Mihók Alexandra, a Luxury Vintage Budapest alapítója és Leopold Róbert, a NAV szóvivője után egy másik oldalt képvisel a hamisítás, a hamis divattermékek kérdésében Pál Roberta, a SZTNH jogásza valamint Kövesdi Zoltán, márkavédelmi szakértő. 2008-ban jött létre a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület, vagyis HENT, feladata a szellemi tulajdonjogok megsértése elleni hatékony fellépés erősítésére, valamint a hamisítás elleni cselekvési tervek kidolgozásának és végrehajtásának koordinálása. A nemzeti stratégiaalkotás, a nemzetközi és európai tevékenységek nyomon követése, statisztikai adatok gyűjtése és elemzése, továbbképzések és jogalkotási kezdeményezés mellett számos tudatosságnövelő és felvilágosító programot, kampányt is szervez, így könnyen lehet, hogy akár egy fesztivál alkalmával találkoztatok már a HENT sátrával, és tevékenységével.
Mennyire vannak tisztában, illetve mennyire fordul meg egyáltalán az emberek fejében, hogy egészségügyi kockázata is van a hamis termékeknek?
PR: A divatcikkek esetében ugyanúgy ki vannak téve az emberek egészségügyi kockázatnak, azonban amíg ez egy hamis gyógyszernél nyilvánvaló, a divatcikkek esetében például sokakban fel sem merül. Hamis gyógyszerek esetében nem is vizsgálják, hogy hányan lesznek rosszul vagy akár halnak meg azok fogyasztása miatt, ha csak nem utal valami közvetlenül mérgezésre. Nagyon bizonytalan, hogy egy hamis gyógyszer mit nyújt, milyen hatást vált ki. Ugyanez igaz az autóalkatrészekre is: nem vizsgálják, hogy a balesetet egy hamis fékbetét okozta, vagy éppen azért sérült meg valaki súlyosan, mert nem nyílt ki egy hamis, utólag beszerelt légzsák. A szervezett bűnözés is jelen van a hamisítási üzletben: közel annyi pénzt „hoz”, mint a drogkereskedelem, viszont teljesen más elbírálás alá esik, ha valakit kábítószerrel kapnak el, mint ha hamis táskákkal.
KZ: Azt sem szabad elfelejteni, hogy hamis termékek esetében nincs semmilyen garancia. A hamisítót addig érdekli a vásárló, amíg a termékét meg nem veszi. A hamisítók a lehető legolcsóbban akarják gyártani ezeket a termékeket, ezért a legkönnyebben elérhető, beszerezhető alapanyagokat és kellékeket használják, nem törődve azok egészségkárosító hatásával. Sok esetben például építkezéseken használt linóleumragasztót alkalmaznak a hamis cipőknél, amelyből azok viselése során mérgező anyagok szívódhatnak fel a szervezetbe, ezzel akár májkárosodást is okozva.
PR: Legyen szó akármilyen „szofisztikált” hamisítványról, a legfontosabb azt észben tartani, hogy bizonytalan, nem ellenőrzött forrásból származik.
Mi a legnagyobb korlát, nehézség a tájékoztatással, ismeretterjesztéssel, a fogyasztói tudatosság növelésével kapcsolatban?
PR: A Szellemi Tulajdoni Jogsértések Európai Megfigyelőközpontja által készített, az Európai polgárok és a szellemi tulajdon: észlelés, tudatosság és magatartás című kutatásban is az jelenik meg, hogy az emberek azt hiszik, a hamisítás csak a nagy márkáknak okoz kárt, ők pedig amúgy is gazdagok. A magyarok nagy része is úgy véli, hogy a hamisítás elsősorban az eredeti termék gyártóját károsítja. Második helyen jelenik meg, hogy a fogyasztókat is, az egészségügyi kockázat, a garancia hiánya és a gyengébb minőség miatt. Sok fesztiválon is jelen van a HENT No Kamu! sátra és nagyon izgalmas megfigyelni, milyen arccal jön be valaki és úgy egy óra múlva milyennel távozik, ráadásul sok az ismerős arc: van, aki hozza a barátait és egy fesztivál alatt többször is visszanéz a sátorba, de vannak olyanok is, akik már évek óta mindig felkeresik a HENT programjait. A szemléletformálás egyébként nem könnyű: az lenne a cél, hogy mindenkiben kialakuljon egy „egészséges gyanakvási szint” és akár egy internetes rendelésnél is figyeljen egy-két árulkodó jelre. Az oktatásba szintén nehéz bejuttatni ezt az üzenetet, hiszen annyi fontos téma van: legyen szó akár adatbiztonságról, az internethasználatról, környezetvédelemről, a hamisítás kiszorul. Az oktatók is leterheltek és a mi erőforrásaink is végesek. De nagyon örülünk annak, amikor akár egy fesztivál alkalmával azt tapasztaljuk, hogy ez a téma nagyon érdekli az embereket és zárásnál úgy kell ”kiterelni” a sátrunkból az érdeklődőket.
