Az ismeretlen eredetű pirulák (melyek közül van olyan, ami azért lett betiltva az EU-ban, mert pszichotróp anyagokat tartalmaz) súlyosan egészségkárosító hatásúak lehetnek. Hiába szigorodott a hamisítást bűncselekménnyé minősítőt törvény tavaly, érdemi eredmény egyelőre nincs, a hatóság pedig tehetetlen.

A gyors fogyásért sokan bármit megtennének, ezt pedig egyre több csaló használja ki. Több száz olyan megtévesztő honlapon kínálnak illegális és sokszor drogokkal kevert fogyasztószereket, melyek például a Kókusz-szigetekre vannak bejegyezve. Pedig az ismeretlen eredetű pirulák (melyek közül van olyan, ami azért lett betiltva az EU-ban, mert pszichotróp anyagokat tartalmaz) súlyosan egészségkárosító hatásúak lehetnek. Hiába szigorodott a hamisítást bűncselekménnyé minősítőt törvény tavaly, érdemi eredmény egyelőre nincs, a hatóság pedig tehetetlen.

Itt a tavasz, a lengébb ruhákat előkapva pedig szomorúan konstatáljuk, hogy a télen már megint felkúszott egy-két kiló plusz. Így nem csoda, ha március-április környékén szép lassan beindul a diétadömping. Mikor pedig az egy-két hetes, átgondolatlan villámdiéták nem hoznak átütő sikert, sokan nem csak a “sima” táplálék kiegészítőket hívják segítségül, hanem az internetes fórumok tanácsain felbuzdulva olyan fogyasztószereket rendelnek a netről, melyek hazai forgalomban (nem véletlenül) nem kaphatóak. Hiába számolt be többször is a média különböző elrettentő esetekről, az online beszerezhető gyógyszerek iránt a kereslet folyamatosan növekszik. A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) adatai szerint a hamis gyógyszert vásárlók aránya évről évre nő, 2012-ben már a lakosság 4 százaléka vásárolt hamis gyógyszert. Eszerint 300 ezer ember veszélyezteteti a saját egészségét, életét azzal, hogy bizonytalan eredetű, hamis vagy illegális szereket fogyasztott.

A legkeresettebbek talán azok a fentermin-, és szibutramin tartalmú szerek, melyeket korábban nálunk is felírhatott az orvos az elhízott betegeknek, de néhány éve már tiltólistán vannak. Ilyenek például az Adipex Retard, Reductil, Slimex, Genesis Sibutramine. Fő hatásuk, hogy elnyomják az éhségérzetet. A magyar nyelvű honlapokon hasonló árakkal találkozhatunk (valószínűsíthető, hogy több weboldalnak is azonos a tulajdonosa): egy doboz, azaz 100 kapszula Adipex ára 30 000 forint, de kisebb kiszerelésben is rendelhetünk, 10 szemet például 3500 forintért. A szibutramin-tartalmú szerek ára valamivel alacsonyabb, a Genesis Sibutramine 100 darabos dobozának ára 17 750 forint, 10 kapszula pedig 2500 forint. A kiszállítás postai utánvéttel történik, és 1500 forintba kerül.

Pszichotróp hatóanyag, súlyos mellékhatások

Az Adipex Csehországot leszámítva az egész unióban tiltólistán van, mert fő hatóanyaga, a fentermin pszichotróp (tudatra, agyi folyamatokra ható) anyagnak számít – tájékoztatta lapunkat Székely Krisztina, a HENT Gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának vezetője.  A szibutramin-tartalmú gyógyszereket pedig az Unió összes országában kivonták a forgalomból a káros mellékhatásai miatt (szélütés, szívinfarktus). A honlapokon viszont azzal hitegetik az embereket, hogy az ezek a gyógyszerek a környező országokban akár vény nélkül is megvásárolhatóak, így onnan hozzák be. Egyrészt már csak az Adipexet, és csak Csehországban lehetne receptre beszerezni, ezért nehezen hihető, hogy ilyen hatalmas mennyiségekben fel tudnák íratni és kiváltani.

Sokkal valószínűbb, hogy a karcsúsodni kívánók a pénzükért valami távol-keleti országban kotyvasztott hamisítványt fognak kapni, ami jobb esetben semmilyen hatóanyagot nem tartalmaz. De az ellenőrizetlen körülmények között, például dzsungel laborokban készülő hamis pirulákba nemcsak különböző szennyezett anyagok kerülhetnek, hanem sokszor amfetaminnal (élénkítő hatású kábítószerrel) ütik fel őket, hogy a fogyasztó rászokjon – mondta Székely Krisztina. Ráadásul azt a tévképzetet keltheti a fogyasztóban, hogy a gyógyszer eredeti, mert az amfetamin a fenterminnel szerkezeti- és tüneti hasonlóságot mutat bizonyos mértékben. Így a fentermin (mellék)hatásaként is jegyzett étvágytalanság, szájszárazság, remegés, megemelkedett pulzus, álmatlanság bizony amfetamin-származékok miatt is lehet.

