Iparági becslések szerint az interneten keresztül beszerezhető pollenszűrők 20-25%-a nagyon gyenge minőségű és ezek közül csaknem minden második hamisítványnak is tekinthető, ami súlyos egészségügyi kockázatokat jelent az autó utasaira nézve. „Nyár elején különösen fontos, hogy még a rekkenő hőség előtt megvizsgáltassuk az utastér hűtését biztosító klímaberendezések megfelelő működését, ami a baktériummentesítésből és a klímagáz feltöltöttségének ellenőrzéséből áll” – hívta fel a figyelmet Gablini Gábor, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) vezetőségi tagja. Hozzátette: mivel az utastérbe áramló levegő szűréséről a pollenszűrő gondoskodik, ezért célszerű rendszeresen cserélni és olyan, legális csatornákon keresztül beszerezni ezeket az elemeket, amelyek garantálják a termék megfelelő működését és azt számlával is igazolni tudják. Megfelelő működés hiányában ugyanis komoly egészségkárosító következményekkel számolhatunk.

Ugyancsak komoly gondokat okozhatnak a gépkocsiban használt különféle folyadékok is, amelyek kevésbé tartoznak a szigorúan ellenőrzött termékek közé. A kizárólag gyártói és forgalmazói felelősségi körbe tartozó téli-nyári ablakmosó-folyadékok, a fagyálló hűtőfolyadékok, valamint a különféle ápolási termékek interneten beszerezhető verzióinak harmada-negyede nagyon gyenge minőségű. „Ilyen esetekben a rossz minőségű folyadék az autó karosszériáját és belső burkolatait károsíthatja, akár komoly anyagi veszteséget is okozva ezzel a kocsi tulajdonosának” – hangsúlyozta a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület vezetőségi tagja. Gablini Gábor azt is kiemelte, hogy a hazai karbantartási kultúra nagyon alacsony színvonalon áll, hiszen a három és félmillió személyautó mindössze 30-35%-a látogatja a szervizeket rendszeres ellenőrzés, vagy meghibásodást megelőző karbantartás céljából.

 „A hamisítás elleni világnap kapcsán azt is nagyon fontos hangsúlyoznunk, hogy a hamisított, vagy ellenőrizetlen forrásból származó autóalkatrészek és kiegészítők nemcsak a fogyasztóknak okoznak súlyos biztonsági és anyagi kárt, hanem a magyar gazdaság egészének is, hiszen a hamisítás – ide értve a hamis gépjárműalkatrészeket is – évi 230 milliárd forintos veszteséggel és 11 ezer hazai legális munkahely kiesésével jár, amely az államot és a piac szereplőit egyaránt érinti” – mondta el Németh Mónika, a HENT titkára