KZ: Teljesen másképp állnak az emberek a hamisításhoz attól függően, hogy mire vonatkozik: gyógyszerre, vagy éppen ruhadarabokra. Az viszont tévhit, hogy csak nagy márkákat érint. Az illegális zene-, film- vagy szoftverletöltést sem érzik különösebben károsnak. Sok előadó például tényleg a szellemi termékéből él meg, az ebből származó bevétel biztosítja a családja jövedelmét. Rossz hozzáállás az, hogy ingyen kell minden, de ehhez az üzleti modellek átalakítása is szükséges. Ha például egy zenekar pólóját nézzük: ha már rajongó vagyok, miért az aluljáróban veszem meg a hamisat, miért nem a zenekartól rendelem meg az eredetit? Árban alig van különbség, de hatásában annál inkább: az egyikkel kedvenc zenekarunkat támogatjuk, a másikkal csak a hamisítót.
Hogy áll Magyarország a hamis termékek terén? Kisebb, nagyobb a hamis termékek iránti fogyasztói igény akár a környező országokhoz képest?
PR: Magyarországon is a legkeresettebb hamis termékek a divatcikkek: ruhák, cipők, táskák és órák. A HENT 11 éves fennállása alatt a Hamisítás Magyarországoncímű kutatásához évről-évre ugyanazokat a kérdéseket tesszük fel azért, hogy megfigyelhessük a trendeket. Szerencsére egyre kevesebben mondják azt, hogy vásárolnának hamis termékeket, egyre tudatosabbak az emberek. A hamis termékek vásárlása nyilván arányos a gazdasági fejlettséggel is: Magyarország így Nyugat-Európa és a Balkán között helyezkedik el e téren is. Ami viszont örvendetes, hogy itthon annyira szabályozott, ellenőrzött és nyomon követett az, hogy hol és hogyan vásárolhatunk legálisan gyógyszert, hogy Magyarországon jóval alacsonyabb a hamis gyógyszerek vásárlásának aránya, illetve biztonságos azok legális értékesítési csatornája (pl. legális on-line és off-line patikák). Az internetes vásárlás viszont ebben az esetben is kockázatos és szükség van a tudatosságra.
Sajnos új trend az EU-ban és így Magyarországon is, hogy a távol-keleti behozatal mellett egyre jelentősebb a hamis termékek gyártása. Az európai jogharmonizáció eredményeként január 1-től módosult védjegytörvény szerint most már védjegybitorlásnak minősül az is, ha valakinél csak a „koppintott” védjegyet feltüntető címkéket, vagy csomagolóanyagokat találnak. Sajnos ez a szabály is azért került elfogadásara, mert egyre nő a belső piacon a gyártás aránya.
Mi jellemzi leginkább a jogtulajdonosok, a márkák viszonyulását a hamisításhoz?
KZ: Nagyon fontos, hogy a hamisítást a jogosultak, a márkák is kellően komolyan vegyék. Sokszor – az egyébként legálisan működő – kereskedők sincsenek tudtában annak, hogy hamis termékeket árulnak. Arra is nagy az esély, hogy az interneten egy adott márkás termékről megjelenő negatív értékelés arra vezethető vissza, hogy a minőségen (jogosan) felháborodó vásárló valójában– tudtán kívül– hamis terméket vett.Ez pedig nagy hatással van a márkák megítélésére is. Én is nézem a véleményeket, ha szeretnék valamit venni: rászűrök a legkevesebb csillaggal jelölt hozzászólásra és eltántorít, ha negatívat olvasok. Egyébként nagyon nagy a szórás abban a tekintetben, hogy mennyire veszik komolyan a márkák ezt a témát: sok a nagyon pozitív, de sok a nagyon negatív is. Lehet valaki nagyon kreatív, ha ahhoz társul egy rossz üzletpolitika: ha nem foglalkozol megfelelően a hamisítással, akkor az végső soron kiszoríthatja az eredeti terméket a piacról. Sok példát láttunk már arra, hogy valaki a hamisítók miatt hagyott fel végül a tevékenységével. Még ha a cél meg is van, nem biztos, hogy a cégek megtalálják a megfelelő eszközt. Nagyon sok múlik azon, hogy ki foglalkozik annál a vállalatnál a márkavédelemmel, és hogy milyen szemlélete van: pénzügyi (és csak a bevételkiesés érdekli), jogi (és csak polgári peres eszközökben lát megoldást) vagy a piac megtisztítása a célja. Mindegyiknek megvannak az előnyei és a hátrányai is, viszont az igazán hatékony hamisítás elleni fellépéshez komplex megoldás kell. Sok jogtulajdonos nem is sejti, de egy jó márkavédelmi stratégiával a márkavédelemre fordított kiadások is megtérülhetnek. Elképesztő energiát és pénzt spórolnak meg a hamisítók a kutatás, a piacra bevezetés és a jótállás megkerülésével, ezzel és a rossz minőségű termékeikkel csődbe vihetik az eredeti termékek alkotóit.
