Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) közös kutatása a hamisítás gazdasági hatását vizsgálta a 2011-2013 közötti évekre vonatkozó, mintegy félmillió vámárulefoglalási adat felhasználásával.
A frissen publikált tanulmány szerint a hamisított és kalóztermékek a világkereskedelmi forgalom 2,5%-át tették ki 2013-ban, ami 461 milliárd dollárt (338 milliárd eurót), azaz Ausztria éves GDP-jének megfelelő összeget jelentett. A hamisítás volumene 2005-höz képest több mint a duplájára növekedett. Az Európai Unió területére 116 milliárd dollár (85 milliárd euró) értékben hoztak be hamis termékeket, ami 2013-ban a közösségi import 5%-át képviselte. Az elemzés egyébként nem tartalmazza az interneten forgalmazott digitális tartalmakra vonatkozó jogsértéseket.
A hamisított és kalóztermékek kereskedelme egy globális és dinamikusan növekvő jelenség, amely valamilyen formában – gyártó-, cél- vagy tranzitországként – a világ szinte minden gazdaságát érinti. Növekvő szerepet játszanak a hamisításban a feltörekvő országok: a hamis termékek legnagyobb előállítója Kína. A leginkább hamisított márkák a fejlett ipari országokból, így az Egyesült Államokból, Olaszországból, Franciaországból, Svájcból, Japánból, Németországból, az Egyesült Királyságból és Luxemburgból származó, oltalommal védett brandek közül kerülnek ki. A folyamatosan változó kereskedelmi útvonalak közül az Európai Unióba irányuló utak közös tranzitpontjait Hongkong, Kína és Szingapúr képezik. Emellett a gyenge központi kormányzattal rendelkező, háborús övezetek, így például Afganisztán, vagy Szíria is fontos csomópontjai a nemzetközi feketekereskedelemnek. Az Európai Unió gazdaságát még a Törökországból és az Egyesült Arab Emirátusokból érkező hamis árucikkek is veszélyeztetik.
Fontos tény, hogy a vámhatóságok által lefoglalt hamis árucikkek 20%-a egyesült államokbeli jogosultak termékeinek volt a másolata. A rangsorban még az olasz (15%), francia (12%) és svájci (12%) eredetű termékek alapján készített hamisítványok szerepeltek magas arányban.
A hamisítás a termékek széles skáláját érinti – a luxuscikkektől (óra, parfüm, bőráru) kezdve az ipari beruházási javakon át (gépek, alkatrészek, vegyi anyagok) a fogyasztási cikkekig (játékok, gyógyszerek, kozmetikumok, élelmiszerek). Az árulefoglalási adatok alapján leginkább a cipő-, a ruházati, a bőr-, az elektromos gépipar, az óragyártás, az optikai és a kozmetikai ipar, továbbá a gyógyszeripar tartoznak a hamisítás által legjobban kitett ágazatok közé.
Az elektronikus kereskedelem és az internet fellendülésével párhuzamosan növekszik a postai vagy futárszolgálat útján kézbesített kisebb szállítmányok aránya a hamis termékek kereskedelmében. A 2011 és 2013 között lefoglalt hamisított áruk 62%-a postai úton került a megrendelőkhöz. A tíznél kevesebb tételből álló, kisebb szállítmányok 43%-ot tettek ki; ezek felderítése és lefoglalása sokkal nehezebb feladatot, új kihívást jelent a hatóságok számára, aminek növekvő költsége végső soron az adófizetőket terheli, emelte ki a tanulmány.
A „Trade in Counterfeit and Pirated Goods. Mapping the Economic Impact” című jelentés teljes szövege letölthető angol nyelven az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának honlapjáról:
Nyomtatás