Miért volt erre az önszabályozásra szükség?

Magyarország uniós csatlakozását követően átalakult az étrend-kiegészítő készítmények, valamint az étrend-kiegészítő készítményekkel azonos formában megjelenő, hasonló funkciójú speciális – gyógyászati célra szánt – tápszerek (továbbiakban együttesen Termékek) forgalomba hozatalának szabályozása. A korábbi engedélyezési eljárást felváltó új rendszer bejelentési (notifikációs) kötelezettségen és bizalmi elven alapul, mely jelentősen megkönnyíti és felgyorsítja a Termékek piacra jutását. Ez azt jelenti, hogy elég bejelenteni a hatóságnál, hogy a készítményt forgalmazom és mindenféle előzetes engedélyezés nélkül piacra dobhatom azt. A hibás, jogellenes termékek kiszűrése pedig a piacfelügyeletet gyakorló hatóságok feladata. Míg az elmúlt 10 évben az újonnan bejelentett Termékek száma rohamosan növekedett, ezzel nem tudott lépést tartani a piacfelügyeleti tevékenység.

Azt tapasztaltuk, hogy a többségében tisztességes piaci szereplők Termékei mellett időről időre megjelennek a forgalomban a nem megfelelő minőségű, nem biztonságos, esetenként számottevő közegészségügyi kockázatot jelentő készítmények is. Történik ez annak ellenére, hogy az alapvető élelmiszerbiztonsági követelmények értelmében „nem biztonságos élelmiszer nem hozható forgalomba”, az étrend-kiegészítők pedig élelmiszernek minősülnek.

Melyek a piacon megjelenő legjellegzetesebb veszélyes étrend-kiegészítők?

Kétféle irány van: amikor olyan anyagot, például gyógyszerhatóanyagot tartalmaz a készítmény, amit nem szabadna, vagy amikor még az sincs benne, aminek benne kellene lennie. Mindkettő veszélyes és megtéveszti az ártatlan fogyasztót.

Miért pont az önszabályozás? Valóban ez a járható út?

A szabályzási elmozdulási lehetőségeket végigjártuk, gyakorlatilag vagy mozgástér nincs, vagy jogalkotói, jogalkalmazói fogékonyság a változások kivitelezésére. A termékkör piaci folyamatainak elemzése alapján azonban azt feltételezzük, hogy az önszabályozás kínálta eszközök alkalmasak lehetnek arra, hogy minimalizálni tudják a nem megfelelő minőségű Termékek piacra jutásának kockázatát.

Ki a megállapodás aláírója?

Az önszabályozó megállapodás aláírói:
−    Gyógyszer-nagykereskedők Szövetsége (GYNSZ),
−    Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK),
−    Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesülete (MÉKISZ),
−    Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége (MAGYOSZ),
−    Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT).

Mit várhatunk a most létrejövő rendszertől, amely nem rendelkezik semmilyen jogi szankcionálási lehetőséggel?

Azt gondoljuk, hogy az önszabályozás által gyakorolt kockázatelemzésen alapuló szűrő segítségével az étrend-kiegészítő előállító – gyógyszer-nagykereskedő – gyógyszertár – fogyasztó láncban biztonságos készítmények lesznek.

A gyógyszertárak érintettsége logikus, de mi a helyzet a nem gyógyszertárakban kapható étrend-kiegészítőkkel?

A rendszer nyitott: az együttműködés kiemelt célja az is, hogy a Termékek gyártásával, forgalmazásával foglalkozó, gyógyszerellátási láncon kívüli vállalkozások minél szélesebb köre csatlakozzon a rendszerhez, használja a megállapodásban lefektetett önszabályozást. azaz várjuk és reméljük a gyógyszerellátási láncon kívüli forgalmazók csatlakozását is!

A kormányzati szféra és a hatóságok hogyan támogathatják a rendszert?

Az Aláírók számítanak olyan intézmények (hatóságok, szakhatóságok, minisztériumok stb.) és szakmai szervezetek támogatására is, amelyek a kezdeményezés céljaival egyetértenek és ezen egyetértésüket támogatói nyilatkozat aláírásával is ki kívánják fejezni (OGYÉI, EMMI, NÉBIH). Azaz várjuk a kormányzati támogatók jelentkezését is!

Mi a cél? Könnyen azt gondolhatják, hogy a most megszülető önszabályozás, az ezt megkövetelő dokumentáció árát végső soron a fogyasztó fizeti meg, azaz drágábban jut a megszokott termékekhez.

Az együttműködés célja olyan rendszer létrehozása és működtetése, amely minden piaci szereplő számára elérhető módon lehetővé teszi a megfelelő minőségű és biztonságos Termékek akadálymentes piacra juttatását olyan feltételekkel, melyek számottevően csökkentik a minőségileg nem megfelelő, közegészségügyi kockázatot jelentő vagy megtévesztő jelöléssel ellátott Termékek forgalomba kerülésének lehetőségét.  A megállapodásban foglalt szabályok ezen a célon túlmenően semmilyen módon nem irányulnak a piaci verseny korlátozására, a rendszer kialakítása során gondoskodtunk arról, hogy a követelmények érvényesítése ne okozzon indokolatlan többletköltséget a piaci szereplők, illetve a fogyasztók számára.

Hogyan működik majd az önszabályozás?

A rendszer lénye az, hogy mind a nagykereskedők, mind a gyógyszertárak azonos alapokon nyugvó, a megállapodás által rögzített kockázatelemzési rendszert alkalmaznak a hozzájuk beszállításra kerülő étrend-kiegészítő készítmény és speciális – gyógyászati célra szánt – tápszer szúrópróba szerű ellenőrzéséhez.

Lesz a megállapodáshoz csatlakozóan valamilyen képzés?

A Megállapodás értelmében az Alapítók magukra vállalják a teljes Rendszer és különösen az annak alapját képező Követelményrendszer igény szerinti oktatását a Résztvevők (beleértve a tagvállalataikat is) számára.

A fogyasztó honnan tudhatja, hogy a “nem veszélyes polcról” választott?

Mivel egyelőre a végső fogyasztói vonalból az MGYK írta alá a megállapodást, a veszélytelen vásárlás is a patikákban fog realizálódni. Ez a vásárlások elég nagy számát jelenti majd egyébként, mivel az étrend-kiegészítők forgalmának közel 70 %-a itt realizálódik. A rendszerben lévő gyártókat, kereskedőket, forgalmazókat pontosan megnevezzük és transzparenssé tesszük a honlapjainkon, ez segíteni tudja a fogyasztói tudatosságot.

Nem tartanak-e attól, hogy a kampány negatívan hat az étrend-kiegészítők fogyasztására?

Azt gondoljuk, hogy hosszú távon az idő és a fogyasztói tudatosság a biztonságos készítményeknek dolgozik. Sőt, ezen túlmutat. Egy átlag fogyasztó a patikából távozva ma nem tudja, hogy az a vitamin, amit vásárolt az gyógyszer vagy étrend-kiegészítő-e. Egy dolgot azonban tud: biztonságos terméket szeretne hazavinni. Meggyőződésem, hogy az étrend-kiegészítőkbe vetett bizalom növelése együtt tud járni a biztonságos gyógyszerekről alkotott kép továbbformálásával is.

Ez a szakmai szövetség, amely most létrejött, fog-e lobbizni annak érdekében, hogy a szóban forgó termékeket egészségpénztári kártyákkal is meg lehessen kapni.

Annyit elárulhatok, hogy természetesen igen.