Arzént, foszforsavat, téglaport, padlófényező szert, ólomtartalmú festéket, patkánymérget is kimutattak már lefoglalt hamis gyógyszerekben, a legismertebb potencianövelő hamisításához pedig például volt, hogy egyszerűen kék nyomtatótintát használtak. Óriási tévedés azonban azt gondolni, hogy csak a nagyobb szexuális teljesítményre vágyók válhatnak a gyógyszerhamisítók áldozatává, vagy azok, akik valamely felkapott táplálékkiegészítő segítségével szeretnének karcsúbbak, izmosabbak lenni. Ugyanis korántsem csak potencianövelőket, fogyasztó- és izomnövelő szereket hamisítanak. Az idei Interpol-akcióban lefoglalt hamis, illetve illegális gyógyszerek között ugyan valóban nagy arányban voltak ilyen készítmények, de jelentős számban találtak vérnyomásra ható, sőt daganatellenes orvosságokat is.

Valójában a gyógyszerhamisítók egyféle vágybeteljesítést végeznek: kínálnak olyan fogyasztószert, amellyel diéta és mozgás nélkül leszünk karcsúbbak, olyan potencianövelőt, amelyet nem kell receptre felíratnunk, sőt megtaláljuk a neten a hölgyek számára kínált rózsaszín „kék tablettát” is – annak ellenére, hogy az ilyen készítmények még kutatási fázisban vannak, azaz nincsenek forgalomban.

A Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete idén immár nyolcadszor koordinált, Pangea elnevezésű „hadművelete” során – amelyben nem kevesebb mint 115 ország vett részt – a tavalyinál kétszer több, összesen 20,7 millió adag hamis gyógyszert foglaltak le a hatóságok. Az akció eredményeképpen 81 millió dollár (mintegy 22,7 milliárd forint) értékű hamis gyógyszerre bukkantak, világszerte 429 nyomozás indult, 156 embert tartóztattak le, 550 online hirdetést függesztettek fel, és 2414 weboldalt kapcsoltak le. És ez vélhetően csak a jéghegy csúcsa, hiszen a házilag kotyvasztott dizájner-kábítószerekhez hasonlóan az ismeretlen összetevőkből összeállított „gyógyszerek” értékesítése is hatalmas üzlet. A Nemzetközi Gyógyszerhamisítás-ellenes Intézet számításai szerint ezerdolláros befektetés a hússzorosát hozza heroinkereskedelemmel, 43-szorosát cigarettahamisítással, de ötszázezerszeresét gyógyszerhamisítással! Az Interpol adatai szerint a gyógyszerhamisításra szakosodott csoportok éves bevétele elérheti a 75 milliárd dollárt. Összehasonlításként: a legális gyógyszervállalatok évente mintegy százmilliárd dollárt költenek kutatás-fejlesztésre. A kiadások tetemes része a klinikai kísérletekre megy el, ezalatt pedig nemcsak magukat a klinikai teszteket kell érteni, hanem a forgalmazást követő vizsgálatokat is, melyek a termék piacra dobását követően is kötelezőek. Minden orvosságnak rendkívül szigorú minőségi, hatékonysági és biztonsági előírásoknak kell megfelelnie. Az új készítmények kifejlesztése ezért ma sokkal költségesebb, és lényegesen kevesebb sikerrel jár, mint évtizedekkel ezelőtt.

Míg a hetvenes években még átlagosan négy-öt év alatt és „mindössze” hetvenmillió dollárból kihoztak a gyógyszergyárak egy új molekulát, ma ugyanez 8–12 évbe és 4–11 milliárd dollárba kerül. Ennek részben az az oka, hogy ma már gyakorlatilag minden ismert betegségre van valamilyen gyógymód, amelyikre pedig nincs – amilyen a rák vagy a HIV –, arra évek óta nem találnak. A kutatás-fejlesztés tehát önmagában is sokkal nehezebb, tízezer molekulából mindössze egy éri meg a piacra jutást, a többi a gyógyszerkísérletek valamelyik fázisában elvérzik, mert vagy nem elég hatékony, vagy túl sok a mellékhatása. Nem beszélve arról, hogy a forgalomba kerülést követően folyamatosan figyelemmel kell kísérni a gyógyszereket, a gyógyszerbiztonság és az ennek érdekében végrehajtott korrekciók is rengeteg forrást emésztenek fel.

Az új gyógyszerek ezért olyan drágák. Ugyanakkor bizonyított tény, hogy az elmúlt tíz évben körülbelül 1,7 évvel nőtt az Európai Unió tagállamaiban a várható élettartam, és a számítások azt mutatják, hogy ez 73 százalékban a modern gyógyszereknek köszönhető. Számos fertőző, szívér rendszeri, daganatos, pszichiátriai vagy tüdőbetegség az innovatív gyógyszeripar fejlesztései nyomán vált gyógyíthatóvá vagy kezelhetővé. Ha valakit például húsz évvel ezelőtt HIV-vel diagnosztizáltak, az egyet jelentett a halálos ítélettel.

