Magyarországon leginkább a fiatalabb korosztály vásárol hamisítványokat a Tárki 2021-es, reprezentatív kutatása szerint. A 15 és 24 év közötti európai fiataloknak pedig több mint fele (52 százalék) nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt évben legalább egy hamisított terméket vásárolt – szándékosan vagy véletlenül – az interneten, egyharmaduk (33 százalék) pedig azt is megosztotta, hogy illegális forrásból jutott digitális tartalomhoz. A helyzetre reagálva a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) a Hamisítás Elleni Világnap alkalmából „Az eredeti az igazi!” kreatív pályázat keretében vonja be a 16-25 éves középiskolásokat és egyetemistákat az illegális forrásból származó termékek elleni küzdelembe.

Sem az iskolai végzettség, sem a vevők neme nincs hatással a hamisítványok vásárlására, azonban a kor és a lakóhely már számít. A járvány után készült felmérés megerősítette, hogy a fiatalok 37 százaléka szándékosan vásárolt egy vagy több hamisított terméket, ami jelentős növekedés a korábbi eredményekhez képest (14 százalék). Magyarországon a fiatalok 37 százaléka szándékosan vásárolt hamis terméket, 17 százalékuk pedig tudatosan jutott jogsértő, „kalóz” tartalmakhoz – emeli ki az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának idei felmérése.

Pedig az eredeti termékek vásárlása biztonságos, értékálló és garanciális, miközben támogatja a magyar gazdaságot és csökkenti a szervezett bűnözést. Ezt erősíti meg a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a TÁRKI 2021-es kutatása is, amelynek alapján a magyar lakosság jelentős többsége (64 százaléka) szerint hosszabb távon jobban megéri eredeti árucikkeket vásárolni, mint hamisat. Ennek ellenére szinte minden hatodik ember (15 százalék) beszerzett valamilyen hamisított terméket, ezek közül a legnépszerűbbek a márkás ruhák (17 százalék), az illatszerek (6 százalék), az illegálisan letöltött programok (6 százalék) és gyógyszerek (2 százalék). A tanulmány adatai alapján azonban optimizmusra ad okot, hogy a tipikusan márkahű és eredetiségpárti vevők többségét is a fiatalok adják (58 százalék).

A helyzet javítása érdekében a HENT a Z-generációt is bevonja a hamisítás elleni fellépésbe. A testület kreatív pályázatot indít a középiskolás, illetve felsőoktatási képzésen tanulók számára. A 16-25 év közötti jelentkezők plakát vagy videó készítésével mutathatják meg, hogy „Az eredeti az igazi!”. Az alkotással fel kell hívniuk a figyelmet a jogszerű forrásból származó termékek előnyeire, és vonzóvá, trendivé kell tenniük a biztonságos, értékálló és a jogszabályoknak megfelelően készített árucikkek vásárlását. A pályázók három kategóriában nevezhetnek: az illegális letöltések, a hamis egészségügyi termékek, valamint a hamisított ruhák, cipők és parfümök vásárlása elleni fellépésre ösztönözhetik kortársaikat és a széles közönséget.

„Az eredeti az igazi! kampánnyal szeretnénk a fiatalok figyelmét is felhívni arra, hogy a jogszerű forrásból származó termékek vásárlásával a körülöttük élők életét is jobbá tehetik. A pályázatban a diákok bemutathatják az eredetiség előnyeit a saját nézőpontjukból, a hamisítás társadalmi, gazdasági és egészségügyi hatásait is figyelembe véve” – hangsúlyozta Pomázi Gyula, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület elnökhelyettese, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke.

A pályázat nagykövete és bírálóbizottságának tagja Hollósi Jázmin influenszer, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem media design szakos hallgatója, aki maga is nagy hangsúlyt fektet az eredetiségre. Jázmin gyakran hívja fel a figyelmet a fiatalokat érintő fontos ügyekre, idén a MOME Ugrás a jövőbe! alkotói pályázatának zsűrijében is részt vett.

A pályaműveket tapasztalt szakmai zsűri bírálja el. A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület részéről a zsűritagok: Pomázi Gyula, a HENT elnökhelyettese, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnöke; dr. Zugh Kinga, a HENT titkára; dr. Horváth Péter, a HENT tudatosságfejlesztési munkacsoportjának vezetője; dr. Fulajtár Zsófia, a HENT jogérvényesítési munkacsoportjának vezetője; dr. Ilku Lívia, a HENT gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának vezetője; dr.  Bendzsel Miklós, az SZTNH volt elnöke, a HENT volt elnökhelyettese és a Magyar Mérnökakadémia jelenlegi elnöke és dr. Gubicz Flóra, az SZTNH Szerzői Jogi Főosztályának munkatársa.

A pályázatokat 2022. szeptember 1-jéig várják a szervezők a ​​hentpalyazat@hipo.gov.hu e-mail címre! A nyertes pályázók névsorát szeptember 16-án jelenti be a zsűri.

A kategóriák legjobbjai bruttó 150 ezer forintos pénzjutalmat, kategóriánként egy-egy különdíjas pedig 50 ezer forint értékű Tisza Cipő vásárlási utalványt vihet haza.

 További információ a pályázatról a https://kreativpalyazat.hamisitasellen.hu/ és egy kis gondolatébresztő a témához a https://www.hamisitasellen.hu/oktatasi-anyagok-iskolasok-reszere/ oldalon találhatóak. A pályázattal kapcsolatos kérdéseket a hentpalyazat@hipo.gov.hu email címen várják.

Kampányvideó: https://youtu.be/gsVq4vZ25Ss

——–

A TÁRKI kutatásának célja megismerni a népesség véleményét a hamisítás jelenségéről, valamint a magyar lakosság vásárlási szokásait a (megalapozottan, vagy vélhetően) hamis termékek tekintetében. Ezen kérdések feltérképezésének céljából a TÁRKI 2009 óta minden évben országos lakossági felmérést végez a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) megbízásából. Az idei reprezentatív felmérés keretében 2021 júliusában 1015 főt kérdeztek meg a 18 évesnél idősebb lakosság körében CAPI (Computer Assisted Personal Interview) módszer segítségével.

A EUIPO kutatásáról

A 2022-es tanulmány az Intellectual Property Youth Scoreboard (a szellemi tulajdon ifjúsági eredménytáblája) 2016-ban és 2019-ben kiadott első és második kiadását követi. A kutatás célja, hogy megértse a fiatalok digitális tartalmakhoz való hozzáférése vagy fizikai áruk vásárlása során a szellemi tulajdonnal kapcsolatos felfogását és magatartását. A 2022-es kvantitatív elemzést 2022. február 7-28. között összesen 22.021, 15-24 év közötti fiatal körében végezték el 27 uniós tagállamban. A 2022-es Youth Scoreboard (ifjúsági eredménytábla) a fiatal fogyasztók attitűdjeire és magatartására vonatkozó mennyiségi és minőségi betekintést nyújt, és értékeli az előző, 2019-es tanulmány óta megfigyelhető tendenciákat. Továbbá új területeket is megvizsgál, így segítve az érdekelt feleket és a politikai döntéshozókat a szakpolitikai fejlesztések testre szabásában és a releváns tudatosságnövelő kezdeményezések kidolgozásában.