Ilyen árucikkek korábban patikákba is bekerülhettek, lévén ott sem feltétlen nézték, mi honnan jut el a polcokig – ezeket a termékeket ugyanis nem azon a zárt rendszeren keresztül forgalmazzák, mint a gyógyszereket. A jogszabály gyakorlatilag semmit nem ír elő, a patikák bárhonnan beszerezhetnek étrend-kiegészítőket – ha pedig azokkal bármilyen gond van, bottal üthetik a forgalmazó nyomát.

– Ezekkel a termékekkel az a legnagyobb gond, hogy sem a forgalomba hozatalt megelőzően, sem pedig azt követően nem esnek át azon a hatósági ellenőrzésen, amelyen a gyógyszerek igen. Azaz nem nézik meg, hogy a csomagoláson szereplő összetevőket a termék valóban tartalmazza-e, és ha igen, akkor abban a mennyiségben és olyan formában-e, ahogyan az a dobozon szerepel. Nem ellenőrzik azt sem, hogy került-e a termékbe más összetevő, tehát olyan, amelyet a csomagoláson nem tüntettek fel – mondja Hankó Zoltán.

A Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke kiemeli, hogy mindez nem a magyar hatóságok mulasztása miatt van így, hanem egyszerűen azért, mert ilyen az uniós szabályozás. Az ugyanis nem írja elő, hogy az étrend-kiegészítők csak hatósági engedélyezési eljárást követően kerülhessenek piacra, forgalmazóiknak mindössze bejelentési kötelezettségük van: le kell jelenteniük termékük összetételét, aminek valóságtartalmát érdemben senki nem ellenőrzi.

Ilku Lívia, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának vezetője szintén kiemeli, hogy a patikák polcain olyan étrend-kiegészítők is lehettek, amelyeknek minősége nem volt megfelelő, sőt akadt már köztük olyan hamisítvány is, amely kizárólag gyógyszerekben alkalmazható hatóanyagokat is tartalmazott. Ezek a kedden induló önszabályozó rendszer miatt már nem kerülhetnek be a patikákba, legalábbis azokba, amelyek csatlakoznak az együttműködéshez. Azok a gyógyszertárak, amelyek ezt megteszik, és így garantáltan megbízható étrend-kiegészítőket árulnak, ki is függesztik azt a logót, amelyet a gyógyszerészi kamara küld meg nekik az együttműködés aláírásakor. Ahol ez látható, ott garantált, hogy csak olyan forgalmazótól vagy nagykereskedőtől szereznek be árut, amelyik ellenőrzi annak minőségét, és arra kezességet is vállal. Mivel a patikák jelentkezését a kamarának még fel kell dolgoznia, illetve a gyógyszertárak korábban beszerzett készleteire még nem vonatkozik a megállapodás, azokat – ha legálisan szerezték be – értelemszerűen értékesíthetik. Ezzel az átfutási idővel számolva az várható, hogy az önszabályozó rendszerhez csatlakozó patikákban jövő év elejétől lesz garantáltan megbízható minden étrend-kiegészítő.

Míg a patikákból kiszorulnak a nem megbízható étrend-kiegészítők, az egyéb helyekről továbbra is ömlenek a piacra: az internetes áruházakban kínált, hálózatos formában, vagy éppen piramisrendszereken keresztül értékesített termékek minőségét továbbra sem ellenőrzi senki, azok legálisan forgalmazhatók különösebb vizsgálat nélkül. Az ezekkel való visszaélést törvényileg csak akkor lehet érdemben szankcionálni, ha konkrétan gyógyszerhamisítás történik – azaz ha ezek a szerek olyan hatóanyagot tartalmaznak, amelyek csak gyógyszerekbe kerülhetnének.

– Ezek klasszikusan azok a drága készítmények, amelyeket a vevők korábban sem a patikából szerezte be, hanem jellemzően interneten rendeltek: elsősorban fogyasztószerekről, potencianövelőkről van szó – mondja Csupor Dezső farmakognóziai szakgyógyszerész, a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karának docense. Annak oka, hogy leginkább ezt a két termékcsoportot hamisítják, abban keresendő, hogy igazán jó növényi fogyasztószer nincs, ahogyan potencianövelőből sincs ilyen. Marad tehát az illegális terület, vagyis az, hogy a növényinek tűnő termékekbe illegálisan gyógyszerhatóanyagot tesznek.

Bár a jövőben nagyobb biztonsággal lehet étrend-kiegészítőket vásárolni, ezek továbbra sem lesznek azonos értékűek az igazoltan hatásos OTC termékekkel. Utóbbiak közé tartoznak azok a vitaminkészítmények is – többek között D-vitaminból és vasból is van ilyen –, amelyek vény nélkül kiadható gyógyszernek minősülnek, és amelyeknek nemcsak az összetételét, hanem a hatását és a felszívódóképességét is bizonyítják klinikai vizsgálatokkal.

Nem segíti az új rendszer azt sem, hogy a vevők rájöjjenek arra, ha egy adott készítmény szedésének nem sok értelme van. – Klasszikusan ilyen a grépfrútmag-kivonat, amely nem rendelkezik azzal a hatással, ami miatt használják: nem múlik el tőle a nátha és nem stimulálja az immunrendszert sem – mondja Csupor Dezső. Ebből a szempontból tehát teljesen mindegy az, ami az egyetem vizsgálatából kiderült: hogy a termékekben – amelyeket patikákban is árultak – gyakorlatilag nem is volt olyan komponens, ami arra utalhatott volna, hogy a gyártók egyáltalán tettek bele grépfrútmagot bármilyen formában. Az ilyen készítmények ugyanis hatástalanok attól függetlenül, hogy van-e bennük grépfrúthatóanyag vagy sem. Ettől tehát nem véd a most felálló új rendszer, de legalább az garantált, hogy a dobozon szereplő és a tényleges összetétel megegyezik. A többi a vevőre van bízva, illetve arra, hogy a gyógyszerész milyen tájékoztatást ad neki.

Továbbra is bent lehetnek a patikákban azok a készítmények is, amelyeknek összetétele rendben van, minősége pedig állandó, de gyógyhatást, ellentétben a reklámjaikkal, nem lehet tulajdonítani nekik.