Szakértői becslések szerint a hamis termékek kereskedelme nemzetközi szinten eléri az évi 200 milliárd eurót, ekkora összeget kitevő veszteséget okozva a világkereskedelemben, amely valószínűsíthetően még tovább fog növekedni. A hamisítási tevékenység károkat okoz a kereskedelem és az innováció területén, valamint kockázatot jelent a munkaerőpiacra is. A hamisítványokkal való kereskedelem nagyságát jól példázza, hogy a hamisítók közel akkora forgalmat bonyolítanak le világszinten, mint a drogkereskedők. Az Európai Unió hatóságai 2011-ben 115 millió darab hamisított terméket foglaltak le, amelyek értéke elérte az 1,2 milliárd eurót. A lefoglalt hamisítványok harmada – köztük az adott évben előkerült 27 millió adag hamis gyógyszer – a fogyasztókra nézve veszélyes terméknek minősült. A jelenlegi trendek szerint a hamisítványok jelentős részét internetes rendelések nyomán szállítják: a 2011-ben előkerült hamisítványok 63 százaléka ilyen, légi úton (22%) és futárszolgálattal (7%) kézbesített termék volt.

Ezekre az adatokra kíván reagálni az Európai Bizottság ipar-és vállalkozáspolitikáért felelősalelnöke, Antonio Tajani és a belső piacért és szolgáltatásokért felelősfelelős biztos, Michel Barnier a most meghirdetett hamisítás elleni kampánnyal. A „Mondj nemet a hamisítványokra! Válaszd az eredetit!”felhívással a kezdeményezés a – gyógyszerektől a ruházati cikkeken és elektronikai termékeken át a gyermekjátékokig terjedő – hamisított termékek teljes skálájának valódi „árára” kíván rámutatni, hangsúlyozva, hogy a hamisítványok megvásárlásával mindenki, így a társadalom, a gazdaság és a fogyasztó is csak veszíthet.

Az Európai Bizottság kampányindító közleménye és brosúrája részletesen ismerteti, milyen társadalomra, gazdaságra és magukra az állampolgárokra nézve jelentkező veszteséggel kell számolni. Így többek között arra is, hogy a hamisított termékek, bár olcsónak látszanak, tényleges „költségük” magasabb, mint bármely eredeti terméké: a hamisítók ugyanis nem fizetnek adót, tisztességtelen kereskedelmi magatartásukkal a jogszerű vállalkozások működését és az ezek által biztosított álláshelyek meglétét veszélyeztetik. A kevesebb adóbevétel és a nagyobb arányú munkanélküliség viszont nagyobb állami terheket és kevesebb jóléti szolgáltatást eredményezve végső soron a hamis cikkek megvásárlói számára jelent további terhet.

Fontos tudni, hogy a hamisítványok jellemzően nem felelnek meg a fogyasztók biztonságát szolgáló minőségi és egészségügyi előírásoknak, így közvetlen veszélyt jelentenek a felhasználókra nézve. Példaként említhetők a hamisított gyógyszerekbe kevert nem megfelelő, olykor hatástalan összetevők, vagy a hamisított gyógyászati eszközök, a hamisított ruházati cikkek festékanyagában kimutatható allergén anyagok, a fulladásveszélyes hamisított gyermekjátékok vagy a balesetveszélyes hamisított autóalkatrészek.

A bizottsági közlemény kiemeli azt is, az Európai Unióban jogszabályok garantálják a munkavállalók védelmét és tiltják a gyermekek foglalkoztatását. Ezzel szemben a hamisítók a minél nagyobb haszon realizálása érdekében gyermekmunkások foglalkoztatásával és a felnőtt dolgozók kizsákmányolásával csökkentik gyártási költségeiket.

A fentiekre való figyelemmel a hamisított termékek gyártásának és kereskedelmének felszámolása érdekében a kampány célul tűzte ki, hogy a fogyasztók hamisított termékek megvásárlásával szembeni tudatosságát növelje, valamint hogy az Európai Bizottság a tagállami hatóságok, az iparági szereplők, a kereskedelmi érdekképviseletek és a fogyasztók közötti szorosabb