Köztudott, hogy Nigériában ma mindent lehet kapni a piacon eredeti és hamis változatban is. A gyógyszerpiacot érintő hamisítási hullám 1985 és 2000 között lendült fel, amely időszakban jelentek meg tömegesen az országban hamis gyógyszerek, amelyeket nem csupán kuruzslók és illegális gyógyszertárak, de kórházak is használtak. A hamisítók elsősorban a gyógyszerek eredeti csomagolásával manipuláltak: vagy egyszerűen kicserélték a címkét ugyanannak a gyártónak két különböző gyógyszerén, az olcsóbb termékre egy drágább készítmény feliratát ragasztották, vagy az egyik cég terméke helyett egy másikét adták el a gyanútlan vevőnek.

A gyógyszerhamisítás következményei – így a hamis gyógyszerek fogyasztásából következő megbetegedések és nem ritka halálesetek – ugyanakkor javarészt rejtve maradnak a közvélemény előtt, kivéve az olyan megdöbbentő eseteket, mint amilyen 1989-ben történt, amikor is 150 gyermek halálát okozta egy paracetamol szirupként forgalmazott, dietilén-glikolt tartalmazó gyógyszerhamisítvány. Nigériában a hamisítás problémája ugyanakkor olyan súlyossá vált, hogy a szomszédos Ghána és Sierra Leone is megtiltotta a Nigériában készült gyógyszerek, élelmiszerek és italok importját. A helyzet nyilvánvalóvá tette, hogy komoly kormányzati lépések szükségesek a hamisítás elleni küzdelemben. Ezt a jogi szabályozás szigorításától, valamint egy széles körű ellenőrzési jogkörrel felruházott kormányzati szerv, a Nemzeti Élelmiszer- és Gyógyszerellenőrző Hatóság (National Agency for Food, Drugs Administration and Control, NAFDAC) 1993-ban történt felállításától és működtetésétől várták – úgy tűnik viszont, hogy számottevő javulás nem következett be az azóta eltelt évek alatt. A nigériai parlament ezért ismét új jogszabályokat fogadott el a NAFDAC működését, tisztviselőit és eljárását érintően, így próbálja a szerv munkáját hatékonyabbá tenni annak érdekében, hogy valóban betölthesse a hamisítás elleni küzdelemben neki szánt szerepet.