A gyári termékek közös jellemzője, hogy ellenőrzött, garantált minőséget szavatolnak, ráadásul az alkalmazásuk révén az adott járműre vonatkozó garanciális feltételek nem csorbulnak. Ennek megfelelően a jótállás megtartása érdekében a garanciális időszakban a gyári alkatrészek alkalmazása erősen javallott. A biztonságkritikus és a károsanyag-kibocsátást befolyásoló alkatrészek esetében viszont az utángyártott alkatrészeknek is minősítő vizsgálaton kell átesniük, ennek megfelelő „E” jóváhagyási jelet csak az a fényszóró, fékbetét vagy kipufogó dob kaphat, amely megfelel a minősítő vizsgálaton támasztott kritériumoknak. Épp ezért a minősítésre kötelezett pótalkatrészeknél nehéz valóban rossz minőségűt kifogni.

Összességében azonban nem lehet minden kétséget kizáróan állást foglalni a gyári és az utópiaci termékeket illetően, mindkét esetben létezik remek alkatrész és csapnivaló is, ráadásul az árak tekintetében sem feltétlenül könnyű a döntés. Lehet ugyanis kapni vállalható összegért gyári darabokat, míg az utópiaciak esetében a nevesebb alkatrész gyártók termékeinek ára akár a gyáriénál magasabb is lehet. A kép tehát rendkívül árnyalt, ráadásul árakban, a minőségben és az elérhetőségben lévő különbségek a jármű- és alkatrészgyártók, beszállítók függvényében rendkívül hullámzóak – persze vannak olyan alapvetések, melyek mentén haladva kisebb eséllyel lehet mellényúlni a karbantartáshoz szükséges alkatrészek beszerzése során.

Leginkább – persze nem kizárólagosan és nem minden esetben – talán az ár beszédes az adott alkatrésszel kapcsolatban, a gyártók kínálatát végignyálazva amolyan ökölszabályként érvényes, hogy a drágább nagy általánosságban jobb minőséget fed. Jó megoldás lehet a középmezőnyből választani, s akkor a kevésbé tartós, rosszabb példányokat jó eséllyel elkerülhetjük, miközben a pénztárcánk sem ürül ki teljesen. Kifejezetten érvényes a mondás az alkatrészek kapcsán is: az olcsóbb lesz a végén a legdrágább. Ergo egy egyszerű példával élve a legkisebb összegért beépített, silány minőségű alkatrész hamar elromlik, míg mondjuk az annak tartósságát többszörösen felülmúló gyári alkatrész csak másfélszer annyit kóstál.

Nehezíti a helyzetet, hogy a sok esetben gyáriként elismert, illetve akár az utópiaci termékek vonatkozásában is jó minőséget garantáló alkatrész-gyártók termékeit egyre szélesebb körben másolják. Noha a vezérműszíj esetében a Gates sok esetben gyári ajánlás, manapság számos hír érkezik a hamisítás tényéről, ahogy a gyertyáknál sem ritka a másolatok felbukkanása, a hamisított olajokról nem is beszélve. Mindez azért veszélyes, mert a hamisítványok egyre magasabb fokú hasonlósága megnehezíti a beazonosítást, gyakran a szakszervizek sem tudják kiszúrni a szinte tökéletes másolatot. Persze a hasonlóság itt megállapodik a kinézetben, a felhasznált alapanyagok, a működés közel sem azonos az eredetiével.

Alapvetően tehát a gyári versus utángyári alkatrészek témakörében még annak komplexitása, összetettsége ellenére is ökölszabályokkal, jó és racionális döntésekkel könnyedén ellavírozhatunk nagyobb mellényúlás nélkül. A gyári és a minősítésre kötelezett utópiaci termékek már önmagukban is valamiféle minőséget garantálnak, míg az egyéb alkatrészek esetében az ár és a gyártó nevének nívója alapján hozhatunk jó döntést. A bőséges információ sajnos elengedhetetlen a jó döntéshez, utóbbi viszont kifizetődő, mind tartósság, mind a pénztárca szempontjából.