lehet: hamis Fabergé-munkák az Ermitázsban?

2021. február 9.

A híres francia származású orosz ékszerész, Peter Carl Fabergé alkotásait régóta előszeretettel hamisítják. A mostani eset, ha a vádak megállnak, új szintet jelenthet, mert a hamisítványokat a világ egyik legnagyobb múzeumában állítják ki. – olvasható az artportal honlapján.

A szentpétervári Ermitázs nem először rendez kiállítást az orosz kulturális örökség különösen nagyra tartott részét képező Fabergé-ékszerekből, köztük az 1846-1920 között élt mester legendás húsvéti tojásaiból. A tavaly novemberben megnyílt, és március 14-ig látogatható, Fabergé: A cári udvar ékszerésze című tárlatot a múzeum vezető ékszer- és drágakő specialistája, a tavaly elhunyt Marina Lopato emlékének ajánlja; Lopato még személyesen vett részt a tárlat koncepciójának kialakításában s a bemutatott tárgyak kiválasztásában. A kiállítás anyaga részben az Ermitázs saját, e téren nem különösebben gazdag anyagára épül, de számos munkát hoztak át a ma ugyancsak múzeumként működő pavlovszki és peterhofi egykori cári rezidenciákból, a moszkvai Orosz Nemzeti Múzeumból, a szentpétervári Keresztény Kultúra Múzeumából és a baden-badeni Fabergé Museumból.

A botrányt egy Londonban élő orosz műkereskedő, Andre Ruzhnikov robbantotta ki, aki négy évtizede kereskedik – egyebek mellett – Fabergé ékszerekkel és most nyílt levélben fordult Mikhail Piotrovskyhoz, az Ermitázs főigazgatójához, azzal vádolva őt, hogy „besározza a Fabergé jó hírét, visszaél a látogatók bizalmával, hamis látszatot kelt, és lerombolja a vezetésére bízott múzeum tekintélyét”. Kemény szavak, de jogosak, ha Ruzhnikovnak az a vádja, miszerint a tárlaton több, mint 20 hamisítvány szerepel, helytállónak bizonyul. Márpedig erre mind több jel utal; a vitában már több orosz és külföldi szakértő is megszólalt, támogatva, esetenként konkrét bizonyítékokkal alátámasztva a londoni műkereskedő álláspontját.

A vita középpontjában a baden-badeni múzeumból kölcsönzött alkotások állnak, többek között az a húsvéti tojás, amit II. Miklós cár 1904-ben, házasságkötésük 10. évfordulója alkalmából ajándékozott hitvesének, Alexandrának. A Fabergé Museum, ami magát a világ első és egyetlen, Fabergé életművének szentelt múzeumaként írja le, több mint 1.500 tárgyat

PROART ZENEIPARI JELENTÉS

2021. január 29.

A COVID-válság előtti utolsó teljes évében, 2019-ben a magyar zeneipar mérete elérte a rekord értékű 73,5 milliárd forintot. 2020-ban azonban a járvány miatti veszélyhelyzetben az élőzenei piac összeomlott, és ezzel a teljes zeneipar értékének több mint felét elveszítette.

Megjelent a ProArt Zeneipari Jelentés 2020, a ProArt Szövetség a Szerzői Jogokért negyedik átfogó elemzése.

A jelentés letölthető innen!

 

2021. január 29.|Kategóriák: Vállalkozásoknak, Fogyasztóknak, Hír, Célcsoport|Címkék: |

A Gyógyszerészeti Intézet és a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület közös tudományos-szakmai továbbképző programot szervez feburár 2-án

2021. január 20.

A gyógyszer- és betegbiztonság XXI. századi kihívása: Online gyógyszerforgalmazás és hamisított gyógyszerek kockázatainak csökkentése címen szervezett szakmai továbbképzési programot a PTE GYTK Gyógyszerészeti Intézete és a HENT február 2-ára.

Helyszín: Online; járványügyi helyzettől függően akár hibrid (párhuzamos személyes jelenléti) formában is

(a PTE GYTK előadótermében: 7624 Pécs, Rókus u 2.)

Időpont: 2021. február 2. (kedd) 14:00-17:30

A rendezvény a PTE GYTK Gyógyszerészeti Intézet és a HENT közös szervezésében, az EFOP-3.6.1-16-2016-00004 Átfogó fejlesztések a Pécsi Tudományegyetemen az intelligens szakosodás megvalósítása érdekében című pályázat támogatásával valósul meg.

Az előadásokra várjuk a GYOFTEX továbbképzési adminisztrációs felületen regisztrált gyógyszerész kollégákat, társkarok és társegyetemek munkatársait és hallgatóit, akik kutatói szeminárium formájában vesznek részt az eseményen, valamint a hatóságok és társszakmák munkatársait.

Időpont Előadó Előadás munkacíme
14:00-14:30 Dr. Botz Lajos A globalizáció hatása a gyógyszerbiztonságra
14:30-15:00 Dr. Ilku Lívia Hamisítás elleni lépések hazánkban és az Európai Unióban
15:10-15:40 Dr. Vida Róbert Betegbiztonsági kockázatértékelési metodika fejlesztése az internetes gyógyszerforgalmazás vizsgálatára
15:40-16:10 Dr. Iványi Péter Internetes gyógyszertári hálózatok feltérképezésének és értékelésének új lehetőségei
16:10-16:40 Dr. Feldmann Ádám A gépi tanulás módszerének alkalmazása a szilárd gyógyszerkészítmények felismerésében: egy új eszköz a hamis gyógyszerkészítmények elleni küzdelemben
16:40-17:10 Dr. Fittler András Az internetes gyógyszerforgalmazás és gyógyszerhamisítás aktuális kihívása: COVID-19 pandémia hatása az illegális online forgalmazási térre

Csak GYOFTEX regisztráltak részére:

17:20-17.30    Dr. Fittler András    Zárszó
(Online tesztírás a továbbképzési program résztvevői számára a MS Teams felületen)

A tudományos-szakmai továbbképző programon a részvétel ingyenes.

Maximális résztvevői létszám: 200 fő; Kreditpontok száma: 8 továbbképzési pont