A hamisított termékek gyatra összeszerelésük és az alacsony minőségű alkatrészek miatt ártalmas anyagokat is tartalmazhatnak, amelyek súlyosan veszélyeztetik az egészséget. Emellett a kétes eredetű készülékek esetében jelentős biztonsági kockázatok is felmerülnek az online bankolások és egyéb pénzügyi tranzakciók során, derült ki az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) legfrissebb jelentéséből.

„A másolatok egészségkárosító hatásait a felhasználók saját bőrükön is megtapasztalhatják, hiszen számos esetben hatalmas egészségügyi rizikót jelentenek a hamisítványokban fellelhető mérgező anyagok, amelyeket több országban már betiltottak” – figyelmeztetett Németh Mónika, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) titkára. Hozzátette: a nem megfelelő színvonalú technikai háttér a kiberbűnözés melegágya is, hiszen nincs biztosítva a fogyasztók adatainak megfelelő védelme sem.

Az említett kockázatokon felül az okostelefon-hamisítás uniós szinten hatalmas bevételkieséssel is jár, hiszen 2015-ben körülbelül 4,2 milliárd eurós (nagyjából 1200 milliárd forint) forgalomkiesést okozott a térségben az utánzatok megjelenése, a mintegy 14 millió el nem adott készülék pedig az ágazati értékesítés 8,3%-ának felel meg. Az egyes országokra vonatkozóan a kieső bevételek aránya tekintetében Románia vezet 19,1%-os hamisítási rátával, azt követi Bulgária (17,2%), majd Görögország (16,9%). Magyarország a rangsor ötödik helyén áll 15,1%-os értékével, ami meghaladja az összesített 8,3%-os uniós átlagot.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a legtöbb esetben a napi rutin részét képező, telefonon keresztül végzett banki tevékenységek (például a pénzfelvétel vagy az utalás) során magasabb az adathalászat veszélye akkor, ha a fogyasztó mindezt egy nem eredeti készülékről hajtja végre.

A tényleges forgalomkiesés szempontjából a hamisítás hatása Olaszországban a legnagyobb, ahol a másolatok miatt meghiúsuló eladások becsült összege 885 millió euróra (265,5 milliárd forint) tehető, ezt követi az Egyesült Királyság (660 millió euró – csaknem 200 milliárd forint), majd Németország (564 millió euró – 170 milliárd forint). Fontos megjegyezni, hogy a jelentés szerint csak az öt legnagyobb uniós tagállamban 2,9 milliárd euró (megközelítőleg 900 milliárd forint) vész el a hamisítás miatt, ami uniós szinten a kieső értékesítés közel 70%-át teszi ki.

Az Európára vonatkozó adatok mellett, a beszámoló arra is kitér, hogy a különböző utánzatok nem csak az EU-ban, hanem globális szinten is számottevő károkat okoznak, hiszen a várható bevételek 12,9%-ától fosztják meg a legális szereplőket, melynek pénzben kifejezett értéke 45,3 milliárd euróra (körülbelül 13 500 milliárd forint) tehető. Komoly aggodalomra adhat okot, hogy forgalomkiesés 36%-át az egyik legfejlettebb országként jegyzett Kína tudhatja magáénak. Érdemes még megemlíteni, hogy a hamisítás által az értékesítésre gyakorolt legalacsonyabb relatív hatást az Egyesült Államokban és az EU-ban mérték, mindkét esetben 10% alatt maradva.