Május 6-án aláírásra került A megfelelő minőségű és biztonságos étrend-kiegészítők és speciális – gyógyászati célra szánt tápszerek forgalomba hozatalát biztosító rendszer létrehozására és működtetésére szóló ötoldalú együttműködési megállapodás. Honnan indult az elképzelés, és milyen rögös úton jutott el a GYNSZ, az MGYK, a MÉKISZ, a MAGYOSZ és az SZTNH/HENT a megállapodás elkészítéséig és aláírásáig?
A MÉKISZ tagvállalatai az egyesületbe történő belépéssel és ehhez kapcsolódóan az alapszabálynak és az etikai kódexnek elfogadásával elkötelezték magukat a megfelelő minőségű és biztonságos étrend-kiegészítők és speciális – gyógyászati célra szánt tápszerek forgalmazása mellett, azonban a tagság jogos elvárása az is, hogy a jogszerű piaci magatartás ne eredményezzen versenyhátrányt a jogi szabályozás gyengeségeit kihasználó más vállalkozásokkal szemben. A nemzeti jogszabályok módosításra irányuló törekvések többszöri sikertelensége világossá tette, hogy a harmonizált uniós szabályozási keretrendszer nem teszi lehetővé a nemzeti szabályozás átalakítását és ezért a fennálló jogi szabályozás gyengeségeit csak széles körű önszabályozáson alapuló együttműködés keretében lehet korrigálni. A szabályozási rendszer önszabályozáson alapuló önkéntes szigorítása, a vállalkozásokra jutó terhek ebből adódó kismértékű növekedése elsősorban a gyártói/forgalmazói szövetségek (MAGYOSZ, GYNSZ, MGYK, MÉKISZ ) tagvállalatai részéről igényel a hosszú távú célokat mérlegelő nyitott és felelős gondolkodást. Az együttműködési megállapodás május 6-i aláírásához vezető közel két éves intenzív munka eredményessége a kétkedők számára is bebizonyította, hogy Magyarországon a fogyasztók szempontjait elsődlegesnek tartó, felelős vállalkozások vannak többségben és ezt a HENT részvétele az együttműködésben még hangsúlyosabbá teszi.
Mi a célja az együttműködésnek és hogyan valósítható meg?
Az együttműködés célját az aláírt megállapodás az alábbiak szerint fogalmazza meg.
Az együttműködés célja olyan rendszer létrehozása és működtetése, amely minden piaci szereplő számára elérhető módon lehetővé teszi a megfelelő minőségű és biztonságos termékek akadálymentes piacra juttatását olyan feltételekkel, melyek számottevően csökkentik a minőségileg nem megfelelő, közegészségügyi kockázatot jelentő vagy megtévesztő jelöléssel ellátott Termékek forgalomba kerülésének lehetőségét.
Egyszerűbben fogalmazva a cél a piac megtisztítása azoktól a szereplőktől, akik úgy kívánnak versenyelőnyhöz jutni, hogy közben nem tartják be a termékek jelölésére, minőségére és biztonságosságra vonatkozó előírásokat. Ennek eszköze egy olyan követelményrendszer rutinszerű alkalmazása a termékek forgalmazásban érintett nagykereskedők vagy más forgalmazók által, amely alkalmas a termékek minőségével és biztonságosságával kapcsolatos kockázatok azonosítására és a kockázatot jelentő termékek kiszűrésére.
Min változtat majd a jövőben az együttműködés és a megállapodás?
Egyrészt minden bizonnyal javulni fog az étrend-kiegészítők megítélése, ami lehetővé teszi majd, hogy ezek a termékek betölthessék a nekik szánt szerepüket az egészség megőrzésében a gyógyszeres terápiát megelőzően.
Másrészt egyértelművé válik a tudatos fogyasztók rohamosan bővülő tábora számára, hogy csak a rendszerben résztvevő vállalkozásokból (gyógyszertárakból, szaküzletekből) érdemes terméket vásárolni, ha a megfelelő minőség és biztonságosság az elsődleges szempont.
Az együttműködési megállapodás aláírásán és nyomon követésén túl milyen teendők várnak még a megállapodásban résztvevőkre?
A munka java még csak most kezdődik, hiszen a megállapodásban rögzített feltételek mellett működésbe kell hozni a rendszert, így többek között gondoskodni kell a koordinációról, az oktatásról, a népszerűsítésről, a rendszer azonosításához szükséges logó megtervezéséről, a résztvevők és támogatók körének folyamatos bővítéséről, az ellenőrzésről és mindezek mellett a termékek befogadásával kapcsolatos új feladatok rutinszerű alkalmazásáról.