A Hadopi-t az előző kormány hozta létre és az ún. fokozatos válasz vagy három csapás elve alapján működik: a jogsértőket először elektronikus levélben figyelmeztetik a jogsértés gyanújának felmerülésekor, amelyet eredménytelensége esetén egy közvetlen ajánlott postai levél követ, majd ezt követően bíróság dönt a jogsértő szankcionálásáról. A hivatal egy magáncéggel derítteti fel, hogy kik azok, akik fájlmegosztó oldalakon keresztül osztanak meg illegálisan zenét, TV-show-kat vagy éppen francia filmeket töltenek le. Az internetes szolgáltatóktól pedig az IP címhez tartozó jogsértő felhasználók személyes adatainak a kiadását kérik.

Idáig összesen 200 ezren kaptak ajánlott levelet, amely az első figyelmeztetésben részesülő jogsértők 10 %-ának felel meg. Bíróság előtt mindössze négy jogsértőt vontak felelősségre – esetükben pedig két ügy felmentéssel, zárult, a másik két jogsértőnek pedig 150, illetve 600 euró összegű pénzbüntetést kellett lerónia, valamint az utóbbi internet-hozzáférését 15 napra felfüggesztették. A bevételi oldalon tehát mindössze 750 euró található, míg a Hadopi fenntartásához szükséges éves kiadások összege 12 millió euró – ezt a rendszer bírálói úgy aposztrofálták, hogy ezzel Franciaországnak sikerül működtetnie a világ legdrágább hírlevél-szolgáltatását. A jelenlegi kormány azonban egyelőre kitart a Hadopi működtetése mellett, mert úgy látja, hogy anélkül jogi hézag keletkezne, és rossz üzenet lenne a kreatív iparágak számára. Ugyanakkor Pierre Lescure, a Canal+ kereskedelmi televízió korábbi igazgatója vezetésével már kidolgozták azt a mintegy 720 oldalas dokumentumot, amely alternatívákat kínálna a helyzet megreformálására.