A gazdaság egészére jellemző az árnyékgazdaság jelenléte, ebben kiemelt helyen szerepel az autó és annak környezete.  Az ágazatban közel 25 ezer vállalkozás működik (forrás: OPTEN) és több mint, 120 ezer munkavállalót foglalkoztat. A tanulmány a hiteles adatbázisokra, valamint a gyakorlati tapasztalatokra, modellezett folyamatokra alapozza megállapításait. Ezek alapján a teljes autós ágazati forgalom valós nagysága megközelíti a 3 ezer Milliárd forintot, míg a kimutatott „hivatalos” adatok alapján mindössze 1 000 – 1 200 Milliárd forint nagyságú. Az autó piacon a 2016-os évben várhatóan 600 000 autó adásvétele realizálódik, ami 12%-kal több az elmúlt évinél. Ezen adatok alapján a forgalmat 1,8 milliós átlagos használtautó értékkel (forrás: hasznaltauto.hu) számolva a forgalmazási érték megközelíti az egyezer Milliárd forintot. Ebből mindössze 100 Milliárd forint a KSH (2015) által hivatalosan jelzett használtautó forgalom, azaz mindössze az egész 10%-a! Ugyanez mondható el a pótalkatrész piac új és használt, bontott szegmenséről, valamint az autók javítási területéről is. Valós és nagyobb probléma a közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi kockázat, valamint a fogyasztói jogok sérülése, amit Magyarországon senki nem mér.

Az autós ágazat legfőbb ellenségévé a minden területre kiterjedő, magánszemélyek által végzett illegális gazdasági tevékenység vált, amit súlyosbít a 2008 utáni pénzügyi- reálgazdasági válság.  Az ágazat éves minimális forgalmi vesztesége óvatos számításaink szerint is eléri az 1 000 – 1 200 Milliárd forintos értéket, melynek következménye a költségvetés évi 1-2% közötti GDP arányos vesztesége.

Minden hazai autós vállalkozás közös érdeke, hogy az ágazatban kimutatható illegális gazdasági tevékenység jelenlegi min. 50-55%-os aránya 20-25%-ra visszaszoruljon 2-3 éven belül. Az árnyékgazdaság elleni eredményes fellépés kizárólag aktív és komplex hatósági munkával valósítható meg. A MASZSZ összes alapítója (GÉMOSZ, MGOE,  ABAKE és EME) azon dolgozik, hogy az érintett hatóságok részvételével egy olyan együttműködés alakuljon ki, amely lehetővé teszi az árnyékgazdaság elleni koordinált és hatékony fellépést.

A hazai autó piac az elmúlt évek során folyamatos bővülést mutat. A mennyiségi fejlődés ugyanakkor nem hozott lényeges minőségi javulást, mivel a személygépkocsi park átlagéletkora megközelíti a 14 évet. A dinamikusan bővülő használtautó piacon évről évre emelkedik az “importautók” részaránya, 2011-ben a teljes piac 7 %-a volt, a 2016-os évben ez az arány 22-%-ra tehető.

A járműveket 70-75 %-ban (140 ezer db a 2016 várható) magánszemélyek, „nepperek” hozzák be az országba és „fedett személyként” értékesítik, emiatt a jogügyletben nem szerepelnek, így felelősséget sem vállalnak, adót sem fizetnek. Az óvatlan vevő a 12 éves átlagéletkor és a tisztázatlan előélet mellett, szokványos fogyasztóvédelmi, polgárjogi keretek között nem érvényesítheti jogait. A tisztázatlan előéletű autók ellenőrzéséhez szükséges lenne az internetes hirdetésekben az autó alvázszámának kötelező feltüntetése, mely erősebb védelmet biztosítana a leendő vevő, fogyasztó számára. Az összes éves adás-vétel 50%-át elérő használtautó hirdetések 2/3-a nem céges hirdetés.

A hazai közúti közlekedésben átlagosan évi 250-300 ezer darab gépjármű töréskár történik, melyek jelentős hányadának kártalanítási alapja a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás. A kárügyintézések folyamatában számos ponton sérül a vétlen károsult érdeke, miközben a kártalanítási eljárás alapjaiban nincs szabályozva kivéve, ha nem tekintjük annak a pénzügyi felügyelet ajánlását, mely szerint minden társaság készítsen útmutatót az ügyfelek részére.

A szabályozás hiánya okozza azt a rendszerhibát, melyben a vétlen károsultak a kárügyintézés folyamatában a legkiszolgáltatottabb helyzetbe kerülnek és számos ügyintézési ponton lehetséges megkárosításuk. Állandó vitapont a sérült gépkocsi kárkori értéke, a roncsérték, a javíthatósági határ, az avultatás, az értékcsökkenés és mindezek végén ott áll a felajánlott és vonzónak látszó gyorsított kárkifizetés 50% körüli kárérték térítéssel, ami érthetetlen eleme a kártérítési gyakorlatnak. A vétlen károsultakat kiszolgáltatott helyzetbe hozó gyakorlat közvetlenül veszélyezteti a közlekedés biztonságát és a fogyasztói jogok érvényesülését. Amennyiben a vétlen károsultak csak a tényleges kárérték 10-20 %-val kapnak kevesebb kártérítést évente, akkor az minimum 4-7 Milliárd forint veszteséget jelent az autós társadalomnak.

A Magyar Autós Szakmai Szövetség alapítóinak elemi érdeke a hazai gépjármű állomány töréskárok utáni kijavításának közlekedésbiztonságilag megfelelő minősége, amit kizárólag a gyári technológiák szigorú betartásával, jól képzett javítóipari szakemberekkel és felelősségteljes munkával lehet elérni. Ehhez azonban alapvető feltétel a töréskárok tényszerű és valós helyreállítási értékének megállapítása az „alulértékelés” megszűntetése.

A javítóipar közvetlen felelősséget a töréskárok utáni helyreállítás minőségéért csak abban az esetben képes vállalni, ha a biztosító társaságok a kárügyintézéskor korrekt és valós kártérítést állapítanak és fizetnek meg a vétlen károsult számára.