A szabadalmakról
A szabadalom megszerzése húszéves monopoljogot biztosít a szabadalmasnak, ezalatt az innovatív technológiát kizárólag a szabadalom jogosultja, vagy az ő általa erre feljogosított vállalkozás hasznosíthatja. Magyarországon a szabadalmi bejelentéseket a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál (SZTNH) kell megtenni, amely hazánk területére kiterjedő védettséget adhat meg. Az SZTNH-nál tett első bejelentés elsőbbségi napja lesz az irányadó a világon bárhol egy éven belül tett szabadalmi bejelentések vizsgálatakor is. Az innovatív magyar vállalkozások számára fontos lehet a nemzetközi szabadalomszerzés. Így tudják az általuk kifejlesztett új technológia által adott versenyelőnyt exportpiacaikon is érvényesíteni, azáltal, hogy a célországokban is szabadalom által biztosított monopoljogot szereznek. A külpiacokon történő szabadalomszerzés érdekében nemzetközi (ún. PCT) bejelentés is tehető, amelyet az SZTNH-n keresztül be lehet nyújtani, támaszkodva a korábbi magyar bejelentés elsőbbségére. Ezt követi a bejelentéssel kapcsolatos nemzetközi újdonságkutatás és vizsgálat az erre felhatalmazott nemzetközi hatóság által, amely előzetesen állást foglal arról, hogy a bejelentett találmány szabadalmazható-e.
A PCT-ről röviden: A Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) igazgatja a nemzetközi szabadalmi bejelentések kezelésének rendszerét, a Szabadalmi Együttműködési Szerződés (Patent Cooperation Treaty, PCT) alapján. A rendszer azt biztosítja, hogy egyszerre (egy időpontban és egy díjért) lehet a PCT-ben részes valamennyi (jelenleg 152) államot megjelölő, azonos elsőbbségi nappal bíró bejelentést tenni, az erre a célra kijelölt szabadalmi hivatalok pedig elvégzik a nemzetközi bejelentések nemzetközi kutatását és elővizsgálatát. Ilyen nemzetközi kutatási és elővizsgálati hatóság a VSZI is. Az elkészített nemzetközi kutatási jelentés és írásos vélemény birtokában a bejelentő könnyebben el tudja dönteni, hogy érdemes-e fenntartania a nemzetközi bejelentést, és érdemes-e ún. nemzeti (vagy regionális) szakaszba léptetnie az eljárást.
A Visegrádi Szabadalmi Intézetről
A Visegrádi Szabadalmi Intézet a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) által elismert nemzetközi kutatási és elővizsgálati hatóság. Tevékenységét 2016. július 1-én kezdte meg, és 2018. január 6-án teljes jogú tagja lett a világviszonylatban legmeghatározóbb 25 szabadalmi hivatalt tömörítő ún. „globális szabadalmi szupersztrádának” (nemzetközi elnevezéssel: Global Patent Prosecution Highway, GPPH). A VSZI-t a négy visegrádi ország kormányközi szervezetként hozta létre, budapesti székhellyel. A VSZI a Szabadalmi Együttműködési Szerződés keretein belül létrehozott nemzetközi kutatási és elővizsgálati szerv. A VSZI célja, hogy a nemzetközi szabadalmi rendszerbe történő bekapcsolódást elősegítse a közép-kelet-európai régió bejelentői számára. Mindennapi feladatait az SZTNH mellett a cseh, a lengyel és a szlovák hivatal szabadalmi elbírálói látják el, tevékenységét az egyes országok képviselői által kinevezett igazgató koordinálja, aki képviseli is a nemzetközi szervezetet. Az SZTNH mellett a többi három visegrádi társhivatal is rábízta a VSZI-re a még közzé nem tett szabadalmi bejelentésekből álló adatvagyonát, mely jól tükrözi a hazánkban a szabadalmi információbiztonság terén tett jelentős intézkedések eredményeit.
A globális szabadalmi szupersztrádáról
A globális szabadalmi szupersztráda révén a hazai innovatív vállalkozások versenyelőnyhöz juthatnak.
A GPPH gyorsabb nemzetközi oltalomszerzést elősegítő eszköz, amely a legfejlettebb országok szabadalmi hivatalainak hálózatos együttműködésén nyugszik. A rendszer lényege, hogy egy korábbi szabadalmi bejelentéssel kapcsolatban elvégzett újdonságkutatás és vizsgálat eredményei egy másik szabadalmi hivatal előtt is felhasználhatók, erőforrásokat és időt takarítva meg.
