Tanácsok termékek, szolgáltatások internetes értékesítéséhez

Ma már szinte nincsen olyan vállalkozás, amely ne rendelkezne weboldallal, illetve ne kínálná szolgáltatásait vagy termékeit az interneten is. Kerülje el mások szellemitulajdon-jogainak megsértését a doménnév-választásnál és a weboldalfejlesztésnél is!

Doménnevet Magyarországon regisztrátorokon keresztül lehet bejegyeztetni. A regisztrátorok listáját megtalálja a www.domain.hu oldalon.

Fontos szempont a doménnév megválasztásakor, hogy problémás lehet más védjegyének a doménnévben történő feltüntetése. Ez ugyanis azt jelentheti, hogy az ismert védjegyhez kapcsolódó és esetleg nagyobb befektetés révén megszerzett népszerűséget a doménnév tulajdonosa engedély és ellenszolgáltatás nélkül használja ki saját weboldala látogatottságának növelése érdekében.  Ez főleg akkor jelentheti a védjegyjogosult érdekeinek súlyos sérelmét, ha nem kizárólag az ő termékeit, hanem konkurens termékeket is reklámoz a honlap, hiszen ilyenkor fennáll annak a veszélye, hogy az ő védjegyén alapulóan éppen konkurensei nyerészkedhetnek. Épp ezért a védjegyjogi (magyar és európai bírósági) gyakorlat az, hogy védjegyoltalom alatt álló szót üzletnévként, doménnévként nem lehet használni, ha azt a látszatot keltik vele, hogy a védjeggyel nem rendelkező vállalkozás és tevékenysége a védjegyjogosult céghez kötődik. Ez a helyzet akkor is, ha a weboldalon forgalmazott termékek eredetiek, és jogszerűen viselik a védjegyet. Fontos utalni arra, hogy még akkor is, ha esetleg már egy lajstromozott védjeggyel egyező doménnevet sikerült regisztráltatnia egy a védjegyhasználatra egyébként jogosultsággal nem rendelkezőnek, ez nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a használat ellen a védjegy jogosultja fellépjen.

Egy Sony termékre szakosodott üzletként a forgalmazónak például joga van használni a Sony védjegyet arculatának bemutatásakor és ugyanígy jogszerű lehet e használata az általa a Sony termékeket érintő javító, karbantartó szolgáltatásokkal kapcsolatban is. Nem jogosult azonban a védjegyhez összetéveszthetőségig hasonló Sony szóelemet üzleti tevékenysége során üzletnévként, doménnévként, csomagolóanyagon, árlistán feltüntetni, azt a látszatot keltve, mintha a kereskedelmi név alatt folytatott tevékenység a védjegytulajdonoshoz kötődnék. E cselekmény adott esetben védjegybitorlásként is értékelhető lehet.

A doménnév igénylése előtt tehát célszerű előzetesen tisztázni, hogy a kiválasztott név nem ütközik-e más lajstromozott védjegyébe. Ennek érdekében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala honlapján elérhető adatbázisok segítségével teljes körű védjegykutatást végezhet.

A doménnevek és védjegyek ütközése esetére vonatkozó rendező elveket – melyek nem jogszabályi szintűek – az Internet Szolgáltatók Tanácsának Tanácsadó Testülete (www.iszt.hu) által elfogadott 7/2000. (V.31.) számú elvi állásfoglalása tartalmazza. A Testület hatásköre a .hu alatti közdoménekre terjed ki.

A honlapok sok esetben tartalmaznak szerzői műveket, melyeknek többek között olyan képzőművészeti alkotások (fotók), szoftverek, zeneművek vagy irodalmi alkotások minősülhetnek, melyek egyéni eredeti jellegűek. (A szerzői jogi védelemről és annak feltételeiről itt olvashat bővebben.) E művek honlapon történő felhasználása kapcsán nagyon fontos megjegyezni, hogy ennek az esetek túlnyomó többségében engedélyen kell alapulnia. Kérdés azonban, hogy ezt az engedélyt kitől szükséges beszerezni.

A kérdés megválaszolásakor abból kell kiindulni, hogy milyen típusú művet kíván a honlap szerkesztője a honlapon felhasználni. Amennyiben irodalmi műről van szó, akkor általában a szerzőtől szükséges a felhasználásra vonatkozó engedélyt beszerezni .Szerző az, aki e műveket (verseket, novellákat stb.) megalkotta. Amennyiben zeneműveket, fényképeket, szépművészeti alkotások képeit kívánjuk a honlapon felhasználni, akkor erre a szerzők jogait képviselő ún. közös jogkezelőtől lehet engedélyt kapni. (További részletek e felhasználások feltételeiről a jogkezelő szervezetek honlapján olvashatók a zeneművek kapcsán itt, a vizuális művek kapcsán pedig itt.) A szerzői jogi szabályozás rendelkezik olyan esetekről is, amikor nem szükséges engedély valamely szerzői mű felhasználásához. Ezen esetek közé tartozik pl. az idézés, de akkor sem szükséges engedélyt kérni, ha a mű védelmi ideje már eltelt.

Fontos utalni arra is, hogy amennyiben a már elkészült honlap minősíthető egyéni eredeti jellegűnek, akkor az is szerzői jogi oltalom alatt állhat. Ilyen esetben a honlap arculatának, egyéni eredeti kivitelezésének más általi, engedély hiányában megvalósított felhasználása jogsértést jelenthet. (Ha a honlap egyes elemeit több szerző alkotta, akkor ők a honlap mint mű tekintetében szerzőtársaknak minősülnek.)

A honlapok tartalmuktól függően önálló, gyűjteményes műként, vagy gyűjteményes műnek nem minősülő adatbázisként élvezhetnek oltalmat. A honlapnak, mint önálló művek gyűjteményének (gyűjteményes műnek) a szerkesztő a jogosultja. Ez a jogosultság természetesen nem érinti a gyűjteménybe felvett önálló művekhez fűződő jogokat. Az általános gyakorlat szerint ez a szerkesztő a honlap tartalomszolgáltatója, aki a honlap szerkezetét és az azon található műveket állítja össze.

A honlap külső megjelenésével, arculatával kapcsolatban a szerzői jogok a tervezőgrafikust illethetik, aki tevékenységével számítógépes grafikai művet hoz létre. A tartalomszolgáltató és az arculattervező között általában vállalkozási elemeket is tartalmazó felhasználási szerződés jön létre, minden esetben írásban.