Dr. Vida Róbert és Dr. Fittler András (HENT Gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának tagja) beszámolója a rendezvényről:
“A Dr. Fenyvesi Csaba habilitált egyetemi docens munkabizottsági elnök által szervezett és moderált ülésen közel 40 érdeklődő vett részt a jogi-, bűnüldözési és gyógyszerészeti részterületeiről. Nagy örömünkre szolgált, hogy a vendégek és hozzászólók között Dr. Ilku Líviát a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület Gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának vezetőjét és Dr. Panker Ádámot az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet Jogi és Igazgatósági Főosztályának hamisítási koordinációs szakreferensét is köszönthettük. A szervezők örömére a témában érintett hatóságok közül többen is képviseltették magukat, így többek között hozzászólás érkezett a NAV több képviselőjétől és Pro Art Szövetség a Szerzői Jogokért igazgatójától is.
A vitaindító előadást Dr. Nagy Zoltán (PhD, habil.) a PTE ÁJK Büntetőjogi Tanszékének egyetemi docense és az NKE Kiberbűnözés Elleni Tanszék vezetője tartotta Gyógyszerhamisítás szabályozása a büntetőjogban ” címmel, ahol a nemzetközi és hazai kihívások mellett, a hazai jogi szabályozás mérföld kövei is bemutatásra kerültek.
A társelőadó gyógyszerészek közül Professzor Dr. Botz Lajos a PTE Gyógyszerésztudományi Kar Gyógyszerészeti Intézet és Klinikai Központi Gyógyszertár intézetigazgatója előadásában a gyógyszerellátási lánc tulajdonságait és a hazai gyógyszerellátás garanciális elemeit mutatta be, melyek a gyógyszerhamisítások elleni védelmet hivatottak biztosítani Magyarországon („Gyógyszer- és betegbiztonsági kockázatok és garanciák a gyógyszerhamisításokkal szemben”).
Dr. Fittler András, a PTE Gyógyszerésztudományi Kar Gyógyszerészeti Intézetének egyetemi docense, az internetes gyógyszerforgalmazási tér és annak a hivatalos gyógyszerellátási lánchoz való kapcsolódását, valamint ezen terület vizsgálati lehetőségeit és a legfontosabb hazai eredményeket mutatta be („A gyógyszerhamisítások kiemelt színtere: az internetes forgalmazás”).
A hamisított és nem megfelelő minőségű gyógyszerek kereskedelme komoly egészégügyi kockázatot jelent a fogyasztókra, jelentős terhet róhat az egészségügyi ellátó rendszerre, illetve hátrányos következménnyel jár a gyógyszeripar és gyógyszerellátási lánc szereplői számára is. A fejlett országok érintettsége is számottevő, hiszen hamisított készítményeket az EU tagállamok zárt ellátási láncaiban is találtak.
A gyógyszerhamisítás világszintű probléma, mely a szervezett bűnözés egyik bevételi forrásává vált a nagy kereslet következményében és mivel a jogalkalmazás korábban nem fordított kellő figyelmet a hamis, hamisított gyógyszerek kereskedelmére. Az elmúlt évtized során számos nemzetközi egyezmény, együttműködés és szabályozás hatására meghatározó lépések történtek a betegbiztonságot veszélyeztető jelenség visszaszorítására. Ezek közül kiemelendő a legális forgalmazókat megkülönböztető közös uniós logó bevezetése 2015-ben, valamint az hogy az elmúlt években az illegális gyógyszer-kereskedelemben való részvételért járó büntetés növekedett, illetve hogy a BTK kiegészült a „Gyógyszerhamisítás” tényállással.
2019 – kötelező biztonsági elemek elhelyezése elsősorban a vényköteles gyógyszereken (FMD) A 2019. februárjában élesített egyedi gyógyszer-azonosításra kidolgozott (un. szerializációs) rendszer következtében a vényköteles gyógyszerek csomagolásán egyéni azonosítást biztosító kétdimenziós adatmátrixkód került elhelyezésre és a gyártóknak manipulálás ellen védő dézsmabiztos csomagolással kellett ellátnia a vényköteles gyógyszereket.
Hamis gyógyszerek megjelenhetnek a zárt gyógyszerellátási láncban, ugyanakkor a hamis gyógyszerek elsődleges forrása az internet, ezért az online piac vonatkozásában lakosság/fogyasztók/betegek tájékoztatása a jelenleg elérhető leghatékonyabb prevenciós eszköz.
A rövid témafelvezető és vitaindító előadások után több, mint egy órás szabad megbeszélésre adtak lehetőséget a szervezők, melyet a finom vacsora sem szakíthatott meg, záporoztak a kérdések az előadók felé minden érintett szakterületről. A valóban multidiszciplináris fórum is igazolta, hogy a hatóságok és szakmai szervezetek szoros együttműködése szükséges, mely nélkül nehezebben vehetjük fel a gyógyszerhamisítás és a hamis gyógyszerek forgalmazása elleni küzdelmet.
Köszönettel tartozunk Dr. Fenyvesi Csaba Tanár Úrnak, aki életre hívta ezt a közös tudományos ülést és kiváló házigazdája volt az eseménynek, továbbá a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület és a Gyógyszerhamisítás elleni munkacsoport tagjainak, hogy kérdéseikkel és hozzászólásaikkal növelték a rendezvény színvonalát!”
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Pályázat száma: EFOP-3.6.1.-16-2016-00004, címe: Átfogó fejlesztések a Pécsi Tudományegyetemen az intelligens szakosodás megvalósítása érdekében.
Nyomtatás