Mintegy 438 millió hamisított árut foglaltak le az Unióban 2013 és 2017 között, melynek közel 40%-át az EU határain foglalták le, a többit pedig a belső piacokon. A lefoglalt termékek becsült értéke mintegy 12 milliárd eurót tett ki, amely csaknem megegyezik egy uniós tagállam – például Málta – egész éves tavalyi GDP-jével.
A jelentést az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) állította össze a vámhatóságok által az uniós határokon, valamint a tagállamok rendvédelmi hatósága által a nemzeti piacaikon belüli lefoglalásokra vonatkozóan bejelentett és közzétett adatok alapján. A jelentés célja, hogy tájékoztassa az uniós jogalkalmazókat és a politikai döntéshozókat a lefoglalt hamisított és kalózáruk tendenciáiról és becsült mennyiségéről.
Az elemzésből kiderül, hogy a lefoglalt tételek összértékének mintegy 70-85%-át a nemzeti piacokon belüli lefoglalások jelentik, míg a fennmaradó részt az EU határain foglalták le. A legtöbb lefoglalást jelentő tíz tagállamhoz tartozik a tételek közel 90%-a, illetve a becsült összérték 95%-a. Tagállami szinten a legjelentősebb piac Olaszország, amely lefedi a mennyiség 54%-át és a becsült érték 60%-át. Érdemes megjegyezni ugyanakkor, hogy egyes nagyobb tagállamok – például Németország, Lengyelország és részben az Egyesült Királyság – esetében nem állnak rendelkezésre adatok a nemzeti piacokon történt lefoglalásokra vonatkozóan.
Az említett termékek négy leggyakoribb alkategóriája az árucikkek számában kifejezve a ruházati kiegészítők, játékok, rögzített CD-k/DVD-k és cigaretták voltak, melyek a bejelentett termékek több mint egyharmadát tették ki, ugyanakkor a tételek becsült értékére vonatkozóan is többnyire ezek játszottak jelentős szerepet (ruházati kiegészítők, a rögzített CD-k/DVD-k, valamint az órák és táskák, tárcák, pénztárcák), amelyek az említett időszakban a lefoglalások becsült értékének csaknem felét jelentették. (A hamisított termékek által a lefoglalás pillanatában állítólagosan okozott szellemi tulajdonjogsértések eloszlása azt mutatja, hogy a védjegyek vannak túlsúlyban. Védjegyek elleni sérelem az uniós határokon és a nemzeti piacokon a lefoglalások 70%-a, becsült összértékük 54%-a esetében történt.)
A kutatás eredményeiből az is kiderül, hogy a 2014-es csúcspontot követően az EU határain fokozatosan csökkent a vámhatóságok által a hamisított áruk lefoglalásával kapcsolatos műveletek évenkénti száma. A csökkenő tendencia ellenére a műveletek hatékonysága folyamatosan nőtt az időszak során, amint azt az esetenkénti tételek volumenére és értékére vonatkozó mutatók alapján is érzékelhető.
A határon történő eljárások számát tekintve az említett időszakban a legtöbb vizsgálat során az áruk alkategóriái általános fogyasztási cikkek (ruházat és lábbelik) és a luxuscikkek (táskák, tárcák, pénztárcák és órák) voltak. A lefoglalt áruk számát tekintve viszont azok az alkategóriák vezetik az összesített időszak rangsorát, amelyek mérete és értéke általában kisebb, és amelyeket főként nagyobb szállítmányok formájában, konténerekben vagy tehergépkocsikban szállítanak (cigaretta, kisméretű játékok, élelmiszerek, mint például édességek és rágógumik). Ami a lefoglalt termékek becsült értékét illeti, azok a luxuscikkek vezetik az összesített időszak rangsorát, amelyeknél a valódi termék egyes példányai magas belföldi kiskereskedelmi értéket képviselnek (különösen az érintett márkák miatt), mint például az órák, táskák, tárcák, pénztárcák, valamint a parfümök és kozmetikumok. A hamisított termékek alapján úgy tűnik, hogy Kína, Hongkong és Törökország rendszeresen szerepelt az öt legjelentősebb ország között, Malajzia jelentősége pedig csökkenő tendenciát mutatott.
Mind a mennyiség, mind a becsült érték tekintetében a tendencia alapján az derül ki, hogy Olaszország vezeti a rangsort a lefoglalások 77%-ával, de Franciaország és Spanyolország egyaránt feltűnik a legjelentősebb öt tagállam között, az uniós nemzeti piacokon történt lefoglalásoknak mind a mennyisége, mind a becsült értéke szempontjából.
A mennyiség tekintetében azonosított négy legfontosabb áru-alkategória közül (az időszak során lefoglaltként bejelentett áruk 40%-a) a ruházati kiegészítők és a rögzített CD-k/DVD-k voltak az EU-n belül legtöbbször lefoglalt tételek. Az időszak során lefoglalt tárgyak becsült értékében kifejezve az első négy legjelentősebb alkategóriából (e tételek teljes becsült értékének több mint 50%-a) a ruházati kiegészítők és a rögzített CD-k/DVD-k kerültek leginkább lefoglalásra, különösen a tagállamok nemzeti piacain, míg az órák és napszemüvegek feltűntek mind a tagállamok nemzeti piacain, mind pedig az EU határain leggyakrabban legfoglalt első négy alkategóriában.
Az uniós határokon történt lefoglalások körében jogsértésként leginkább a védjegyek sérelme dominált. A többi megsértett jog: a szerzői jog, a szabadalmak, a formatervezési minták és – kisebb mértékben – a földrajzi jelzések és a növényfajták elleni jogsértések a nemzeti piacokon játszottak nagyobb szerepet, derült ki az EUIPO kutatásából.
Forrás:
Nyomtatás