Mivel Magyarországon nincsenek már engedélyezve ezek a szerek, ezért behozataluk és árusításuk tilos itthon. Ugyanakkor ha külföldi domain címre vannak bejegyezve a forgalmazó “webpatikák”, és külföldi szerverről működtetik őket, akkor a hazai hiányos szabályozás miatt a hatóságok nem sokat tudnak tenni. Tavaly nyáron egy olyan nemzetközi akcióban vett rsézt hazánk is, melyben a hamis és illegális gyógyszerek kereskedelmét próbálták felderíteni. Habár az akció eredményes volt, és nemzetközileg több mint ezer weboldalt kapcsoltak a vizsgálatok után, Magyarországon egyet sem. Pedig itthon is közel 200 illegálisan működő oldalt azonosítottak, majd azokról rendeltek az adóhatóság munkatársai gyógyszereket, melyek közül minden készítmény hamisnak vagy illegálisnak bizonyult.

Kamu az egész honlap

Az akció alatt olyan magyar nyelvű weboldalakat találtak, melyek bár illegális és hamis szereket árulnak, mégis folyamatosan megtévesztik a fogyasztókat. Tökéletes példa erre az egyik olyan honlap, mely “.ws” domainre van bejegyeztetve, és azt állítják a honlapon, hogy ez a WebSite rövidítése, pedig igazából Szamoán regisztrálták a honlapot. (Ugyanígy találtunk “.cc”-s honlapot, mely a Kókusz-szigetek kódja). Ez pedig csak egy a honlap számos félretájékoztatása közül. Több helyen is hivatkoznak például a fogyasztóvédelemre, valamint a HENT-re, olyan szavakat tulajdonítva ezen szervezeteknek, melyeket semmilyen körülmények között nem állítanának. Például a honlap szerint a HENT szerint egyszerűen és biztonsággal lehet gyógyszert vásárolni és rendelni az internetről, amennyiben “magyar, vagy nemzetközi gyógyszer forgalmazási engedéllyel (IPhA) rendelkező hivatalos online gyógyszertárak webáruházaiból rendelünk Adipex Retard gyógyszert.” Ezzel szemben a HENT honlapján arról tájékoztatnak, hogy kizárólag működő gyógyszertár üzemeltethet gyógyszert értékesítő weboldalt. Fontos, hogy ezek a legálisan működő gyógyszertárak is csak vény nélkül kiadható készítményeket forgalmazhatnak, a vényköteles gyógyszerek internetes forgalmazása tilos.

Ugyanakkor Székely Krisztina azt is elmondta, hogy az OÉTI is egyre többször veszi észre azt, hogy csalók hivatkoznak rájuk, még a logójukat is feltüntetve a honlapon, hogy a fogyasztó bizalmát erősítsék. A weboldal további érdekességei közé tartozik, hogy azzal áltatják a fogyni vágyókat, hogy a “Nemzetközi Gyógyszer Szövetség” (pár mondattal lejjebb már “Nemzetközi Gyógyszerszövetség”) által kiállított forgalmazási engedéllyel rendelkeznek, melynek “tanúsítványát” fel is töltötték. Ezzel csak az a baj, hogy ilyen szövetség nem létezik. A feltöltött “Nemzetközi Gyógyszer Forgalmazási Engedély” magyar szövege pedig minden szakmaiságot nélkülöz, mely végig azt próbálja sulykolni, hogy mennyire megbízhatóak. (Ugyanezt a tanúsítványt más oldalon is meg lehet találni úgy, hogy még az “ügyvezető” neve is megegyezik.) Valószínűleg a fogyasztói bizalom erősítése végett tették fel a honlapra például a MasterCard, VISA, PayPal logóját is, annak ellenére, hogy sem kártyával, sem átutalással nem lehet fizetni.

Hiányos és elégtelen jogszabályok

Hiába szigorodott a tavaly hatályba lépő Büntető Törvénykönyv a hamis egészségügyi termékekre vonatkozó része, egyelőre érdemi eredményeket nem hozott. Az új Btk. alapján ugyanis egy ügyben sem született még ítélet. A másik probléma az, hogy az eddig a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) tartozó gyógyszerhamisítási ügyeket egy tollvonással áthelyezték az Országos Rendőr-Főkapitányság (ORFK) felügyelete alá, az esetek, a szaktudás és a tapasztalat átadása hosszú folyamat. Szükség lenne szakképzésekre, szakosításokra is a rendőrségen belül is, hiszen a területileg illetékes járási hatóságokhoz kerülő ügyeket általában a kábítószeres kollégák kapják meg, akik nem szakemberek az ilyen ügyek felderítéséhez. Ezért a NAV-tól átkerülő ügyek keringenek valahol a rendszerben, érdemi eredmény pedig nem születik belőlük. Nyugat-európai országokban például külön gyógyszerhamisításra szakosodott kollégák foglalkoznak a hasonló ügyekkel. A fentebb említett nemzetközi akció után például 13 feljelentés született, de nem érkezett visszajelzés azóta egy ügyben sem.