A földrajzi árujelzők olyan megjelölések, amelyek egy földrajzi megnevezést tartalmaznak, és amelynek feltüntetése a fogyasztók számára többletinformációval bír az adott területről származó termék valamely tulajdonságáról, minőségéről vagy hírnevéről. A kutatás fő célja a földrajzi árujelzővel védett borok, szeszes italok, mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek európai uniós piaci méretének, értékének összesítése, továbbá a kapcsolódó jogsértések gazdasági hatásainak felmérése.

Az Európai Unió 17 tagállamában a földrajzi árujelzők regionális piacának 82%-át lefedő, körülbelül 100 ezer termék vizsgálatával készült kutatás szerint a védett termékek közel 32%-a Franciaországban cserél gazdát, és a kapcsolódó árucikkek több mint 20%-át az EU-n kívüli országokba exportálják. Az egy főre eső fogyasztás az EU-n belül meglehetősen változatosan alakul. Ennek mértéke Franciaországban és Hollandiában – két hasonló vásárlóerővel rendelkező országban ‒ 2010-ben 234 eurót, illetve 34 eurót tett ki. Portugáliában ez az összeg elérte a 137 eurót, amelynek jelentős része ‒ közel fele ‒ importból származott. A fogyasztási szokások elsősorban a földrajzi árujelzők „kultúrájának” elterjedtségétől, illetve az adott ország által előállított ilyen termékek mennyiségétől függnek. Minél nagyobb az oltalom elismertsége, illetve a helyben előállított releváns áruk mennyisége, annál nagyobb az egy főre eső fogyasztás mértéke.

Az oltalom alatt álló földrajzi megnevezésekhez kapcsolódó termékek hamisításából származó bevételek 2014-ben körülbelül 4,3 milliárd eurót tettek ki, amely a kapcsolódó regionális kereskedelem 9%-át adta. A kutatás enyhe bizonyítékot talált arra vonatkozóan, hogy a hamisított földrajzi árujelzővel ellátott termékek kereskedelme inkább a kisebb fogyasztású országokban jellemző. A fogyasztói veszteség, amelyet a hamisított termékek adásvételekor igazságtalanul felszámított árprémium összesítésével számítottak ki, megközelítette a 2,3 milliárd eurót. Ez az érték az EU földrajzi árujelző oltalom alatt álló áruk forgalmának megközelítőleg 4,8%-a. A hamisított termékek aránya termékcsoportonként meglehetősen különbözik: leggyakrabban a szeszes italokat érinti (12,7%); jellemző a zöldségek, gyümölcsök és a gabonafélék (11,5%), a húsipari termékek (11% és a sajtok (10,6%) között; ennél kisebb mértékben a borok esetében (8,6%) és csak elvétve fordul elő a sörökhöz kapcsolódóan (0,1%).

A teljes riport letölthető angol nyelven az EUIPO honlapjáról: https://euipo.europa.eu/tunnel-web/secure/webdav/guest/document_library/observatory/documents/Geographical_indications_report/geographical_indications_report_en.pdf.