A hamis és az egészségre kifejezetten ártalmas étrend-kiegészítőkről már olvashattak, most a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) alatt működő Országos Gyógyszerészeti Intézetet Főigazgatóságát (OGYI) kérdezte az MNO riportere.

A komoly szabályrendszer ellenére hol vannak azok a gyenge pontok – külföldi behozatal, internetről rendelés –, melyeket kihasználnak a terjesztők és így forgalmazhatják az adott esetben káros terméküket?

A hamis termékek visszaszorításához elsősorban a fogyasztók tudatosságát kellene fokozni, hogy csak megbízható helyről vásároljanak gyógyszereket, hiszen az egészségüket teszik kockára azok, akik nem ellenőrzött forrásból vásárolnak. Az internetes illegális kereskedelem valóban az egyik olyan terület, amelynek korlátozásával megakadályozható lenne a forgalmazás. Ezért is törekedett hatóságunk arra, hogy jogosultságot kapjon a hamis gyógyszert forgalmazó illegális weboldalak üzemeltetői ellen eljárni. 2015. január 1-jétől a jogszabályi felhatalmazást erre meg is kaptuk: a 2005. évi XCV. törvény kiegészült azzal, hogy hatóságunk elrendelheti ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét annak az elektronikus adatnak, amely hamis vagy nem engedélyezett gyógyszer elérhetővé tételével összefügg. A szolgáltató egy napot kap erre, ha a kötelezettségnek nem tesz eleget, 100 ezer forinttól 1 millió forintig terjedő bírsággal sújtható. A GYEMSZI OGYI a jogkövető magatartás elősegítése és a betegek tájékoztatása érdekében a problémás honlapok elnevezését és megjelölését a végrehajtás időtartama alatt honlapján közzéteszi.

Néhány éve külföldön több botrány, viták és letartóztatások is voltak egy, szintén az interneten hirdetett szer körül. A B17-vitamint rákos betegeknek ajánlották gyógymódként, pedig valójában cianidtartalma miatt mérgező. Milyen hasonlóan népszerű, ám valójában kifejezetten káros szerekkel találkoztak a GYEMSZI-nél?

A „B17-vitamin” (egyéb neveken Amigdalin, Laetrile) elnevezésű készítmény toxikus hatása miatt az egészségre ártalmas termék. Semmilyen engedéllyel nem rendelkezik sem Magyarországon, sem az Európai Unióban, forgalmazása illegális, gyógyhatással – így rákellenes szerként – hirdetni tilos. Hamis gyógyszerek tekintetében a tavalyi évben a hatóságunk által bevizsgált hamis készítmények körülbelül 70 százaléka szexuális zavarok kezelésére alkalmazott, 20 százaléka fogyasztó hatású, 10 százaléka pedig anabolikus szteroid volt. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy minden olyan készítmény káros lehet, amelyről nem tudjuk biztosan, hogy mit tartalmaz, még akkor is, ha nem mérgező anyagról van szó. Gondoljunk például antibiotikumnak vagy vérnyomáscsökkentőnek eladott, de valójában semmilyen hatóanyagot nem tartalmazó – így aztán teljesen hatástalan – szerre. Konkrét példaként említhető a Reductil nevű gyógyszer, amellyel sűrűn lehet találkozni az internetes illegális gyógyszerárusító weboldalakon. Ezt a készítményt 2010-ben mellékhatásai miatt hivatalosan betiltották. Potencianövelőknél a legismertebbek a Viagra, a Cialis és a Kamagra, de biztosak lehetünk benne, ha interneten ilyet rendelünk, az hamisítvány. Említhetnénk még  azt az esetet is, amikor az elmúlt októberben a rendőrség egy Nagytétényi úti pincében gyógyszerkészítésre alkalmas berendezéseket, eszközöket talált és több ezer „Rivotril 2 mg” feliratú üveget foglalt le, amelyekről hatóságunk megállapította, hogy azok hamisítványok. Ez a  gyógyszer egyébként pszichotróp anyag, epilepszia, szorongásos állapotok, pánikbetegség kezelésére alkalmazzák, a legális készítményt orvosi javaslatra, a gyógyszertárban csak recept ellenében adhatják ki. Az illegálisan árusított fogyasztószerek között „népszerű” az Adipex, melynek hatóanyaga  a fentermin, amelyet szintén kedvezőtlen mellékhatásprofilja miatt több országban is kivontak a forgalomból. Mellékhatásként a szívfrekvencia és vérnyomás emelkedését, a szívbillentyűk rendellenességét és pulmonális hipertenzió (a tüdőartériákban kórosan magas vérnyomás) kialakulását okozhatja.

Honnan lehet tudni, hogy egyes szereknek kétséges a származása, vagy hamisak?

Biztosan állítható, hogy az interneten vásárolt vényköteles gyógyszerek, és a nem gyógyszertárban vagy más gyógyszerforgalmazásra külön engedéllyel rendelkező üzletben vásárolt, vény nélküli és vényköteles gyógyszerek alkalmazása nem biztonságos. Ezeknek ugyanis sem minősége, sem hatása, sem gyártási körülményei nem ismertek. Saját egészségét teszi kockára az, aki nem engedélyezett és ellenőrzött helyről szerzi be gyógyszerét. Magyarországon internetről kizárólag vény nélküli gyógyszereket lehet rendelni, de csak olyan weboldalról, mely mögött egy valós, internetes eladásra regisztrált patika áll. A hamis gyógyszerről a gyógyszerészek általában ránézésre is meg tudják állapítani, hogy eredeti-e vagy sem, de sajnos a hamisítók is egyre „élethűbb” készítményekkel rukkolnak elő, így biztosan csak laborvizsgálattal lehet megállapítani, hogy pontosan mit is tartalmaz a termék.

Milyen veszélyeket rejtenek ezek a szerek?

Fentebb már említettük, hogy ezek a szerek tulajdonképpen bármit tartalmazhatnak, így például a jelzettől eltérő hatóanyagokat vagy veszélyes szennyezőanyagokat is, a minőségükért senki nem felel. Ezek még akkor is veszélyesek lehetnek, ha az eredetivel azonos mennyiségű hatóanyagot tartalmaznak, a bejutott szennyezőanyagok, az esetlegesen fellépő és a betegtájékoztatóban nem ismertetett mellék- és gyógyszerkölcsönhatások, valamint az orvosi felügyelet hiánya miatt.

Van olyan jelzés, mely a vásárlók tájékoztatását szolgálja és szerepelnie kell a bevizsgált termékeken?

Minden engedélyezett gyógyszeren szerepel egy engedélyszám, amely alapján ellenőrizhető, hogy azt az adott ország gyógyszer-engedélyezéséért felelős hatósága valóban jóváhagyta a termék piacra kerülését. A Magyarországon engedéllyel rendelkező gyógyszereken az OGYI-T- előtag szerepel a szám előtt, növényi gyógyszereken TN-, homeopátiás gyógyszereken a HG-, az Európai Unió gyógyszer-engedélyező hatósága által engedélyezett gyógyszereken pedig EU/ jelzet.