Köztük olykor olyan „életmentő” vakcina is, mint az agyhártyagyulladás-elleni, illetve a tetanusz-oltás. Például a Bexsero hiányát, amely az agyhártyagyulladás baktériumának B-törzse ellen nyújt védelmet, január óta csak néhányszor néhány hétre sikerült megszüntetni. A hatóságok Ausztriából és Portugáliából származó vakcinával próbálták meg tavasszal megoldani az ellátást. Lapunknak egy olvasónk arra panaszkodott, hogy az érszűkületére fölírt gyógyszert súlyos mellékhatásai miatt le kellett cseréltetnie, az újtól jelentősen enyhültek a panaszai, ám az gyártási probléma miatt eltűnt a patikából. Azóta – a gyógyszerésztől úgy tudja – már a törzsszámát is törölték. A helyette kapott újabb orvossággal visszatértek a panaszai. A lábában lévő érszűkület fájdalmassá teszi a járást, egyhuzamban csak kisebb távolságok megtételére képes.

A gyógyszerhiány nem magyar sajátosság, az Egyesült Államoktól Lengyelországig mindenütt van ellátási zavar, olykor éppen amiatt lesznek hiánycikkek, mert a politikai döntéshozók meggondolatlanul nyúlnak bele a gyógyszerpiac megregulázásába. A gyártók oda viszik a készleteiket, ahol többet kaphatnak értük. Ha az árletörés tartósnak bizonyul, előfordul az is, hogy leállnak a termék gyártásával, a „túl olcsó” készítményt „pihentetik.”

„A patikabezárásos ügyekben láttuk, hogy a másutt jobban eladható szereknek az utóbbi években felpörgött a fekete exportja is” – mondta lapunknak Ilku Lívia, a HENT gyógyszerhamisítás elleni munkacsoport vezetője. A szakember szerint ez a jelenség már régóta ismert a pszichiátriai szereknél, ám ennek az üzletnek a sikere más készítményeket is magával húzott. Ez a jelenség – a hazai készletek illegális külföldre juttatása – oda is vezethet, hogy a magyar betegek időről-időre nem jutnak népszerű nyugtatókhoz, fájdalomcsillapítókhoz, keringési betegségekre ható szerekhez.

A Pharmaonline korábbi írása szerint: az üzlet nagykereskedők között is zajlik. Ez történhet például egy olyan „láncban” is, amikor egy hazai nagykereskedőtől az árut megveszi egy másik hazai nagykereskedő, s az adja tovább egy külföldi nagykereskedőnek. Magyarországról egyébként – a nálunk alkalmazott nyomott árak miatt – elsősorban fejlett uniós országokba irányul a kereskedelem, de például Litvániába is eljut egy-egy szállítmány. Korábban hazai patikákból is vásároltak külföldi nagykereskedők, illetve egészségügyi szolgáltatók úgynevezett megrendelőlappal készítményeket, de a Kúria tavaly ősszel pontot tett ezeknek a szürke zónában zajló ügyleteknek a végére, amikor kimondta: külföldi megrendelőlapra nem adható ki gyógyszer. A hatósági ellenőrzések nyomán kiszabott több tízmilliós bírságok és patikabezárások valamelyest visszavetették ezt az üzletet, de le nem állították.

A sajtó időről-időre beszámol olyan esetekről, amikor onkológiai kezeléseket szakítottak félbe, mert egy olcsó és gyakran alkalmazott daganatellenes terápia hatóanyaga elfogyott. A Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerészeti Intézetének tavalyi elemzése szerint a 490 onkológiai készítményből a vizsgált időpontban 49 volt elérhetetlen. Egy-egy ilyen szer átlagosan 589 napot tölt a hatósági hiánylistán.

„A piacon mindig vannak helyettesítők, melyek hatóanyag-tartalmukban gyakorlatilag megegyeznek az eddig használtakkal, csak sokkal drágábbak, és nem a megszokott forgalmazókon keresztül, hanem kizárólag egyedileg szerezhetőek be” – mondta a Népszavának Botz Lajos professzor, a pécsi egyetem gyógyszerészeti intézetének igazgatója. Így a beszerzés akár tízszer annyiba is kerülhet. Hozzátette: az Európai Kórházi Gyógyszerészeti Szövetség legutóbbi felmérése szerint a kórházi-klinikai gyógyszerészek 99 százaléka tapasztalt termékhiányt az elmúlt évben; 63 százalékban heti vagy akár napi szinten, és a gyógyszerészek 50,7 százaléka szerint ez a betegellátásra is közvetlen negatív hatással van. A kórházak pedig gyakran nem is jelentik időben a hatóságoknak, ha egy-egy fontos szerből a gyártó nem szállít, mert pusztán a hiány hírére a többiek azonnal spájzolni kezdenek.

A hazai patikák hiánycikkeit szabad forgalmazásban is be lehet szerezni – mondta Botz Lajos. Akinek hiánycikk lett a medicinája, az a gyógyszer-hatóságtól és finanszírozótól kérhet engedélyt arra, hogy gyógyszerfutárral behozathassa külföldről. Az idén mintegy tízezer ilyen engedélyt adtak ki a hatóságok. Vannak, akik nem bajlódnak ezzel, s közvetlenül a neten próbálják megvásárolni a hiányzó gyógyszereket, ám ezen az úton már nem biztos, hogy az európai, észak-amerikai gyógyszer-hatóságok által előírt minőséget kapják – figyelmeztet a professzor.

Danó Anna

(forrás: http://nepszava.hu/cikk/1147978-kronikus-baj-lett-a-gyogyszerhiany/)