Az Európai Unió szellemi tulajdonnal foglalkozó legnagyobb intézménye, a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (OHIM) legfrissebb, a világ összes régiójára kiterjedő kutatási eredményeiből többek között az derül ki, hogy például a hongkongi, szingapúri és amerikai oktatási rendszerben jóval nagyobb arányban oktatnak olyan tantárgyakat az iskolák alsó tagozatában, amelyek a tanulókat a szellemi tulajdon védelmére nevelik. Ilyen tárgy például az állampolgári ismeretek, amely a jogok és kötelességek egyensúlyának megtalálásra szeretné ránevelni a diákokat. A távol-keleti régió ugyanakkor abban a tekintetben is különbözik az európai és amerikai gyakorlattól, hogy az egyes szabálytalanságok jóval nagyobb médiafigyelmet kapnak.

A tapasztalatok szerint a szellemi tulajdon védelmével kapcsolatban azok az oktatási rendszerek működnek hatékonyan, amelyek a szerzői jogok, az innováció jelentőségének bemutatására és a különböző vállalkozási formák oktatására fókuszálnak. Az átfogó kutatásból az is kiderül, hogy a legtöbb országban – köztük hazánkban is – leginkább csak az első kategórián keresztül találkoznak a diákok a szellemi tulajdont érintő kérdésekkel.

Pedig az Európai Unió munkavállalóinak átlagosan 26%-a és az itt megtermelt javak 39%-a olyan iparágakhoz kötődik, amelyek intenzíven kapcsolódnak szellemi termékekhez és ezen keresztül a szellemi tulajdonjoghoz. Eközben az európai fiatalok jelentős része elfogadhatónak tartja az illegális fájl-letöltéseket és a hamis termékeket, azaz Európának mindenképpen sürgősen cselekednie kellene a kérdésben.

A tanulmány kapcsán Bendzsel Miklós, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) elnökhelyettese kiemelte: „Általánosságban elmondható, hogy az olyan tárgyak, mint a vállalkozás-oktatás, állampolgári alapismeretek, művészeti, valamint természettudományos-, mérnöki és matematikai tantárgyak, illetve az infokommunikációs technológiához kapcsolódó programok oktatása elősegíti a diákok szellemi tulajdonhoz és annak védelméhez való aktívabb viszonyát, vagyis ezt a témát egy már eleve működő tantárgyi struktúrába érdemes beépíteni.”

Hosszabb távon ugyanakkor arra is lehetőséget kell teremteni, hogy a mások szellemi tulajdonának tiszteletben tartására való nevelést külön tárgyként oktassák az iskolákban, ez viszont már komoly és összehangolt együttműködést kíván az érintett minisztériumok és az oktatási intézmények között. Ebbe az irányba mutat a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által középiskolai tanároknak meghirdetett óravázlat író pályázat (http://www.sztnh.gov.hu/hu/mivel-fordulhatok-a-hivatalhoz/szellemitulajdon-vedelmi-kepzes/altalanos-es-kozepiskolas), valamint a HENT által szervezett „osztályfőnöki órák”, melyeken a középiskolások a szellemi tulajdon fontosságával és a hamisítás veszélyeivel ismerkednek meg. A program anyagából ugyancsak edukációs anyag készül, tette hozzá Bendzsel Miklós.

A tanulmány szakértői hangsúlyozzák, hogy a jelenlegi keretek között a tanároknak több információra és világosabb útmutatásra van szüksége ahhoz, hogy a témakört megfelelő színvonalon oktassák. A fiatalokat pedig nem kell félteni: pontosan szeretnék majd tudni, hogy egy általuk kitalált szellemi termék mennyit is ér valójában és hogyan védhetik meg.

Az EU Belső Piaci Harmonizációs Hivatalának legfrissebb jelentése itt megtekinthető.