A WHO három csoportra osztja ezeket a szereket:
- Hamisított gyógyszerek, amelyek csomagolása szándékosan félrevezető a gyógyszer eredete, vagy összetevője terén.
- Gyenge minőségű gyógykészítmények, amelyek olyan gyógyszerek, amelyek bizonyos szabványoknak nem felel meg, például valamelyik hatóanyagból nem tartalmaz elegendő mennyiséget.
- Nem regisztrált készítmények, amelyeket nem teszteltek, és nem hitelesítettek.
Az American Journal of Tropical Medicine and Hygiene szakfolyóirat hétfői tanulmányábankiemeli, hogy míg 2008-ban 29 terméket találtak 75 országban, addigra 2018-ban 95 hamisított készítményt találtak 113 országban, és ez még egyáltalán nem biztos, hogy a legpontosabb adat, hiszen első sorban a szegénység által sújtott országokat vizsgálják, ahol nagyobb a valószínűsége a járványoknak, és az illegális szerek felbukkanásának is.
Fotó: Ulet Ifansasti / Getty Images Hungary
A két legfőbb probléma a malária által veszélyeztetett helyek, mert a betegség évente 150 ezer gyermek halálát okozza. A másik veszélyeztetett terület a szegényebb országok területén tüdőgyulladásra adott hamisított antibiotikumok okozzák, ami legalább ugyanannyi gyermek haláláért felelős. Ezek mellett egy új, harmadik feltörekvőben lévő ágazat, a krónikus betegségekre forgalmazott gyógyszerek csoportja, mint például a hamis vérnyomáscsökkentők.
A tanulmányt egyik készítője, Dr. Joel Breman szerint barokkos túlzás lenne azt állítani, hogy ezek a gyógyszerek laboratóriumokban készülnek. Elmondása szerint inkább hasonlíthatóak a körülmények az itthon a NÉBIH által bezárt hentesek vagy cukrászdák valamelyikéhez. Ósdi és szennyezett eszközökkel telepakolt, egyéb káros anyagokkal szennyezett penészed odvakról van inkább szó.
A WHO szerint széleskörú, nemzetközi összefogásra van szükség, hogy meg tudják fékezni az ipar további terjedését.
(CNN)
cikk forrása: https://index.hu/techtud/2019/03/12/evente_300_ezer_gyerek_hal_meg_hamis_gyogyszer_szedese_miatt/
Nyomtatás