A napokban debütált az új összeurópai szabályozás, melynek értelmében a gyógyszerek eredetiségét, és a gyártótól a fogyasztóig megtett útját egy egységes QR-kódrendszer igazolja. A QR-kódot leolvasva az információkat össze lehet vetni az eredeti gyártó által egy központi EU-s adatbázisba feltöltött állomány adataival. Gyógyszerek esetében az a készítmény számít hamisnak, amelynek vagy a származása, vagy az előtörténete hibádzik. Ezt figyelembe véve az egyébként eredeti, de Magyarországon forgalomba-hozatali engedély nélküli gyógyszer is hamisnak tekintendő.

Mi a helyzet a nem vényköteles (OTC) termékekkel?

A QR-kód használata elsősorban a vényköteles készítményekre vonatkozik. A szigorítás ugyan érinteni fogja az úgy nevezett feketelistás, azaz leggyakrabban hamisított OTC termékeket is, de még mindig nagyon sok egyéb készítménynél megmarad a kétkedés a fogyasztó részéről: vajon eredeti és hatásos terméket vesz-e.

Míg korábban ruhák, cipők, parfümök, műszaki cikkek estek áldozatul, napjainkban már a gyógyszeripari termékeket sem kímélik a nyerészkedők. Nem csak a hamis termékek, hanem a hamis termékígéretek, a kegyetlenül hatásos marketingmodellek is fenyegetik a fogyasztót. A hatástalan fogyasztószerek, vagy bőrápoló termékek inkább csak bosszúságot okoznak, de a cukorbetegséget, vagy akár a rákot is gyógyítani hirdetett teák, bogyók és egyéb csodaszerek beláthatatlan károkat tudnak okozni a betegeknek.

Már a gyártótól a gyógyszertárig ellenőrzik a gyógyszereket – kattintson tovább a részletekért!

Nem elhanyagolható ugyanakkor a bizalomvesztésből fakadó károk mértéke sem. „A csalódott betegek akár egy életre is elveszíthetik a bizalmukat bizonyos termékkör iránt, és inkább megtanulnak együtt élni egészségügyi problémáikkal, mint hogy újra csalódniuk kelljen” – meséli Kovács Jutka, a Frankl Pharma ügvezetője, akinek már a múltban is okoztak problémát a betegek jóhiszeműségével visszaélő versenytársak. A Frankl Pharma pikkelysömör elleni, ausztrál szabadalom alapján gyártott három fázisú, szteroidmentes krémcsaládja, a Psoratinex nagy megbecsülésnek örvend a magyar betegek körében is. Hatását kutatások igazolják, és a bőrgyógyászok is ajánlják a pikkelysömör bizonyos típusainál a tünetek enyhítésére.

Ugyanakkor a mai napig rendszeresen szembesül azzal a cég, hogy erre a gyógyíthatatlan, és csak aprólékos munkával tünetmentessé tehető betegségtípusra kampányszerűen jelennek meg továbbra is tiszavirág-életű konkurensek, akik a gyors siker reményében megpróbálják átcsábítani és ezzel együtt megtéveszteni a vásárlókat.

Hamis gyógyszerek

Azért, hogy ne essünk áldozatául az ilyen megtévesztő online hirdetéseknek, és ne dőljünk be az ezeken a honlapokon forgalmazott termékek ígéretének, vértezzük fel magunkat ellenük.

Mikor fogjunk gyanút? Mik lehetnek az ismérvei egy nem megbízható terméknek, vagy ilyet forgalmazó webshopnak?

  1. Hirtelen bukkan fel a semmiből, intenzív online kampánnyal, hatalmas mértékű akcióval, hiszen egy lendülettel kell megcsinálnia a szerencséjét, mielőtt kénytelen bezárni valamilyen NÉBIH, vagy OÉTI vizsgálat miatt.
  2. A hatóanyag valamilyen közkedvelt, közismert, vagy éppen divatszerűen felbukkanó ultramodern összetevő: nemesfémek, vagy azok ionjai, fantázianévvel illetett molekulák.
  3. A másik véglet, mikor egyetlen, nagyon tradicionálisnak beállított gyümölcs, vagy növényi származék csodálatos hatására van kihegyezve a termék ígérete: szőlőmag olaja, Amazonas-menti erdő titkos bogyója, tea- vagy fűféle.
  4. A honlap formátuma árulkodó: több nyelven is él a honlap, más-más domaincímről elérhetőek a nyelvi klónok, ugyanakkor a hitelesítő személyek fotói ugyanazok: a szakvélemény mellett mosolygó szőke doktornő a magyar változatban Kovács Angéla, a cseh klónban ugyanezzel a fotóval már Jana Ivanovna, és nyilvánvalóan egyikük sem valódi személy, hanem stock fotó.
  5. Érthetetlen, értelmetlen, csapnivaló magyarsággal, automata által készített tükörfordítás.
  6. A termék valami távoli helyről érkezik, mondjuk közvetlenül Amerikából, nincs elérhető, magyar vevőszolgálati telefonszámuk, vagy e-mail címük.
  7. Egyáltalán nem, vagy csak részben elérhetők a termék összetevői a weboldalon, és a képeken sem látszik, hogy fel lenne tüntetve a készítményen.
  8. A hangzatos ígéreteket alátámasztó kutatások nem találhatók a weboldalon.
  9. Nem elérhető a ma már minden kereskedelmi célú honlapnál kötelező Általános Szerződési Feltétel (ÁSZF), esetleg hasznavehetetlen, mert mondjuk éppen a cégadatok hiányoznak belőle. A forgalmazó elérhetőségei máshol sincsenek feltüntetve, vagy külföldre mutatnak, esetleg hiányoznak a jogi hitelesítők.
  10. Frusztráló üzenetekkel készteti a vásárlót azonnali rendelésre, mintha egyszeri, soha vissza nem térő alkalom lenne a vásárlás: „amíg a készlet tart”, „az ajánlatot éppen 45-en nézik”, „vásárlók száma eddig…” és hasonló motiválni hivatott feliratokat raktak a honlapra.

Fontos eljutnunk odáig, hogy meg tudjuk különböztetni a talmi hirdetéseket a korrekt online forgalmazói felületektől.

Sajnos nem csak a termékek honlapjai lehetnek aggályosak, hanem az edukációs céllal futtatott tájékoztató kampányokat is sok kifogás éri. Világszerte folyik a harc a fake news, azaz a hamis információk ellen. Ennek egyik legjellemzőbb ága az alternatív orvostudományt mérgező, minden alátámasztást, bizonyítékot nélkülöző egészségüzenetek. Ezek olyannyira elburjánzottak például a lakosság 2-3 százalékát érintő pikkelysömör témakörében, hogy fogyasztói nyomásra az Instagram 2018 februárjában időszakosan már letiltotta a #psoriasis hashtag használatát. 2019-ben ismét a téli időszak végén merült fel újra néhány napra a tiltás.

Forrás: Psoratinex