Ami változott:

2018. január 1-től kiegészült az Egészségügyi termék hamisítása tényállás (Btk. 186. §) az előkészületi tevékenység büntetésével:

„(4a) Aki az (1)-(4) bekezdésben meghatározott egészségügyi termék hamisítására irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

Ami a jogalkalmazói oldalon talán még ennél is fontosabb: az indokoló rész kitér azokra a szabályokra és arra a jogalkotói célra, ami összeköti a büntetőjogi és a gyógyszerszakmai fogalmat, további kitér olyan jelenségekre is, melyeknek a büntetőjogi megközelítése ezidáig nehéz volt. Az indokoló rész mutatja a világos, tiszta jogalkotói célt, így némi csavarral, de mégiscsak belekerült a gyógyszerszakmai hamisított gyógyszer fogalom és több olyan jelenséget is lefed az indokolás, amit a jogalkotó innentől egyértelműen büntetni rendel. Így például az indokolás kimondja, hogy

  • hamisított gyógyszernek minősül az olyan gyógyszer is, amelyet a legális ellátási lánc megszakításával, jogellenesen, kereskedelmi céllal értékesítenek,
  • rendezi a hazánkba illegálisan, nagy mennyiségben érkező gyógyszer előállítására alkalmas gyógyszer-hatóanyag megítélését,
  • büntetőjogi fellépéssel fenyegeti azokat, akik a gyógyszerésztől, gyógyszer-nagykereskedőtől az eredeti készítményeket nagymennyiségben, szervezetten megszerzik és továbbadják.

Miért volt a módosításra szükség?

Tendenciaként láttuk, hogy nagy mennyiségű, nyugtató, altató, daganat-ellenes gyógyszer és fájdalomcsillapító jutott ki a legális ellátási láncból és került illegálisan forgalomba Magyarországon és külföldön egyaránt. Az elmúlt három évben ez a mennyiség – a szakizgatási szerv adatai szerint – több, mint 20 millió tablettát jelent, s ez a korábbi értelmezések szerint nem minősült büntetőjogi szempontból illegálisnak. Ezekben az esetekben a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 186. § Egészségügyi termék hamisítása tényállása alapján egyetlen büntetőeljárás sem indult

Az engedélyezett gyógyszerek legális forgalmának ellenőrzése az OGYÉI hatáskörébe tartozik, ennek ellenére a legális láncból való illegális kivitellel kapcsolatos hatósági eszközökön túl nem volt hatáskörük eljárni. S bár a Btk. 186. § tényállási pontjainak egyike alapján sem volt indítható büntetőeljárás ezekben az esetekben, az illegális gyógyszer-kereskedelem, mint jelenség virágzott. Így kérdésként merült fel, hogy egy négy éve hatályos tényállás betölti-e a rendeltetését, ha az egészségügyi termék hamisítása, mint jelenség szakmai szempontok alapján létező és rendkívüli károkat okozó tevékenységként értelmezhető Magyarországon, ugyanakkor az ez ügyben tett feljelentések nem tudnak eljutni a vádemelésig.

A HENT gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportja arra az álláspontra jutott, hogy a fenti probléma a Büntető Törvénykönyv módosításával kezelhető. A párbeszédben részt vevő nyomozati szervek, gyógyszerügyi hatóság és egészségügyi kormányzat olyan megoldást keresett, ami nem akadályozza a legális gyógyszerfogyasztást, az illegális kereskedelemnek viszont egyértelműen gátat szab. Az igazságügyi tárca ezt a kívánalmat fogadta el és fordította le a büntetőjog nyelvezetére, egyértelműen megjelölve a jogellenes magatartásokat és a világos jogalkotói célt.

 Hogyan látjuk a megváltozott jogi környezetet?

Ez a korrekció pozitív példája annak, hogy hogyan tud reagálni a büntetőjog az újonnan megjelenő olyan elkövetési magatartásokra, amelyek messze túlmutatnak más jogágakon, így remélhetően ez a megváltozott tényállás be tudja majd tölteni rendeltetését, segít fellépni a védendő tárgy, azaz az élet, a testi épség és az egészség elleni magatartások esetén.