Továbbra is a szellemi tulajdonjogokhoz (IPR) köthető iparágak alkotják az EU gazdaságának gerincét: a gazdasági összteljesítmény körülbelül 40%-a (4700 milliárd euró), a harmadik országokba irányuló export 90%-a innen származik, illetve a szektor biztosítja közvetlen vagy közvetett módon az uniós állások mintegy 35%-át, azaz hozzávetőleg 77 millió munkahelyet. Mindemellett az IPR-iparágakban tevékenykedő cégek esetében dolgozónként átlagosan 29%-kal magasabb bevétellel lehet számolni, vállalatonként hatszor több alkalmazottal, illetve 20%-kal magasabb javadalmazással, mint azoknál a cégeknél, amelyek nem rendelkeznek szellemi tulajdonjogokkal – áll a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (OHIM) legfrissebb reprezentatív kutatásában, amely 130 ezer európai uniós vállalkozás adatait vizsgálta.

Az EU legjobban teljesítő szektorát azonban egyre jobban fenyegetik a hamisítások, a védjegybitorlások, illetve a szellemi tulajdonjogokkal való visszaélések.

„A nemzetközi bűnszervezetek által végzett hamisítási tevékenységek uniós szinten óriási károkat okoznak, ami figyelembe véve az IPR-iparágak arányát az EU teljes gazdasági teljesítményén belül, igen veszélyes tendencia” – mondta el Bendzsel Miklós, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) elnökhelyettese. A korábbi jelentés adatai szerint csak a szabadalmak bitorlása 10 milliárd eurónyi kárt okozott 2010-ben és 185 ezer munkahely megszűnését eredményezte a belső piacon.

A legújabb adatok szerint a hamisítások leginkább a szektorban igen aktív, 1,8 millió kis- és középvállalkozás (kkv) profitabilitását veszélyeztetik, hiszen esetükben az egy főre eső bevétel 32%-kal haladja meg a nem szellemi tulajdonjogokhoz köthető szektorban tevékenykedő cégek erre vonatkozó adatait; ugyanez az arány nagyvállalatok esetében 4%-os.

„Az IP-iparágakban tevékenykedő kkv-ék esetében tulajdonképpen a szellemi tulajdonjog adja a vállalkozás tőkeerejét, amelyet a hamisítás térnyerése könnyen megsemmisíthet. Ennek megóvása érdekében kell minden eszközzel harcolnunk a hamisított árucikkek térnyerése ellen” – tette hozzá Bendzsel Miklós. Ennek kiváló eszközei az OHIM által ingyenesen elérhetővé tett TMview és DesignView nevű adatbázisok, ahol az oltalom alatt álló védjegyek és dizájnok érhetőek el, így a vállalkozások könnyen ellenőrizhetik, hogy nem bitorolják-e egymás szellemi termékeit.

Ami a hamis termékeket illeti, annak ellenére, hogy az elmúlt években növekedett az EU határain belül előállított hamis termékek mennyisége és aránya a teljes forgalmon belül, az adatok szerint még mindig Kínából érkezik a legtöbb a hamis termék: az EU-n belül lefoglalt áruk értéke szerinti 73%-a, mennyiség szerinti 66%-a származott az országból.

A hamisítás „népszerűségét” jól mutatja, hogy míg az európai vámhatóságok 2002-ben még csak 7553 esetben nyitottak aktát, addig 2013-ban 87 000 ügyet vizsgáltak közel 36 millió termékkel összefüggésben. A 2013-ban lefoglalt áruk 25,2%-a egészségügyi és biztonsági kockázatot jelentett a fogyasztókra; ezen termékek nagy része a mindennapi használati termékek köréből került ki.