A feltételezett ókori egyiptomi gyerekek múmiáit díszítő vékony lemezek tavalyi restaurálása közben derült ki, hogy az antiknak tűnő aranyborítás valójában 1800-ban készült. Az egyik hatvan centiméter hosszú múmiát azóta meg is röntgenezték. A vizsgálat elárulta, hogy a többrétegnyi kötés alatt egy teljes csontváz helyett egyetlen sípcsont rejlik. Ez is egy felnőtt férfié, aki a középkorban élt.

Alessia Amenta, a múzeum egyiptomi és közel-keleti gyűjteményének igazgatója elmondta, hogy a múmiákat Angliában hamisították. A 19. században “múmiamánia” hódított Európában, amelyet Napóleon egyiptomi hadjárata terjesztett el. Egyiptomi divatot indított a 1822-1823-ban megfejtett Rosette-i kő is, amely olvashatóvá tette a hieroglifákat. Egyiptomot egymás után keresték fel főleg brit látogatók, amatőr régészek, akik zsákmányként mutogatható múmiákkal tértek haza. Aki nem jutott el Egyiptomig, Angliában szerezte be a múmiát, ezek többsége azonban hamisítvány volt – magyarázta Amenta.

Ilyen hamisítvány a Vatikáni Múzeumban őrzött két kisméretű múmia is. Egyedül a kötözéshez használt tekercs származik a Krisztus előtti 2. évezredből. A kötés rögzítéséhez használt gyanta azonban nem egyiptomi, hanem európai – tette hozzá Alessia Amenta.

Azt nem tudni, hogy a Vatikáni Múzeum honnan és kitől vásárolta a mostanáig eredetinek hitt múmiákat. A múzeum vizsgálata szerint további negyven hamisított múmia van más olasz és európai múzeumok egyiptomi gyűjteményeiben. Kettő Firenzében, egy Milánóban, négy Torinóban, egy Velencében és kettő Litvánia egyiptomi múzeumában.