A mezőgazdasági termékek minőségét ellenőrző orosz hatósági szerv, a Szelhoznadzor június harmadik hetében hivatalos közleményt adott ki arról, hogy a tejtermékek hamisítása jelentős mértékben elterjedt az országban. A hamisításról, külföldi sajtótermékekben már több mint egy éve különböző hírek látnak napvilágot.

Nyilvánosságra került többek között, hogy az ország pálmaolaj importja egy év alatt közel a duplájára nőtt, de ez az első olyan eset, amikor egy orosz hivatalos szerv elismeri a hamisítás tényét. A fogyasztókat rendkívüli módon nyugtalanítja a bejelentés, mivel egy olyan cikk esetében, amely szinte minden család élelmezésében jelen van, és a gyermekek élelmezésében kiemelten fontos szerepet játszik, semmiféle csalás nem engedhető meg. Ezért követelik, hogy a hatóság a törvény szigorával lépjen fel a hamisítókkal szemben.

A leggyakrabban alkalmazott hamisítási módszer – amelynek nagyon komoly pénzügyi és egészségügyi kihatásai lehetnek – az olcsó növényi olajok (pálmaolaj, szójaolaj, szójafehérje) és a víz hozzákeverése az alapanyaghoz, elsősorban a tejföl, a kefir és egyéb friss termékek esetében.

A Szelhoznadzor – bár összeállította a hamisításban bizonyítottan részt vevő cégek listáját – nem hajlandó azt nyilvánosságra hozni, mert „nem kíván belebonyolódni a véget nem érő peres eljárásokba és a költséges, de nem egyértelműen elfogadott hatósági bizonyításokba“. Annyit elárult, hogy hamisítók a legnagyobb tejipari cégek között is vannak. Közreadott viszont egy listát azokról a becsületes orosz vállalatokról, amelyek még sohasem voltak hamisítási ügyek részesei.

Az orosz hatóságok meglehetősen farizeus álláspontot képviselnek. Egyrészt a Szelhoznadzor tulajdonképpen megszegi a fogyasztókkal szembeni alapvető kötelezettségét azzal, hogy nem védi meg őket a csalóktól. Másrészt a hamisítók lába alól egyetlen tollvonással kihúzhatnák a talajt, ha a nyugati importot engedélyeznék, mivel a halmozódó eladatlan készletekből kifogástalan minőségű tejtermékeket lehet vásárolni kedvező áron, amivel egyetlen hamisító sem képes versenyezni. Úgy látszik, hogy a szankciókhoz és az embargóhoz való makacs ragaszkodás nemcsak az EU-nak, de Oroszországnak is kárt okoz.

Szerencsére, Magyarországon a fogyasztók ilyen durva megkárosítása nem fordul elő, illetve ha azt valaki mégis megpróbálná, akkor súlyos büntetéssel (börtönnel) kellene számolnia.