Ódor Erzsébet, a Sanofi Zrt. környezetbiztonsági vezetője előadásában arról beszélt, hol szivároghatnak be a hamis gyógyszerek az ellátási láncba, tehát a gyártósor és a gyógyszertár közötti úton hol lehet a rendszer gyenge pontja. Elmondta, hogy a gyárban kizárt, hiszen olyan magas minőségi követelmények vannak, amit a hamis gyógyszer biztos, hogy nem érne el. Szintén biztonságosak a kereskedelmi elosztó központok is. A gyenge láncszemek a szállítás illetve az értékesítői hálózat lehet. A környezetbiztonsági vezető felhívta arra a figyelmet, hogy a gyógyszergyárak mindent elkövetnek azért, hogy a hamis gyógyszerek térnyerését megakadályozzák: 24 órás bejelentővonalat működtetnek, figyelik az internetet, próbavásárlásokat végeznek és kiemelten ellenőrzik termékeik útvonalát – biztonsági rendszereiket (csomagolásjelölések) folyamatosan fejlesztik.
A biztonsági vezető kiemelte: Magyarországon eddig még nem találtak a gyógyszertárakban bizonytalan forrásból származó gyógyszert. – Arra viszont van példa, amikor nem hamis, de nem is értékesítésre szánt gyógyszert árulnak interneten – mondja Ódor Erzsébet. – Már láttuk viszont adománynak szánt készítményeinket az interneten, ahol pénzért árulták a nagy mennyiségű gyógyszert. Bár a gyógyszerek ebben az esetben nem hamisak, viszont biztos, hogy nem megfelelő körülmények között tárolták őket, tehát minőségük gyengült. Sajnos ez a tett ezen felül erkölcsileg is elítélendő, hiszen ezek a gyógyszerek pont a rászorultakhoz nem értek el végül.
Nem kell messzire menni ahhoz, hogy egy magyar vásárló hamis gyógyszerrel találkozzon. Csupán a határt kell átlépni Ukrajna irányába. Ott, mivel ott nem működik megfelelően a gyógyszerek zárt láncú értékesítése, a 17 vizsgált patikából 13-ban például a NO-SPA készítmény hamisítványát kínálták megvételre. Ebből a hamis termékből havonta 700 000 doboz fogyott. Sajnos arra is van példa, hogy hamis gyógyszer Nagy-Britanniában is bekerült a legális kereskedelmi ellátó láncba.
Előadásában Dr. Zacher Gábor toxikológus főorvos is hangsúlyozta, hogy a hamis gyógyszerek komolyan veszélyeztetik egészségünket: vagy kevés hatóanyag van bennük, ilyenkor akár rezisztencia is kialakulhat ellenük, vagy egyáltalán nincs, így nem fog gyógyulni a beteg. Még veszélyesebb, amikor más anyaggal próbálják pótolni az eredetit: ilyenkor váratlan mellékhatások léphetnek fel, melyek okát igen nehéz kideríteni, ha a beteg gyógyszerezésével az orvos nincs 100%-ig tisztában.
Kiemelte, hogy a magyarok gyógyszerszedő nemzet, ezért kiemelten figyelni kell a hamis gyógyszerek térhódításának visszaszorítására. Előadás végén felhívta a figyelmet egy új problémára, a herbal medicine-ek térhódítására is.
Székely Krisztina, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának vezetője előadásában kiemelte, hogya hamis gyógyszerek piaci részesedése elsősorban a fejlődő országokban ölt aggasztó méreteket, ahol ez az arány eléri az évi 12-16%. Ez az Európai Unióban 10% viszont Magyarországon egyelőre csupán 1-2%.
Mivel bizonytalan forrásból származó gyógyszereket az elmúlt évben már a lakosság 4%-a vásárolt, ebből következően az interneten keresztül beszerzett gyógyszerek száma is folyamatosan növekszik. A konferencián elhangzott: a magyar jogszabályok szerint itthon gyógyszerek csak engedéllyel forgalmazhatók, azaz magyar nyelvű internetes weboldal csak abban az esetben árulhat gyógyszert, ha azt egy működési engedéllyel rendelkező gyógyszertár működteti. Az internetes értékesítésre jogosult patikák listája megtalálható az ÁNTSZ weboldalán. Amennyiben viszont a gyógyszert vásárló nem ezekről a felületekről vagy nem magyar nyelvű weboldalról rendel, semmi garancia nincs arra, hogy eredeti készítményt vásárolt.
A munkacsoport vezetője szintén kiemelte, hogy a bizonytalan forrásból származó készítményeknél nem csupán a hatóanyag (kevesebb, nincs, más) lehet probléma, hanem a szállítási körülmények által is minőségkárosodás következhet be. Székely Krisztina előadásában több példát említett azzal kapcsolatban, amikor az országba például testre csavarva, autó karosszériájába rejtve vagy háztartási gépek csomagolásában próbálták behozni a gyógyszereket. Ezeket a készítményeket legtöbbször ömlesztve szállítják és már Magyarországon csomagolják lehetetlen körülmények között kézzel. Erre szintén valódi példa, amikor egy felderítés során derült fény arra, hogy az Andrássy úton egy mobiltelefont értékesítő boltban csomagoltak hamis Viagra készítményt az ott tartózkodók.
A munkacsoport vezetője tájékoztatást adott arról a gyógyszerhamisítás elleni fellépés hatékonyabbá tételét szolgáló jogszabály-módosítási eredményről, hogy a 2013. július 1-jével hatályba lépő új Büntető Törvénykönyv külön tényállásként szabályozza és rendeli büntetni az egészségügyi termék hamisítását.
Sárközi Alexandra, a NAV bűnügyi szóvivője a konferenciát követő, MTI-nek adott interjújában elmondta, hogy a tapasztalatok alapján a legnépszerűbb hamisítványok a testépítéshez használt szerek, az izomtömeg-növelő szteroidok, de nagy a kereslet a potencianövelők és a fogyasztó szerek iránt is.
2011-ben 30 nyomozás során körülbelül 493 millió forintnyi hamis gyógyszert foglaltak le a NAV pénzügyi nyomozói. Az illegális szállítmányok általában légi úton érkeznek, és postai csomagként jutnak el a címzettekhez, vagy futárszolgálat szállítja házhoz azokat. Emellett közúti ellenőrzéskor is előfordul, hogy illegális gyógyszerre bukkannak a NAV munkatársai, különösen jellemző ez a szerb–magyar határon.
.
Nyomtatás