A fesztiválokon is megtalálható a HENT sátra, amely mindig sok érdeklődőt vonz
Hol leselkedhetnek hamis termékek a vásárlóra, amire jóhiszeműen nem is gondolnának?
KZ: Arra nem gondolnak az emberek, hogy sajnos tényleg mindenhol találkozhatnak hamis termékekkel. Az odafigyelés, a gyanakvás nem ölt még meg senkit, nem árthat, ha felerősödik bennünk egy egészséges bizalmatlanság.
A divatiparon belül a legdinamikusabban növekvő szegmens a luxustermékek másodlagos piaca. Mit gondolsz erről, Roberta a hamisítás kapcsán? Hiszen elég változó a márkák magatartása: van, aki együttműködik ezekkel a platformokkal, van, aki pedig ellenzi a másodlagos piacot.
PR: A jogkimerülés intézményének köszönhetően a gazdasági tevékenység ésszerű keretein belül nem tilthatod meg a másodlagos piacon, hogy ki mit csinál a megvásárolt termékkel. Véleményem szerint egy új termék is felértékelődhet azzal, ha a másodlagos piacon magas árat adnak érte. A márkáknak is plusz bevételi forrást jelenthet egy jól átgondolt együttműködés, hiszen ezzel tovább növelhetik termékeik reputációját és jó befektetésként szolgálhat a vásárlók számára például egy magas presztízsű és nagy értékű táska megvásárlása, ha az keresett a másodlagos piacon.
Franciaországban, Olaszországban büntetik a hamis termékek vásárlását. Megoldás lehet akár a pénzbírság a hamisítás, mint jelenség megfékezésében?
PR: A HENT 2018-as kutatása szerint az emberek 29 százaléka felelősségre vonná a fogyasztót is, de a legtöbben még mindig a kereskedők büntetését gondolják fontosabbnak. A büntetésnek azonban nem biztos, hogy van valódi visszatartó ereje, sokkal inkább a kereskedelmi csatornák rendszeres, ellenőrzéstől és a következetes felelősségre vonástól, valamint a társadalominformálásától várhatunk eredményeket.
KZ: Ha célzottan koncentrálunk egy termékre, és erősödik a hamisítványok lefoglalása, akkor a piac is tisztul. Nem feltétlenül a vásárlók oldaláról kell ezt elindítani. Ahogy már említettem, sokszor azt tapasztaltuk, hogy a kereskedők sem tudták, hogy hamis termékeket árulnak. Viszont a rendszeres visszaellenőrzésekkel ezek előbb-utóbb eltűnnek a kínálatból. A jogérvényesítés szempontjából is nehézkes a vásárlóknál a szándékosság bizonyítása. Más az, hogy hányan akarnak hamis terméket viselni, és hogy hányan viselnek hamis terméket.
Milyen tanácsot adnátok annak, aki szeretne márkás terméket, de jó áron venni: mire figyeljen mindenképpen, mit tegyen, illetve ne tegyen semmiképp?
KZ: A „túl szép, hogy igaz legyen” mondás legyen érvényes, és semmiképpen ne vásároljunk olyanoktól, akik például parkolókban jönnek oda hozzánk. Képzeljük bele magunkat a gyártó által megcélzott minőségbe, várjuk el ezt már az értékesítés során is! Ha helyesírási hibával találkozunk, vagy egy terméken vagy honlapon egy gmailes email cím a kontaktszemély, az is árulkodó lehet.
PR: Ha a vásárlás során bizonytalan vagy és eredeti, új termékhez szeretnél hozzájutni, megkeresheted a márkaképviseletet is. Online vásárlás előtt célszerű tüzetesen átnézni a honlapot, megnézni a domain-nevet, az impresszumot, a megadott kapcsolati adatokat. A logók szintén árulkodóak: sosem keveredik egy eredeti terméken vagy annak csomagolásán belül a márka korábbi és újabb logójának, védjegyének több változata például. A logók mindig ugyanolyanok: ha ránézel, és úgy érzed, valami nem stimmel, az beszédes. A márkák arra törekszenek, hogy mindig, minden körülmény között felismerhető legyen a védjegyük. Például hamis játékoknál, kiegészítőknél arra is célszerű figyelni, hogy Batman, Shrek és Darth Vader nem keveredik egy játékon belül, Micimackó sem szerepel együtt Mickey egérrel. Micimackónak piros a pólója, tehát vagy sok piros van neki és mindig mossa, vagy sosem váltja le azt az egyet. De fel sem merül benne, hogy kéket, vagy zöldet vegyen fel!
fotó: Bodnár Zsófia; HENT
a cikk forrása: https://marieclaire.hu/divat/2019/04/19/hamis-termekek-nem-konnyu-a-szemleletformalas/
Nyomtatás