A korábban csak a fejlődő országok gyógyszerpiacára jellemző gyanús termékek az internetes kereskedés révén most már bárhol a világon felbukkanhatnak, ezért az amerikai Notre Dame és Hamline egyetemek kutatói által kifejlesztett és az Amerikai Vegyészeti Társaság (American Chemical Society) 252. kongresszusán bemutatott, filléres áron előállítható minőségi teszt mindannyiunknak hasznára válhat.

„Azokban az országokban, ahol az embereknek nincs pénzük az eredeti gyógyszereket megvásárolni, általában a minőségi problémák felderítésére alkalmas analitikai műszerek beszerzése is problémát jelent” – mutat rá a kutatást vezető Marya Lieberman. – „Ezért a 30 ezer dolláros berendezés helyett kifejlesztettünk egy 1 dollárba kerülő papírkártyát. Úgy terveztük, hogy annyira olcsó és egyszerűen használható legyen, amennyire csak lehetséges” – fűzte hozzá a kutatás vezetője.

A fejlődő világban kapható és az interneten árult gagyi gyógyszerekkel a legkülönbözőbb problémák adódhatnak. Lehet, hogy hatóanyag helyett csak valamiféle ballaszttal vannak megtöltve, de még ha volt is bennük eredetileg hatóanyag, az is lebomolhatott, ha a szer nem megfelelő körülmények között volt tárolva. A minőségromlást azonban nem könnyű kimutatni, mert a vizsgálók nem tudják előre, milyen oda nem való vegyi anyagokat vagy bomlástermékeket kell keresniük. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy nyomnyi mennyiségben még a romlott vagy hamisított gyógyszerek is tartalmazhatják az előírt hatóanyagot, ezért a hatóanyag jelenlétének puszta kimutatásával a manipulációkat nem lehet kizárni.

A kongresszuson bemutatott kísérletek során Lieberman, a Notre Dame Egyetem kutatója a Hamline Egyetemen dolgozó Sarah Bliese hallgatóval együtt olyan tesztkártyát fejlesztett ki, amely hamisított vagy romlott antibiotikumok kimutatására alkalmas. A papírcsík-alapú tesztet sikerrel alkalmazták a ciprofloxacin és a ceftriaxon esetében. Mindkét antibiotikum szerepel az Egészségügyi Világszervezet által alapvető fontosságúnak minősített hatóanyagok listáján. A különböző lehetséges minőségi problémák felderítésére a kártyán összesen 12, vízszigetelő viasszal elválasztott tesztcsík hivatott. Mindegyik csík más és más reagenskeveréket tartalmaz, amelyek az aktív gyógyszerhatóanyagra, annak bomlástermékeire, illetve a leggyakoribb ballasztanyagokra érzékenyek.

Maga a vizsgálat roppant egyszerű. Porrá törik a tablettát, a porral bedörzsölik a teljes kártyát, majd élével vízbe állítják három percre. Ahogy a víz a tesztcsíkokon felkúszik, a reagensek kölcsönhatásba lépnek a por összetevőivel, és színes reakciótermékek keletkeznek. Végül a tesztcsíkok színmintázatát összevetik azzal a referencia-mintázattal, amit a gyári minőségű gyógyszer reakciója eredményezne. Az összehasonlítás szemmel is elvégezhető, de akár egy okostelefonon futó képelemző alkalmazást is segítségül hívhatunk, ha a szubjektív elemet ki akarjuk zárni az értékelésből. A ceftriaxon hőre érzékeny, ezért az előírtnál magasabb tárolási hőmérsékleten bomlásnak indul. Kísérletképpen a kutatók hőnek tették ki a ceftriaxont, majd elvégezték a kártyás tesztet. Ezzel párhuzamosan ugyanazt a hőkezelt mintát csúcstechnológiás berendezéssel, folyadékkromatográfhoz kapcsolt tömegspektrométerrel is kielemezték a bomlástermékek után kutatva.

Igazolták, hogy a tesztkártya más színmintázatot adott a bomlásnak indult, illetve a helyes módon tárolt antibiotikum-minták esetében. Noha ebben a bemutató kísérletben a tiszta hatóanyag szolgált kiindulásul, ami nem tükrözi a valós életre jellemző viszonyokat, Lieberman és Bliese valódi, Kenyából és Ugandából származó ceftriaxon-termékminták tucatjait is megvizsgálta a kártya segítségével.

A gátlástalan gyógyszerhamisítók olykor mérgező nehézfémeket tartalmazó színezőanyagokat adnak a tablettáikhoz, hogy a termék jobban hasonlítson az eredetire. Ezért a Hamline Egyetemen egy másik projekt keretében egy relatíve olcsó, hordozható optikai műszert – röntgensugaras fluoreszcencia-spektroszkópot – fejlesztenek a nehézfém-szennyezés helyszíni kimutatására.

Júniusban Lieberman és Bliese Kenyába utazott, hogy a terepen is kipróbálják a manipulált és romlott antibiotikumokat kimutató tesztkártyájukat. Bár Lieberman pillanatnyilag elsősorban a fejlődő világra koncentrál, elmondása szerint a kártyáknak mindenütt a világon hasznát lehet majd venni, például természetgyógyászati készítmények és táplálkozáskiegészítők vizsgálatában. „A gyógynövény-készítményként árult szerekhez olykor bizony tényleges gyógyszerhatóanyagokat kevernek” – figyelmeztet a kutató. – „A tesztkártya az effajta manipuláció ellen is védelmet nyújt.”