A VSZI – a világon huszonötödikként – most ehhez a hálózathoz csatlakozott, így az általa készített kutatási és elővizsgálati jelentések alapján az érintett bejelentéseket – a nemzetközi szabadalmazási eljárás későbbi szakaszaiban – az eljáró szabadalmi hivatalok lényegesen gyorsabban (az átlagos 4-7 évnél akár évekkel rövidebb idő alatt) bírálják majd el. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a VSZI szolgáltatásait igénybe vevő hazai vállalkozások évekkel hamarabb szerezhetnek külföldi szabadalmakat, ami globális szinten is versenyelőnyt jelenthet számukra. A magyar vállalkozások számára legfontosabb az európai jelenlét, a VSZI közreműködése nyomán 38 európai országban is hatályosítható a szabadalmuk.
A VSZI előnyei
A VSZI a V4 országok szabadalmi hivatalainak erőforrásaira támaszkodva működik, amely jelentős előnyökkel jár a régió bejelentői számára a PCT bejelentés alapján indult eljárás nemzetközi szakaszában. Ezek egyike a nemzetközi kutatási és elővizsgálati hatóságként működő VSZI-vel való magyar, cseh, lengyel és szlovák nyelveken való kapcsolattartás lehetősége, amelyhez még az is hozzájárul, hogy a VSZI a nemzetközi kutatást és elővizsgálatot magyar nyelvű szabadalmi bejelentés alapján is elvégzi. Ennek eredményeképpen a bejelentés idegen nyelvű fordítását – akkor is csupán a nemzetközi közzététel céljából – elegendő több mint egy évvel a bejelentési nap után benyújtani. Ekkorra a bejelentő a VSZI-től kapott információk alapján már el tudja dönteni, hogy érdemes-e folytatnia az eljárást, a bejelentéstől számított 18 hónap elteltével kérve a közzétételt, vagy inkább üzleti titokként kívánja a technológiát megőrizni.
A VSZI másik vonzerejét a költséghatékonyság adja az akár 38 országot lefedő európai szabadalmak megszerzése során. A kutatás díjának 40%-a visszaigényelhető, ha egy korábbi magyar nemzeti bejelentés nyomán már rendelkezésre áll az SZTNH által készített újdonságkutatási jelentés. Ilyen kedvezmény az Európai Szabadalmi Hivatalnál nem érvényesíthető. További megtakarítást jelent, hogy a VSZI eredményeinek felhasználása esetén az Európai Szabadalmi Hivatal részére fizetendő kiegészítő kutatási díj csak a rendes díjtétel töredékét teszi ki: 1100 euró helyett 190 euróba kerül.
Összességében elmondható, hogy a régiós bejelentőknek jobban megéri a VSZI-t megjelölni nemzetközi kutatási és elővizsgálati hatóságként, ugyanis az Európai Szabadalmi Hivatallal összevetve mintegy 40%-kal olcsóbban juthatnak a nemzetközi szabadalmazási eljárásban elengedhetetlen dokumentumokhoz.
Számok és adatok a Visegrádi Szabadalmi Intézet tevékenységéről:
Dinamikusan növekszik a magyar székhelyű Visegrádi Szabadalmi Intézet elismertsége, melyet a kutatási- és elővizsgálati adatok is mutatnak. 2016-ban, azaz a tevékenység megkezdésének évében 14 kutatási jelentést állított ki, ebből 4 darabot az SZTNH munkatársai készítettek el. 2017-ben több mint nyolcszor annyit, azaz 123 kutatási jelentést állítottak ki, ebből az SZTNH-ra 42 jutott. A kérelmek kétharmad része nemzeti nyelven érkezik, egyharmad része angolul. A beérkező kérelmek megoszlása a bejelentő honossága szerint tavaly: 48% lengyel, 30% magyar, 17% cseh és 5% szlovák.
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 1081 Budapest, II. János Pál pápa tér 7. Sajtókapcsolat: Laber Zsuzsa, sajtófőnök T: 06 20 29 77 151 – E-mail: zsuzsanna.laber@hipo.gov.hu www.sztnh.gov.hu