Hazánk a harmadik legfertőzöttebb országnak számít a gyógyszerhamisítás terén Európában. Főként az interneten terjednek az illegális termékek. Ezek többsége Indiából származik, de kontinensünkön egyedülálló módon Magyarországon egy gyógyszerhamisító gyárat is lelepleztek 2014-ben, ahonnan elsősorban Svédországba és Norvégiába jutottak a tiltott termékek. Ennek fő oka egy olyan népszerű gyógyszer volt, melyre ezekben az országokban hatalmas a kereslet.

Egyaránt nagy veszélyt rejt, ha egy hamis gyógyszerből hiányzik egy lényeges alapanyag – ez olyan komoly betegségeknél, mint a különböző daganatok, nagy eséllyel halálhoz is vezethet –, vagy ha olyan anyagot is tartalmaz, melynek nem kéne benne lennie a készítményben. „Ma már bármit meg kehet venni hamisan az interneten” – mutatott rá Ilku Lívia, aki azt a megdöbbentő tényt is bemutatta, hogy a hagyományos piacokon is még mindig viszonylag gyakori a hamis gyógyírek árusítása.

A világhálón jelenleg 73 legális hazai patika van, de számuk egyre bővül, s mindegyik mögött egy-egy fizikailag is fellelhető gyógyszertár áll. Ezzel szemben az Egyesült Államokban számon tartanak egy listát, mely szerint a világhálón több mint 36 000 „gyógyszertár” található, ám ezeknek csupán 0,6 százaléka legális. Mindez nem csak az egészséget, de a gazdaságot is jelentősen károsítja, mivel óriási bevételkiesést jelent az államoknak. Egyes felmérések szerint évente 38 000 ember marad munka nélkül a gyógyszeriparban emiatt. Adót nem fizetnek az árusítók, a kieső pénz pedig többnyire a szervezett bűnözésnél landol.

Hamis szereket akkor állítanak elő, ha azokat el lehet adni – taglalta Horváth Péter, aki azt is kifejtette, hogy leginkább tudatos és felvilágosult fogyasztókra lenne szükség. A legális bevételek nem csak az államkasszát növelik, de a munkahelyteremtést és -fenntartást is szolgálják, ahogy a gazdaságot is, valamint szellemi tulajdon esetén az alkotók kreatív munkáját is segítik.

Gyógyszerhamisítás esetén valamivel könnyebb felvilágosítani az embereket, hiszen igencsak nyomós érv, hogy bele is lehet halni az illegális szerekbe. Kulturális téren már nehezebb a helyzet, digitálisan könnyen terjednek az alkotások, és nehezebb felhívni a figyelmet arra, hogy itt is jelentős károk keletkeznek. Itthon felállt már ennek megelőzésére egy hálózat, részben fizetős formában, részben ingyenesen, például a reklámbevételek által szponzorált stream-elésekkel.

A tudatosságot már az óvodától kezdve érdemes beletáplálni az emberekbe – így az is gyakorivá válhat, hogy a gyerekek „fertőzik meg a szüleiket” a tanultakkal –, de a döntéshozók figyelmét is fontos felkelteni. A fiatalok fogékonyságát jól mutatja, hogy a témában kiírt pályázatra olyan színvonalú munkák is beérkeztek, melyeket különböző hazai és külföldi konferenciákon is használnak a munkacsoportok. A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület évről évre a fesztiválokon is megjelenik és játékos, interaktív módon, szakemberek segítségével ismertetik a hamisítással kapcsolatos tudnivalókat.

Egy újabb jelenség a gyógyszerek illegális módon való külföldre juttatása patikákból. A helyzet orvoslására a büntetőjogi tényállás megalkotása, és a mostani joggyakorlat csiszolása szükséges – mutatott rá Ilku Lívia. A különböző, egyre népszerűbb „adok-veszek” honlapok üzemeltetőinek az együttműködése is szükséges. Szerencsére ezen szervezetek, tulajdonosok együttműködőek, de s amíg egy-egy felkínált terméket gyorsan letiltanak az oldalakról, addig reklámokat már kevésbé kontrollálják, pedig fontos lenne azok eltüntetése is.

A szellemi termékek esetén maga a világháló számít a disztribútornak, a szolgáltatók nem csak platformot biztosítanak, hanem a termékek is rajtuk keresztül terjednek. Mivel jogszabályokkal nehéz lenne megoldani a problémát, elsősorban önszabályzásra volna szükség. Gyakran a különböző oldalak jóval nagyobb haszonhoz jutnak, mint az alkotók, s a szakemberek szerint ezen a területen is már egészen fiatal kortól fel kell világosítani a gyerekeket. A ProArt Szövetség a Szerzői Jogokért nemrég készített egy tananyagot a szerzői jogokról, amit kísérleti jelleggel januárban kezdenek oktatni egyes iskolákban. Horváth Péter a szervezet elnöke reméli, hogy hamarosan a szellemi tulajdonról is készül egy hasonló összegzés, és hogy sikerül majd intézményesíteni az ilyen jellegű anyagokat.