Egy tavalyi felmérés szerint:
- az üregeset szerettük, közel 90 százalékuk ilyen, nem töltött
- csak az édes a menő, az étcsokoládé-mikulások alig öt százalékos piaci részesedéssel bírnak értékben, és a súlyuk is csökkent
- összesen egyébként 450 tonna csokimikulást vettünk a szezonban a hazai boltokban
- ami értékben 2,2 milliárd forintot jelentett.
(forrás: Nielsen)
Úgy tűnik, a Mikulás is jó üzlet, és ami jó üzlet, ott általában megjelennek a hamisítók is. Mire figyeljünk a csokoládé Mikulásoknál (és általában a hamis élelmiszerek felismerésében)?
Hamis élelmiszernek minősül az az élelmiszer:
- amelyet a rá vonatkozó előírásokban vagy a gyártmánylapban meghatározott minőségi előírásoknak nem megfelelően állították elő,
- amelyet az adott tevékenység vonatkozásában nem engedélyezett, illetve nem nyilvántartott módon állítottak elő, illetve hozták forgalomba,
- amely előállítása során meg nem engedett összetevőt használtak fel,
- amelynek átcímkézése vagy átcsomagolása jogsértő módon történt,
- amelynek minőségmegőrzési, illetve fogyaszthatósági idejét jogellenesen meghosszabbították, illetve amelyet részben vagy egészben lejárt minőségmegőrzési, illetve fogyaszthatósági idejű anyagokból állították elő,
- amelynek előállítása nem emberi fogyasztásra szánt anyagok felhasználásával történt, illetve nem emberi fogyasztásra szánt termék emberi fogyasztás céljára történő forgalomba hozatala.
(További információk itt.)
A Mikulások esetében röviden összefoglalva mindenképpen gyanús a gyűrött vagy lemálló csomagolás, szokatlan színek, nagyon olcsó ár, furcsa forma, nem megbízható a beszerzési forrás, az előírt tájékoztató hiánya, ha nem derül ki, mekkora a kakaótartalma, helyesírási hibák a csomagoláson.
Ha ilyet észlelünk, fontoljuk meg a vásárlást és forduljunk az illetékes hatósághoz (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal), hogy a Mikulás mellett ne találjunk virgácsot is a csizmánkban holnap.
Nyomtatás