A hamis, ellenőrizetlen forrásból származó parfümök használata súlyos egészségügyi problémákhoz vezethet, hiszen ezek a készítmények nem mentek át a szükséges ellenőrzéseken. A bőrpír és a viszketés mellett súlyos allergiás reakciókat, kiütéseket, asztmát, de akár arcüregi problémákat is okozhatnak a hamis készítmények.  A termék csomagolásának, üvegének megvizsgálásával megelőzhetjük az egészségügyi kockázatokat. Hamisításra utaló jel lehet, ha a termék színe eltér a megszokottól, vagy jóval a piaci ár alatt kínálják számunkra.

„Húsvétkor különösen ügyeljünk arra, hogy honnan vásárolunk locsolókölnit vagy parfümöt: a legmegbízhatóbb forrásnak a márkaboltok és az ellenőrzött üzletek, hálózatok számítanak. Fontos, hogy az ilyen jellegű tudatos vásárlással az egészségünk megóvása mellett az eredeti termékek vásárlásával a gazdaságot is védjük.” – figyelmeztet Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület elnökhelyettese. Hozzátette: szerencsére a lakosság körében nő a fogyasztói tudatosság, hiszen egyre kevesebben választanak hamis parfümöt, illatszert, azonban továbbra is fontosnak tartjuk a tájékozottságuk növelését. Pomázi Gyula arra is felhívta a figyelmet, fontos, hogy a jelenlegi, koronavírus miatt kialakult helyzetben mindenki csak a vele egy háztartásban élő hölgyeket locsolja meg, ne induljon el a rokonokhoz, ismerősökhöz.

A HENT és a Tárki éves fogyasztói kutatásaiból kiderült, hogy az elmúlt időszakban tudatosabbak a fogyasztók és egyre nagyobb arányban utasítják el a hamis illatszereket és kozmetikumokat. 2011-ben mindössze a válaszadók kétharmada (66 százaléka) mondta, hogy nem vásárolna illegális forrásból származó parfümöket, míg ez az arány 2017-ben már 85 százalék volt. Nagyságrendileg 2019-ben sem változott a fogyasztók hozzáállása, 82 százalék még mindig elutasítja a hamis kozmetikumokat.

A kutatás kitér az illegális termékek legfőbb forgalmazási helyszíneire is. A parfümök esetén elsődleges értékesítési színterének a piac és az utca bizonyultak, ugyanis az illegális forrásból származó termékek fogyasztóinak több mint kétharmada (65 százaléka) ezekről a helyekről szerzi be a hamis illatszereket.  Forgalmazási helyszínnek számítanak továbbá az erre a célra szakosodott boltok is, ahol a vásárlások 25 százaléka történik. Az internetes beszerzések aránya csökkent: amíg 2017-ben a vásárlások 12 százalékát tették ki az online rendelések, addig 2019-re csupán 7 százalék volt ez az arány. Számottevő a visszaesés a külföldi utazások során történő beszerzések számában is: 2016-ban a vásárlások 15 százaléka történt külföldön, ez 2019-re 2 százalékra csökkent.

Az Európai Bizottság adatai szerint 2017 és 2018 között a legtöbb hamis parfüm és kozmetikum Törökországból érkezett az Unió területére. Az összes készítmény mintegy 66 százaléka származik innen, míg 30 százalékuk Kínából, 3,3 százalékuk pedig Hong Kongból kerül a kontinensre. A legutolsó elérhető riport szerint az európai hatóságok közel 4000 eljárást indítottak, melynek eredményeként több mint egymillió szépségipari árucikket foglaltak le. Csak a vizsgált időszakban a becslések szerint közel 18 millió euró bevételtől estek el a legitim gyártók és kiskereskedők. Hazánkban az utolsó átfogó vizsgált során, 2015 és 2018 között hozzávetőleg 800 millió forintos kárt okozott a hamis parfümök forgalmazása. Magyarországon évente több ezer üveg hamisított parfümöt foglalnak le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársai. 2019 októberében például több mint kétezer, különféle márkajelzésű hamis illatszerszállítmányt állítottak meg az M1-es autópályán, melyek becsült összértéke 37 millió forint volt.