Ma a gyógyszeripari fejlesztéseknek köszönhetően a fertőzöttek évekig élhetnek még. (Ezért is váltott ki Amerikában óriási felháborodást a közelmúltban Martin Shkreli, aki előbb megvette egy, csecsemők és legyengült immunrendszerű, javarészt AIDS-es betegek fertőzéseinek kezelésére használt gyógyszer forgalmazási jogát, majd szándékosan 55-szörösére verte fel annak árát.) A világ gyógyszeriparában már régen nem a gyártókapacitások, hanem a hozzáadott értéket jelentő alapkutatások és klinikai vizsgálatok jelentik az igazi értéket, amint arra több alkalommal is felhívta a figyelmet Jakab Zoltán, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke. A testület fehér könyve pedig arra is rávilágít, hogy – mivel az ígéretes új molekulákat ma leginkább akadémiai kutatóintézetek és ezekhez kapcsolódó biotechnológiai vállalatok fejlesztik, vagyis a gyógyszerkutatás és -fejlesztés tudományos háttere nem cégeken belül, izoláltan működik, hanem szoros kapcsolatban az akadémiai és egyetemi világgal, kockázatitőke-társaságokkal, alapítványi, közösségi vagy egyéb forrásból elérhető pénzügyi kerettel, illetve a fejlesztés klinikai szakaszaiba bevont orvosi és egészségügyi infrastruktúrával – a hamisítók sokkal többeknek és sokkal többet ártanak, mint azt elsőre gondolnánk.

A gyógyszerhamisítók mindazt az időt, fáradságot és iszonyú összegű befektetést, amelybe egy gyógyszermolekula előállítása kerül, egyszerűen megspórolják, miközben nemhogy a gyógyszergyártásra vonatkozó speciális és szigorú előírások betartása nélkül, de sokszor elképesztő higiéniai körülmények között, szó szerint sufnilaborban állítják elő az utánzatokat. A hamisítóbandák részben a drága készítményekre – onkológiai szerek, antipszichotikumok – specializálódnak, amelyek másolatait azután töredékáron kínálják.

Másrészt olyan, milliók által használt termékekre, amilyenek az antibiotikumok vagy Afrikában a maláriaellenes szerek. A hatóanyag nélküli maláriaszerek miatt például Délkelet-ázsiai országokban, illetve Afrikában sok ezren meg is haltak.
A hamis gyógyszerek tehát vagy hatástalanok, vagy túlságosan is „hatnak”, így rosszabb esetben súlyos egészségkárosodást, sőt akár halált is okozhatnak. Ilku Lívia a Gyógyszerhamisítás elleni munkacsoport vezetője nem győzi hangsúlyozni: orosz rulettet játszik az, aki illegális forrásból vásárol orvosságot. Itt álljunk is meg egy pillanatra! Mert nem mindegy, hogy hamis vagy illegális gyógyszerrel állunk szemben, legalábbis abból a szempontból biztosan nem, hogy míg az utóbbi „csak” nem engedélyezett az adott országban, az előbbi egészen biztosan nem az, aminek mondja magát. Nem azonos az eredeti készítménnyel a csomagolása, a címkézése, a gyártója, de ami ennél is fontosabb: az összetétele és ennek következtében a hatása sem.

Az utánzatok hozzáértők által egyértelműen azonosítható jelei – rossz minőségű csomagolás, felirat, esetleg más színű tabletta – azonban a laikusoknak nem tűnnek fel. Az elsősorban interneten vásárolt készítményekről nem is gondolná az óvatlan vásárló, hogy nem eredetiek. Főleg, hogy a hamis gyógyszerek dílereinek módszerei egyre kifinomultabbak: az illegális webpatikaként működő internetes oldalak gyakran spamekben (is) hirdetik magukat, és a megtévesztés nagymestereként már sokszor magyar nyelvű felülettel, telefonos ügyfélszolgálattal, „orvos” válaszol rovattal is a hitelesség látszatát keltik. Az ilyen illegális oldalakról rendelt készítmények rendszerint légipostával érkeznek az országba, és postával vagy futárszolgálattal szállítják házhoz azokat.

A HENT lakossági felmérése szerint 2012-ben már a magyar lakosság négy százaléka vásárolt hamis gyógyszereket az interneten. Ez azt jelenti, hogy körülbelül 300 ezer ember kockáztatta az egészségét, életét azzal, hogy potenciálisan veszélyes szert fogyasztott. A Magyarországon lefoglalt hamis gyógyszerek jellemzően nem itt készülnek, hanem – a csomagoláson szereplő feliratból ítélve – legtöbbször valamelyik közel-keleti országból, esetleg Indiából vagy Kínából érkeznek hazánkba. Patikai forgalomban – a nagyon szigorúan szabályozott és ellenőrzött gyógyszerellátási láncnak köszönhetően – hazánkban még nem bukkantak hamis pirulákra.